Méhbetegségek elleni védekezés

Előszó

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1972-ben adta ki a "Méhbetegségek elleni védekezés" című ismertetőt. Ebben a népgazdasági szempontból legfontosabb méhbetegségek elleni védekezés lehetőségeit foglaltuk össze.
1972. óta azonban 7 év telt el. A mézelő méhek légcsőatkája azóta sem tudott Magyarországon teret nyerni, s az ország előtt a betegségtől - a gyakori fertőződés ellenére - ma is mentes. Örvendetesen csökkent az európai költésrothadásos megbetegedések száma. 1972-ben pl. még 158 községben és 230 méhészetben volt fertőzöttség. Ez az arány 1978-ban már csak 10 községre és 35 méhészetre korlátozódott. A nyúlós költésrothadás elterjedtsége - minden igyekezetünk ellenére - nem sokat változott, s még ma is ez a betegség okozza az egyik fő gondunkat. A költésmeszesedés, amely 7 évvel ezelőtt szinte jelentéktelen betegségnek tűnt, erősen megszaporodott, s a féken tartásával sokat kell törődnünk. 1978-ban egy teljesen új betegség is jelentkezett. Ez a varroatosis. Ez a betegség a környező országokban is elterjedt, s ma már hazánkat több oldalról fenyegeti. Az ellene való védekezés nehéz, egyrészt a betegség alattomos volta miatt, másrészt azért, mert a jó termelés alapját képező méhvándoroltatást minél kevésbé akarjuk korlátozni.
A bevezetőm elején említett korábbi kiadványt és a jelenlegit összefüggőnek tartjuk. Ennek következtében ebben az új ismertetőben semmit nem ismételünk meg, amelyet az előző brosúrában már ismertettünk, mivel annak a tudását és ismeretét feltételezzük. Az új kiadványunkban csak azokat az ismereteket tesszük közzé, amelyek újak, tehát az elmúlt 7 év alatt tisztázódtak. Ezek közül is csak azokat, amelyek a méhbetegségek elleni védekezés szempontjából elengedhetetlenek. Vissza