Megyecsinálók

Fülszöveg

1968 februárjában született meg Románia új területi-adminisztratív felosztásának eredményeképpen a Székelyföld egy részét magába foglaló, 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye. A helyi, nem hivatalos nyilvánosság régebben is számon tartotta, ma is számon tartja, hogy a megye létrejöttét és főleg azt, amilyen formában létrejött nemcsak a párt- és államhatalmi akarat, hanem egy, a helyi társadalmat megmozgató, ha kell: kockázatos, mert emberek bőrét vásárra vivő „hősi tett": az 1968. februári, kétnapos csíkszeredai tüntetés határozta meg. A helyi társadalom úgy „tudja", az, hogy Csíkszereda lett a megyeközpont (és persze mindaz a pozitív és negatív következmény, amelynek áldását élvezte vagy amelyet el kellett szenvednie) a megmozdulás eredménye.
Csíkszereda, tudomásunk szerint az egyetlen olyan romániai kisváros volt, ahol 1968 februárjában, érdekeik védelmében, az utcára vonultak a tömegek; ahol küldötteket választottak, hogy Ceausescuval tárgyaljanak, és ezek a küldöttek nem pártaktivisták, hanem a helyi társadalom legitimitással felruházott személyiségei voltak. Csíkszereda volt 1968 februárjában az egyetlen olyan romániai, frissen létrejött megyeközpont, ahol a hatalmi alkuba a helyi társadalom, támogatásával pedig, sokkal közvetlenebbül a helyi elit is beleszólt. Ennek legfontosabb következménye, hogy a helyi elitnek a megyei hatalomba bekerült tagjai a helyi társadalom legitim képviselőiként viselkedhettek: a helyi társadalom első pillanattól évtizedekre bizalmat szavazott nekik; a helyi (a pontosság kedvéért 1968-ban: kisvárosi, rajoni) elitnek az új megyei elitbe bekerült egyes tagjai erre a legitimációra támaszkodva még az 1989-es változások után is karriert futhattak. Vissza