Előszó
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület második méhegészségügyi kisfüzetét tartja kezében kedves Méhésztárs. Aktuálisabb, mint valaha. 2007 szomorú éve az egész hazai mezőgazdaságnak, így ennek a kicsiny, de annál jelentősebb ágazatának, a méhészetnek is. Szárazság, forróság. Ez az a két legfontosabb fogalom, ami jellemezte az idei termelési szezont és ami meghatározta árbevételünket, méheink állapotát.
A napokban említette egyik méhésztársam a következőt. „Nem érdekel engem a mézár, pedig csak a méhekből élünk a családommal. Sokkal fontosabb az idén a mézárnál az, hogy mi lesz a méheimmel. Hiába etetek már 3 hete, nincs elegendő fiasítás a kaptárban, nem lesz elégséges mennyiségű betelelő méh a családban. Nincs csapadék, nincs virág, nincs virágpor a családok lépeiben. Méhegészségügyi szempontból nehéz tél, de még inkább nehéz tavasz vár ránk." Az utókor számára jegyeztem ezt fel, aki évek múlva előveszi és átlapozza ezt a füzetet emlékezzen, hogy méheink egészségügyi állapotára a természet, a méhek életfeltételéül szolgáló környezet legalább olyan - ha nem nagyobb - hatással van, mint mi, méhészek. A hatást tavasszal megtudjuk. De a füzetben olvashatunk arról, hogy nem csak mi, magyar méhészek állunk értetlenül a néha titokzatosan legyengült családjaink látványa előtt, hanem a világ más tájain méhészkedők is. Az okokról, pontosabban a vélhető okokról találunk információt eme kiadvány olvasása közben.
A „sláger" sajnos még mindig az atka. Nem tudunk vele megbirkózni. Többes szám egyes személyt használtam, hiszen ha meg tudnánk birkózni e parazitával, akkor nem lenne oly sok szó róla a füzetben. A többség nem tud ellene védekezni, ezért akik tudnak, kénytelenek a visszafertőzés miatt újra és újra védekezni. A hanyag méhészek miatt sok-sok ezer, tízezer, százezer, millió, százmillió dollárt, forintot, eurót és még sorolhatnám a világ pénznemeit, hogy mennyi kiadása van a következetes, korrekt méhésznek. Ki fizeti meg az ő költségeiket? Senki. Majd talán visszajön némi pénz abból, amikor elad méheket az atka kártételében elpusztult méhészetek tulajdonosainak. A vevő fizet, az eladó újrafertőződik, fizet az atkaellenes készítményekért és szaporít, hogy legyen méhe annak, aki újrafertőzi. Kevesebb vegyszerrel, több természetes szerrel, organikus, bio módon, genetikával, többet ésszel, mint méreggel - erről olvashatunk bővebben. Óvatosan a leírtakkal! - kiáltott fel egyszer egy főállású méhészbarátom. Aki kipróbál valamit, az nehogy állományszinten tegye - mondja bölcsen, és higgyük el neki, mert ő már kísérletezett állományszinten. Ma egy telekommunikációs cégnél dolgozik, már nincsenek méhei. Még a barátom, de már csak volt főállású méhész. Bölcs volt és ma már nem fertőz senkit sem az atkával. A méhegészségügyi kisfüzetet olvasva ne feledkezzenek el saját egészségükről sem, ez a legfontosabb és csak ezután jön a méhek egészségügye, no és a mézárak ügye. Mert ugye az nincs.
Vissza