Megtartó fogászat és endodoncia

Tartalom

Előszó XIX
1. fejezet A fogak és a periodontium anatómiája, szövet- és élettana 1
Iványi Iván:
1.1. A fogazat általános leírása 1
1.1.1. Irányok és síkok 1
1.1.2. A fogak általános anatómiai leírása 2
1.1.2.1. Korona (corona dentis) 2
1.1.2.2. Fognyak (cervix dentis) 2
1.1.2.3. Gyökér (radix dentis) 2
1.1.3. A fogak jelölése 2
1.2. Maradó fogak leírása 3
1.2.1. Fogak általános morfológiai jelei 3
1.2.2. Fogak csoportosítása 4
1.2.3. Egyes maradófogak morfológiája 4
1.2.3.1. Felső középső metsző 5
1.2.3.2. Felső oldalsó metsző 5
1.2.3.3. Alsó középső metsző 5
1.2.3.4. Alsó oldalsó metsző 5
1.2.3.5. Felső szemfog 5
1.2.3.6. Alsó szemfog 6
1.2.3.7. Felső első kisőrlő 6
1.2.3.8. Felső második kisőrlő 7
1.2.3.9. Alsó első kisőrlő 7
1.2.3.10. Alsó második kisőrlő 7
1.2.3.11. Felső első nagyőrlő 8
1.2.3.12. Felső második nagy őrlő 9
1.2.3.13. Felső harmadik nagy őrlő 9
1.2.3.14. Alsó első nagyőrlő 9
1.2.3.15. Alsó második nagy őrlő 9
2.1.3.16. Alsó harmadik nagyőrlő 10
1.2.4. Egyes maradófogak elkülönítése 10
1.2.4.1. Metszőfogak 10
1.2.4.2. Szemfogak 10
1.2.4.3. Kisőrlők 10
1.2.4.4. Nagyőrlők 10
1.2.5. Az egyes fogak átlagos mérete 10
1.3. A fogak érintkezései 10
1.3.1. Kontaktpontok 10
1.3.2. Occlusiós párok 12
1.4. Fogak szövettani szerkezete 12
1.4.1. A zománc (enamelum, substantia adamantina) felépítése 12
1.4.2. Dentin (dentinum, substantia eburnea) felépítése 13
1.4.3. Fogbél (pulpa) 14
1.4.4. Cement (cementum, substantia ossea dentis) 14
1.5. A periodontium szövet- és élettana 14
1.5.1. Gingivalis egység 14
1.5.2. A periodontalis rögzítő apparátus 15
Ajánlott irodalom 16
2. fejezet Kariológia 17
Tóth Zsuzsanna:
2.1. A caries, azaz a fogszuvasodás fogalma 17
2.2. A caries epidemiológiája 17
2.2.1. Az epidemiológiai felmérések mutatói 18
2.3. A caries etiológiája 20
2.3.1. Történelmi caries elméletek 20
2.3.2. A caries keletkezésének modern felfogása 21
2.3.2.1. A dentalis plakk - a caries mikrobiológiai vonatkozásai 22
2.3.2.2. A dentalis plakk kialakulása 23
2.3.2.3. A dentalis plakk működése - a caries patofiziológiája 24
2.3.2.4. A nyál szerepe a cariogenesisben 24
2.3.2.5. A táplálkozás és a caries 25
2.3.2.6. A caries kialakulását befolyásoló egyéb tényezők 27
2.4. A fogszuvasodás kialakulása
2.4.1. A fogszuvasodás lokalizációja 28
2.4.1.1. Koronacaries 29
2.4.1.2. Gyökércaries 30
2.4.1.3. A maradófogak szuvasodásának sorrendisége 30
2.4.2. A caries térbeli terjedése 30
2.4.3. A caries szövettana 31
2.4.3.1. A zománccaries 31
2.4.3.2. A dentincaries 32
2.4.3.3. A cementcaries 34
2.4.4. A caries lefolyásának időbeni jellege 34
2.5. A cariesdiagnosztika jelentősége 34
2.5.1. A cariesdiagnosztika gyakorlati vonatkozásai 35
2.5.2. A cariesrizikós páciensek kiszűrése 37
2.5.3. Kezelési terv készítésének elvei 38
2.5.4. A szuvasodások ellátásának sorrendisége 38
2.6. A caries gyógyítása 38
2.7. A fogszuvasodás megelőzése 39
2.7.1. Táplálkozási tanácsadás 39
2.7.2. Szájhigiénés tanácsadás 39
2.7.3. Fluoridok alkalmazása 39
2.7.4. Barázdazárás 40
2.7.5. Immunizálás 40
Irodalom 40
3. fejezet Fogászatban használatos tömőanyagok 41
Bartha Károly - Nyárasdy Ida:
3.1. A tömőanyagok csoportosítása és az alábélelő anyagok (Bartha Károly) 41
3.1.1. Ideiglenes tömőanyagok 41
3.1.2. Alábélelés 41
3.1.2.1. Alábélelések anyagai 42
3.1.2.2. Az üvegionomer cement 43
Irodalom 48
3.2. A fogászati amalgám (Bartha Károly) 49
Irodalom 53
3.3. Kompozitok és az adhezív töméstechnika anyagai (kondicionálók és bondanyagok) (Nyárasdy Ida) 54
3.3.1. Kompozitok 54
3.3.1.1. Terminológia 54
3.3.1.2. Anyagtani vonatkozások 54
3.3.1.2.1. Fizikai, mechanikai, kémiai és biológiai anyagtani sajátosságok 54
3.3.1.2.2. Összetevők 56
3.3.1.3. A kompozíciós tömőanyagok osztályozása 58
3.3.1.4. A kompozitok polimerizációja 60
3.3.1.5. A kompozitok tulajdonságai
3.3.1.6. Speciális kompozitok 63
3.3.2. Az adhezív töméstechnika anyagai (kondicionálók és bondanyagok) 64
3.3.2.1. Terminológia 64
3.3.2.2. A zománc és a dentin kondicionálása 65
3.3.2.2.1. A zománc kondicionálása 65
3.3.2.2.2. A dentin kondicionálása 55
3.3.2.3. A zománc és a dentin bondozása 68
3.3.2.3.1. A zománc bondozása
3.3.2.3.2. A dentin bondozása
3.3.2.4. A bondozás sikerességét befolyásoló klinikai faktorok 75
Irodalom 75
3.4. Egyéb, végleges plasztikus tömőanyagok (kompomer és üvegionomer cement) (Bartha Károly) 76
3.4.1. A kompomerek 76
3.4.2. Az üvegionomer cement, mint végleges tömőanyag 78
Irodalom
4. fejezet A megtartó fogászat kézi és gépi eszközei 81
Nemes Júlia:
4.1. Kézi eszközök 81
4.2. Gépi erővel forgatott eszközök 81
4.2.1. Meghajtás 82
4.2.1.1. Elektromos meghajtás 82
4.2.1.2. Pneumatikus meghajtás 85
3.2.2. Erőátvitel, kézidarabok 86
4.2.3. Forgóeszközök 86
4.2.3.1. A fúrók/csiszolók ISO osztályozása 88
4.2.3.2. Fúrók 88
4.2.3.3. Gyémántcsiszolók, abrazív eszközök 89
4.2.3.4. A fúrók/csiszolók alakja 90
4.2.3.5. Sebességhatárok, alkalmazások 90
4.3. Oszcilláló eszközök 91
4.3.1. EVA rendszer 91
4.3.2. Ultrahangos abrazív rendszer 91
4.3.3. Szonoabrazív rendszer 91
4.4. Lézer a preparálásban 92
4.5. Kémiai módszerek a caries eltávolítására 92
4.6. Levegőabrasiós módszer 93
Irodalom 93
5. fejezet Betegvizsgálat, diagnózis, kezelési terv készítése a megtartó fogászatban 95
Győrfi Adrienne:
5.1. Anamnézisfelvétel 95
5.1.1. Általános anamnézis 95
5.1.2. Fogászati anamnézis 97
5.2. Betegvizsgálat, diagnózis 97
5.2.1. Extraoralis vizsgálat 97
5.2.2. Intraoralis vizsgálat 97
5.2.3. Kiegészítő vizsgálatok és segédeszközök alkalmazása a diagnózis felállításához 98
5.3. A caries klinikai vizsgálata 100
5.3.1. Primer caries 100
5.3.2. Szekunder caries 101
5.4. Amalgám-, kompozit- és egyéb fogszínű tömések, betétek klinikai vizsgálata 101
5.5. Egyéb fogelváltozás diagnosztikája 102
5.6. A parodontium állapotának vizsgálata 103
5.7. Kezelési terv 103
5.8. A polírozás jelentősége 106
Irodalom !06
6. fejezet A beteg és az orvos helyzete a kezelés során 107
Győrfi Adrienne:
6.1. Fekvekezelés, négykezes kezelés 107
6.1.1. A munkahely ergonómiai szempontok szerinti kialakítása 108
6.1.2. A fogorvos és az asszisztens ül, a beteg fekszik 110
6.1.3. Az asszisztens feladata a kezelés megkezdése előtt 110
6.1.4. Team-munka 110
6.2. A beteg helyzete a kezelés során 111
6.3. Az orvos helyes testtartása a fekvekezelés alatt 112
6.4. A fogorvos és az asszisztens helyzete a beteghez képest 112
6.5. Az orvos és az asszisztens elhelyezkedése az egyes kvadránsok kezelése közben 113
Irodalom 115
7. fejezet Érzéstelenítés a konzerváló fogászatban 117
Fazekas Árpád:
7.1. Az érzéstelenítés sikerét befolyásoló tényezők 118
7.2. Fogászatban leggyakrabban alkalmazott érzéstelenítési eljárások 119
7.2.1. Nyálkahártya felületi érzéstelenítése 119
7.2.2. Terminális (infiltrációs) érzéstelenítés 119
7.2.3. Vezetéses érzéstelenítés 119
7.3. Kiegészítő érzéstelenítési eljárások 120
7.3.1. Intraligamentalis érzéstelenítés 120
7.3.2. Intraossealis érzéstelenítés 121
7.3.3. Intrapulpalis érzéstelenítés 121
7.4. A fájdalommentes beavatkozás elérésének stratégiája 121
7.5. A helyi érzéstelenítés ellenjavallata 122
Irodalom 122
8. fejezet A fogak izolálása 123
Győrfi Adrienne:
8.1. Az izolálás módszerei 123
8.1.1. Relatív izolálás 123
8.1.2. Abszolút izolálás 124
8.1.3. Fényrekötő gyantával történő izolálás 124
8.2. A nyálrekesz alkalmazása 124
8.2.1. A nyálrekesz alkalmazásának jelentősége a megtartó fogászatban és az endodonciában 124
8.2.2. A nyálrekesz alkalmazásának az eszközei 125
8.2.3. Előkészületek a nyálrekesz alkalmazásához 128
8.2.4. A nyálrekesz alkalmazásának főbb lépései 129
8.2.5. Felhelyezési technikák 130
8.2.6. A nyálrekesz alkalmazásának különleges esetei 131
8.2.7. A kofferdam eltávolítása 132
Irodalom 132
9. fejezet Infekciókontroll a fogászatban 133
Nemes Júlia:
9.1. Bevezetés 133
9.2. A páciens szerepe, megítélése 134
9.3. Asepticus technikák 134
9.4. Személyes védelem 135
9.5. Sterilizálás, dezinficiálás 135
9.5.1. Sterilizálás: definíció, módszerek 135
9.5.2. Dezinficiálás: definíció, a fertőtlenítőszer kiválasztása 138
9.6. Fogászati eszközök kezelése 140
9.7. Munkaruhák, textíliák kezelése 142
9.8. Hulladékkezelés 142
9.9. Accidentalis sérülések ellátása 142
Irodalom 143
10. fejezet Az üregalakítás általános szabályai, nómenklatúra 145
Nemes Júlia:
10.1. Az üregek osztályozása 145
10.2. Nómenklatúra 146
10.3. Az üregelőkészítés alapelvei és lépései 148
10.3.1. A preparálás kezdeti fázisai 148
10.3.1.1. A szuvas laesio feltárása 148
10.3.1.2. Az üreg határának és kezdeti mélységének meghatározása 148
10.3.1.3. Elsődleges tartási (retenciós) forma 149
10.3.1.4. Elsődleges ellenállási forma 149
10.3.1.5. A kényelmes hozzáférhetőségi forma 149
10.3.2. A preparálás befejező fázisai
10.3.2.1. A szuvas dentin és a régi tömés eltávolítása 149
10.3.2.2. Pulpavédelem, ha szükséges 150
10.3.2.3. Másodlagos tartási és ellenállási forma 150
10.3.2.4. A zománcszélek, preparált falak finírozása 151
10.3.2.5. Az üreg tisztítása, ellenőrzése 152
10.4. Cavitastervezési módok 152
10.5. Preparálás amalgámtömés készítéséhez 152
10.5.1. I. osztály 152
10.5.2. II. osztály 155
10.5.3. V. osztályú üreg preparálása amalgámtömés készítéséhez 160
10.5.4. VI. osztályú üreg preparálása 161
10.5.5. Különböző fogak anatómiai sajátosságaiból adódó preparációs különbségek 161
10.5.5.1. Mandibula első praemolarisa 161
10.5.5.2. A maxilla első praemolarisa 161
10.5.5.3. A maxilla első molarisa 162
10.6. Preparálás kompozíciós tömés készítéséhez
10.6.1. III. osztályú üreg preparálása 163
10.6.1.1. Konvencionális üregalakítás 163
10.6.1.2. Módosított konvencionális üregalakítás 164
10.6.1.3. Módosított, adhezív vagy minimálinvazív üregalakítás 165
10.6.2. IV. osztályú üreg preparálása 166
10.6.2.1. Konvencionális üregalakítás 166
10.6.2.2. Módosított konvencionális üregalakítás 166
10.6.2.3. Módosított, adhezív vagy minimálinvazív üregalakítás
10.6.3. I. osztályú üreg preparálása kompozíciós töméshez 167
10.6.4. II. osztályú üreg preparálása kompozíciós töméshez 169
10.6.5. V. osztályú üreg preparálása kompozíciós tömés készítéséhez 170
10.6.6. VI. osztályú üreg preparálása kompozíciós tömés készítéséhez 171
10.7. Különleges üregalakítások 171
10.7.1. Alagút (tunnel) preparálás 171
10.7.2. Kazettaforma (only-box) preparálás 171
10.7.3. Rés (slot) preparálás 172
Irodalom 173
11. fejezet Amalgámtömések készítése 175
Nemes Júlia:
11.1. Az amalgámtömés indikációja, kontraindikációja 175
11.2. Az amalgámtömés készítéséhez használt műszerek, segédeszközök 175
11.2.1. Műszerek 175
11.2.2. Matricarendszerek 175
11.2.3. Parapulpalis csapok 180
11.3. Az amalgámtömés elkészítése 182
11.3.1. Az üreg előkészítése töméshez 182
11.3.2. Az üreg tömése, a tömés kidolgozása, finírozása, polírozása 182
11.3.2.1. Hagyományos amalgámtömés készítése 183
11.3.2.2. Bondozott (adhezív) amalgámtömés készítése 187
11.3.2.3. Fényrekötő bond vagy dentindeszenzibilizátor alkalmazása amalgámtömés készítésénél 188
11.4. Gyakori problémák amalgámtömések készítésénél 188
Irodalom 188
12. fejezet Direkt kompozíciós tömések készítése 189
Nyárasdy Ida:
12.1. A kompozitok indikációs területe 189
12.2. Kompozittömések készítése - általános vonatkozások 189
12.2.1. A zománcfelület megtisztítása 190
12.2.2. A megfelelő tömőanyag - szín/színárnyalat(ok) meghatározása 190
12.2.3. Izolálás 190
12.2.4. Adhezív töméstechnika 191
12.2.5. A pulpavédelem, illetve az alábélelés szükségessége 191
12.2.6. Kompozittömések applikációja 191
12.2.6.1. Kondicionálás 191
12.2.6.2. Adhezívek klinikai alkalmazása 192
12.2.6.3. A kompozíciós tömőanyagok applikációja 193
12.2.6.4. A kompozittömések polimerizációja 193
12.2.6.5. A kompozittömések kidolgozása (kontúrozás, finírozás, polírozás) 193
12.3. Kompozittömések készítése - speciális vonatkozások 196
12.3.1. I. osztályú kompozittömés készítése 196
12.3.2. II. osztályú kompozittömés készítése 196
12.3.3. III. osztályú kompozittömés készítése 201
12.3.4. IV. osztályú kompozittömés készítése 202
12.3.5. V. osztályú kompozittömés készítése 205
12.3.6. Speciális alkalmazások 206
Irodalom 207
13. fejezet Fém- és esztétikus betétek készítése 209
Bartha Károly:
13.1. Fémbetétek 209
13.1.1. A cavitasalakítás alapelvei fémbetétek készítésekor 209
13.1.2. A preparáció lépései 210
13.1.3. Black II. osztályú féminlay készítése 210
13.1.4. A csücsök redukciója 215
13.1.5. Az alsó első moláris distobuccalis csücskének területén végzett preparáció 215
13.1.6. Gallér és váll preparációja 216
13.1.7. Betét készítése a felső első őrlőfogban 217
13.1.8. Sima felszínre is kiterjesztett betét 218
13.1.9. Fémonlay készítése 219
13.1.10. Speciális esetek miatti módosítások a preparációban 221
13.1.11. Lenyomatvétel 222
13.1.12. Ideiglenes tömés készítése 222
13.1.13. A fémbetét végleges rögzítése 222
13.1.13.1. A betétbepróbálása 222
13.1.13.2. Az occlusio ellenőrzése 223
13.1.13.3. A szélek finírozása 223
13.1.13.4. A betét beragasztása 223
13.2. Esztétikus betétek készítése 223
13.2.1. Esztétikus betétek indikációja, fajtái 223
13.2.2. A fog preparációja esztétikus betéthez 224
13.2.3. A kész betét beragasztása 225
Irodalom 227
14. fejezet A fogak esztétikus helyreállítását szolgáló speciális kezelési eljárások. A héjkészítés 229
Fazekas Árpád:
14.1. A héjkészítés technikája 229
14.1.1. Preparálás a fogzománcban 230
14.1.2. A preparálás lezárása a fog éli részén 231
14.1.3. A preparálás approximalis irányú kiterjesztése 231
14.1.4. A preparálás gingivalis irányú kiterjesztése 231
14.2. Héjelőkészítés tömött fogakon 231
14.3. Lenyomatvétel indirekt héj készítéséhez 231
14.4. A preparált fog fedése provizórikus héjjal 232
14.5. A fogtechnikai laboratórium feladata 232
14.6. Az elkészült kerámiahéj beragasztása 232
14.7. A héjpreparálás speciális esetei 232
Irodalom 233
15. fejezet A fogbél, valamint a periapicalis tér anatómiája, szövet- és élettana 235
Vág János:
15.1. Anatómia és nevezéktan 235
15.1.1. A pulpa morfológiája 235
15.1.2. A periodontium és a pulpa kapcsolódása: a foramen apicale 235
15.1.3. Periodontium alkotórészei 236
15.2. Fejlődéstan 236
15.2.1. A pulpa kialakulása 236
15.2.2. A gyökér, a foramen apicale és az oldalcsatornák kialakulása 237
15.2.3. Periodontium fejlődése 238
15.3. A pulpa és a pulpa-dentin komplex 238
15.3.1. A fogbél hármas funkciója 238
15.3.1.1. A dentin- és zománcképződés irányítása 238
15.3.1.2. Védekező funkció 238
15.3.1.3. Érzékelés 238
15.3.2. Szövettan 238
15.3.2.1. A fogbél sejttípusai 239
15.3.2.2. Extracellularis tér 240
15.3.2.3. Metabolizmus 240
15.3.2.4. Kalcifikáció 240
15.3.3. Véredényrendszer 241
15.3.3.1. A pulpa vérellátása, ér- és nyirokhálózatának felépítése 241
15.3.3.2. A pulpavéráramlás szabályozása 241
15.3.4. A pulpát ellátó idegek felépítése és a fájdalom érzékelése 242
15.3.5. Dentinérzékenység teóriája 245
15.3.6. Öregedés okozta változások a pulpában 245
15.4. Periapicalis tér 246
15.4.1. Cement 246
15.4.2. Cement-zománc határ 247
15.4.3. Periodontalis ligamentum (PDL) 247
15.5. Alveolus 247
Irodalom 248
16. fejezet A pulpa- és a periapicalis tér patológiája, a kóros elváltozások csoportosítása 249
Győrfi Adrienne:
16.1. A fogbél gyulladása 249
16.1.1. Mediátor anyagok szerepe a gyulladásban 249
16.1.2. Az ellenanyagok szerepe a védekezésben 249
16.1.3. A pulpa gyulladását meghatározó egyedi tulajdonságok 250
16.2. Irritatív tényezők 250
16.2.1. Bakteriális irritáció 250
16.2.2. Mechanikai irritáció 250
16.2.3. Kémiai irritáció 251
16.3. A fogak sérülését követő fogbél eredetű szövődmények 251
16.4. Sérülés következtében kiesett fogakkal kapcsolatos periapicalis szövődmények 251
16.5. A fogbél kóros elváltozásai 252
16.5.1. Reverzibilis pulpitis 252
16.5.2. Irreverzíbilis pulpitis 253
16.5.3. Hyperplasticus pulpitis (pulpapolyp) 253
16.5.4. Pulpakalcifikáció 254
16.5.5. Belső reszorpció 255
16.5.6. Pulpanecrosis 255
16.6. A periapicalis tér patológiája 256
16.6.1. Periodontitis apicalis acuta 256
16.6.2. Periodontitis apicalis chronica 257
16.6.3. Kondenzáló ostitis (sclerotizáló osteomyelitis) 258
16.6.4. Abscessus apicalis acuta 258
16.6.5. Abscessus apicalis chronica (periodontitis apicalis suppurativa) 259
16.7. A periapicalis régió kóros elváltozásainak szöveti restitutiója a gyökérkezelést követően 260
16.8. Diagnosztikai tévedések a periapicalis régió állapotának megítélésében 260
16.9. Odontogen gócfertőzés 262
16.10. A gócbetegségek kialakulásának mechanizmusa 262
Irodalom 263
17. fejezet Endodonciai műszerek 265
Bartha Károly:
17.1. Trepanatio eszközei 265
17.2. Exstirpatio eszközei 265
17.3. Bemeneti tágítók 265
17.4. Gyökércsatorna-preparáló eszközök 265
17.5. A kéziműszerek méretezése, számozása és színkódja 266
17.6. A gépiműszerek méretezése, számozása és színkódja 267
17.7. A műszerek kialakítása 267
17.8. A vágóélek geometriája 268
17.9. A vágóélek kialakítása 269
17.10. A keresztmetszet alakjának jelentősége 269
17.11. A műszerek élettartama 269
17.12. A kézi műszerek fő típusai 270
17.13. A gépi gyökércsatorna-tágító eszközök 271
17.13.1. Endodonciai kézidarabok 272
17.13.2. Kézidarabba fogható gépi preparáló eszközök 272
17.13.3. Endodonciai mikromotorok 273
17.13.4. Rezgőmozgást alkalmazó preparáló eszközök 273
17.14. Gyökértömés elkészítésének eszközei 273
17.15. A műszerek beméréséhez szükséges eszközök 274
17.16. A gyökércsatorna átöblítésének eszközei 275
17.17. Betört műszerek eltávolítása 275
Irodalom 275
18. fejezet Betegvizsgálat, diagnózis, kezelési terv készítése az endodonciában 277
Győrfi Adrienne:
18.1. Általános anamnézis 277
18.2. Fogászati anamnézis 277
18.3. Klinikai vizsgálat, diagnózis 279
18.3.1. Extraoralis vizsgálat 279
18.3.2. Intraoralis vizsgálat 279
18.3.2.1. Inspectio 279
18.3.2.2. Periapicalis vizsgálatok 280
18.3.2.3. Vitalitásvizsgálat 280
18.3.3. Röntgenvizsgálat 282
18.3.4. Egyéb diagnosztikai eljárások 283
18.3.4.1. Próbacavitas alakítása 283
18.3.4.2. Szelektív anaesthesia 283
18.3.4.3. Száloptikás vizsgálat 283
18.3.4.4. Véráramlásmérés 283
18.4. Kezelési terv 283
18.5. Endodonciai kezelések indikációja 283
18.6. Endodonciai kezelések kontraindikációja 284
18.7. Sürgősségi endodonciai beavatkozások 284
18.7.1. A pulpaexstirpatio után előforduló fájdalom okai és azok kezelése 285
18.7.2. A csatornatágítást követő fájdalom okai és kezelésük 285
18.7.3. A gyökértömés után előforduló fájdalom okai és azok kezelése 285
18.8. Endodonciai kezelések során felmerülő problémák és ezek megoldása 285
18.9. Hány ülésben végezzük a gyökérkezelést? 286
Irodalom 286
19. fejezet A pulpaűr anatómiája, bemeneti cavitas preparálása és a gyökércsatorna hosszának meghatározása 287
Fazekas Árpád:
19.1. A pulpaűr anatómiájának általános leírása 287
19.2. Az egyes fogak pulpaűrének leírása 288
19.2.1. Metszőfogak 280
19.2.2. Szemfogak 288
19.2.3. Kisőrlők 289
19.2.4. Nagyőrlők 290
19.3. Bemeneti cavitas preparálása 291
19.3.1. Egyenes vonalú bejutás biztosítása a gyökércsatornába 291
19.3.2. A koronái pulpa teljes eltávolításának jelentősége 292
19.3.3. Az egészséges fogszövetek megőrzésének jelentősége 292
19.3.4. A pulpakamra feltárásának helye 292
19.3.5. A pulpakamra feltárását befolyásoló tényezők 293
19.3.5.1. Kiterjedt szuvasodás 293
19.3.5.2. Bemeneti cavitas készítése kiterjedt töméssel ellátott fogban 293
19.3.5.3. Trepanálás ideiglenes restaurációval ellátott fogaknál 293
19.3.5.4. Koronázott fogak trepanálása 293
19.3.6. A bemeneti cavitas kialakításának eszközei és fontosabb lépései 293
19.4. A munkahossz meghatározása 295
19.4.1. Radiológiai munkahossz meghatározás 295
19.4.2. A munkahossz meghatározása elektronikus bemérő eszközökkel 296
19.4.3. Hosszmeghatározás a kezelőorvos „tactilis érzékelése" alapján 297
19.4.4. A beteg „jelzése" alapján végzett hosszmeghatározás 297
Irodalom 297
20. fejezet A gyökércsatorna tisztítása és tágítása 299
Kiss Gábor:
20.1. A csatorna preparálásának céljai 299
20.1.1. Tisztítás 299
20.1.1.1. Anatómiai nehézségek 300
20.1.1.2. A csatorna tisztaságának a kritériumai 300
20.1.2. Tágítás 301
20.1.2.1. A tágítás célja 301
20.1.2.2. A megfelelő tágítás kritériumai 301
20.2. A tisztítás és tágítás eszköztára 304
20.2.1. A csatorna megmunkálásának eszközei 304
20.2.2. A tisztítás kémiai anyagai 304
20.2.2.1. Átöblítőszerek 304
20.2.2.2. Az átöblítés technikája 305
20.2.3. Síkosítók 306
20.2.3.1. A síkosítók típusai 306
20.2.3.2. A síkosítók alkalmazása 306
20.3. A csatorna tisztításának és tágításának technikái 307
20.3.1. A pulpa exstirpatiója 307
20.3.2. A csatorna tisztítása és tágítása 307
20.3.2.1. A kézi és gépi műszerek használatának módjai 307
20.3.2.2. A csatornarendszer tisztításának és tágításának lépései 313
20.3.2.3. A csatorna preparálásának alternatív technikái 324
20.3.3. A csatorna ideiglenes lezárására használt gyógyszerek 325
20.3.3.1. Az ideiglenes lezárásra használt gyógyszerek története 325
20.3.3.2. A gyökércsatorna ideiglenes lezárására szolgáló korszerű szerek 326
20.4. A gyökércsatorna preparálása közben elkövethető hibák 327
20.4.1. A csatorna transzportálása 327
20.4.2. Lépcsőképződés 328
20.4.3. Perforatio 329
20.4.4. Az apicalis szakasz eltömődése 329
20.4.5. Műszerek törése 329
Irodalom 330
21. fejezet A gyökércsatorna tömése 331
Kiss Gábor:
21.1. A gyökértömés feladatai 331
21.2. A gyökértömés zárása 332
21.2.1. Apicalis zárás
21.2.2. Koronális zárás
21.2.3. Lateralis zárás 333
21.3. A gyökértömés időzítése 333
21.3.1. A diagnózis 333
21.3.1.1. Élő pulpa 333
21.3.1.2. Necroticus pulpa 333
21.3.2. A páciens tünetei 333
21.3.3. Az eset bonyolultsága 333
21.4. Gyökértömő anyagok 334
21.4.1. Az ideális gyökértömő anyag tulajdonságai 334
21.4.2. A guttapercha 334
21.4.3. Sealerek 336
21.4.3.1. Cink-oxid-eugenol (ZnOE) bázisú sealerek 336
21.4.3.2. Poliketon sealer 337
21.4.3.3. Epoxi-gyanta sealerek 33
21.4.3.4. Üvegionomer sealerek 338
21.4.3.5. Formaldehidtartalmú sealerek 338
21.4.3.6. Kalcium-hidroxid-tartalmú sealerek 338
21.4.3.7. Az utóbbi időben megjelent és kísérleti sealerek 338
21.4.4. Egyéb, ma már korszerűtlennek tartott gyökértömőanyagok 339
21.4.4.1. Ezüstcsúcsok 339
21.4.4.2. Reszelők, mint gyökértömő anyagok 339
21.4.4.3. Sealerek, mint önálló gyökértömő anyagok 339
21.5. Gyökértömési technikák 340
21.5.1. Hideg guttapercha technikák 340
21.5.1.1. Egy guttaperchacsúcsot alkalmazó technika 340
21.5.1.2. Lateralis tömörítés 340
21.5.1.3. Simplifill 346
21.5.2. Meleg guttapercha technikák 347
21.5.2.1. Meleg lateralis tömörítés 347
21.5.2.2. Lateralis tömörítés ultrahanggal aktivált spreaderrel 347
21.5.2.3. Meleg vertikális tömörítés 347
21.5.2.4. Vertikális tömörítés System B-vel 349
21.5.2.5. Injektálható guttapercha technikák 349
21.5.2.6. Belső merevítésű termoplasztikus guttapercha 350
21.5.2.7. Termomechanikus tömörítés 351
21.6. A gyökértömés értékelése 352
21.6.1. Gyökértömés tömörsége 352
21.6.2. A gyökértömés hossza 352
21.6.2.1. Túltömés 352
21.6.2.2. Rövid gyökértömés 352
21.6.3. Oldalcsatornák 352
Irodalom 353
22. fejezet Gyökértömött fogak végleges rekonstrukciója 355
Fazekas Árpád
22.1. Gyökértömött fogak fokozott törékenységének feltételezett okai 355
22.2. Gyökértömött fogak végleges ellátásával szemben támasztott követelmények 356
22.3. Gyökértömött fogak végleges restaurációjának ideje 356
22.4. Gyökértömött fogak helyreállításának lehetőségei 357
22.4.1. Az optimális rekonstrukciós eljárás kiválasztásának szempontjai 357
22.4.2. Gyökérkezelt fogak restaurációja direkt eljárással 357
22.4.3. Gyökérkezelt fogak restaurációja indirekt eljárással 358
22.4.3.1. A gyökércsapok formái, tulajdonságai 359
22.4.3.2. A gyökércsapok anyaga, készítésének fontos szempontjai 359
22.4.4. Gyökértömött frontfogak végleges ellátása 362
22.4.5. Gyökértömött hátsó fogak végleges ellátása 362
22.5. A csapos csonkfelépítés elkészítésének fő lépései 362
22.5.1. A gyökértömés eltávolítása, a csap helyének kialakítása 362
22.5.2. Csapos műcsonk készítése 363
Irodalom 363
23. fejezet A fertőzött gyökércsatorna mikrobiológiája 365
Herczegh Anna:
23.1. A pulpaűr fertőzési kapui 365
23.1.1. A pulpa válaszreakciója a mikroorganizmusokra 366
23.1.2. A periapicalis tér reakciója a gyulladásra 366
23.1.3. Az arc lágyrészeinek gyulladása 366
23.2. A polimikrobiális ökoszisztéma viselkedése a gyökércsatornában 366
23.3. A fertőzött gyökércsatorna és a periapicalis tér mikrobaflórája 367
23.4. A baktériumok virulenciafaktorai 367
23.5. Az endodonciai fertőzések ellátása 366
23.5.1. Terápiás antibiotikum- (kemoterapeutikum) kezelés 369
23.5.2. Profilaktikus antibiotikumos kezelés veszélyeztetett egészségi állapotú betegek esetén 369
23.6. Mintavétel 371
Irodalom 371
24. fejezet A gyökérkezelés szövődményei 373
Bernáth Márta
24.1. Hibák a trepanatiós cavitas készítése és a csatornák feltárása közben 373
24.1.1. Álút, perforatio 373
24.2. Hibák a gyökércsatorna preparálása és tisztítása közben 375
24.2.1. A munkahossz megrövidülése 375
24.2.1.1. A csatorna elzáródása 375
24.2.1.2. Lépcsőképződés 376
24.2.1.3. Betört műszerek 377
24.2.2. Álút képződése 378
24.2.3. Könyök- és zipképződés 379
24.2.4. Gyökérperforatio 379
24.2.4.1. Apicalis perforatio 380
24.2.4.2. Lateralis perforatio 380
24.2.4.3. Koronális gyökérperforatio 381
24.2.5. Átöblítő folyadék kipréselése a periapicalis régióba 382
24.2.6. Idegen anyag aspiratiója és lenyelése 382
24.3. Hibák a gyökértömés elkészítése közben 383
24.3.1. Alultömés 383
24.3.2. Túltömés 383
24.3.3. Vertikális gyökérfractura 384
Irodalom 385
25. fejezet Sikertelen gyökértömések revíziója 387
Tóth Zsuzsanna:
25.1. A gyökérkezelés sikerességének/sikertelenségének értékelése 387
25.1.1. A siker fogalma az endodonciában 387
25.1.2. Sikertelen gyökértömés 387
25.1.3. Szempontok a gyökérkezelés megismétlésének mérlegelésekor 388
25.1.4. A gyökérkezelés eredményességét meghatározó tényezők 389
25.1.5. A gyökértömés ellenőrzése 389
25.1.6. A sikertelenség okai 389
25.2. A sikertelen gyökértömések ismételt kezelése 391
25.2.1. Az orthograd újrakezelés sajátosságai 392
25.2.2. Az újrakezelés technikája 392
25.2.2.1. A koronái restaurációk eltávolítása 392
25.2.2.2. Csapok eltávolítása 393
25.2.2.3. A gyökértömő anyagok eltávolítása 393
25.2.2.4. Betört műszer eltávolítása 394
Irodalom 395
26. fejezet Sebészeti beavatkozások az endodonciában 397
Fazekas Árpád:
26.1. Sebészi drainage biztosítása incisióval 397
26.1.1. Az incisio indikációja 397
26.1.2. Az incisio kontraindikációja 398
26.1.3. Az incisio kivitelezése 398
26.2. Gyökércsúcs-resectio 399
26.2.1. A gyökércsúcs-resectio indikációja 399
26.2.2. A gyökércsúcs-resectio kontraindikációja 400
26.2.3. A gyökércsúcs-resectio fő lépései 400
26.2.3.1. Érzéstelenítés és a vértelen műtéti terület biztosítása 400
26.2.3.2. A resectio során alkalmazandó lebeny formájának kiválasztása 400
26.2.3.3. Az incisio technikája, a lebeny felszabadítása 402
26.2.3.4. A gyökércsúcs feltárása 403
26.2.3.5. Periapicalis curettage 403
26.2.3.6. A gyökércsúcs csonkolása 404
26.2.3.7. Retrográd cavitas preparálása és tömése 404
26.2.3.8. A resectiós seb zárása
26.2.3.9. Posztoperatív gondozás 405
26.3. Gyökéramputatio, hemisectio, bicuspidatio 405
26.3.1. Gyökéramputatio, hemisectio 406
26.3.2. Bicuspidatio 406
Irodalom 407
27. fejezet Mély szuvasodások ellátása: pulpakezelési eljárások 409
Fazekas Árpád:
27.1. Indirekt pulpasapkázás 409
27.2. Direkt pulpasapkázás 410
27.3. Pulpotomia (pulpaamputatio) 410
27.4. További eljárás a nyitott gyökércsúcs záródásának elősegítésére, apexificatio 411
27.5. A pulpakezelésre napjainkban leggyakrabban használatos szerek 411
Irodalom 411
28. fejezet Elszíneződött fogak fehérítése 413
Győrfy Adrienne:
28.1. A fogak elszíneződésének okai 413
28.1.1. Külső elszíneződések 413
28.1.2. Belső elszíneződések 413
28.1.2.1. A fogelőtörés előtti szisztémás eredetű elszíneződések okai 414
28.1.2.2. A fogelőtörés utáni fogelszíneződések okai 414
28.2. A fogfehérítés indikációi és kontraindikációi 415
28.3. A fogfehérítést megelőző lépések 416
28.4. A fehérítéshez használt anyagok 416
28.5. A fogfehérítés mechanizmusa 417
28.6. Fogfehérítési technikák 417
28.6.1. Elhalt fogak fehérítése - belső fogfehérítés 417
28.6.1.1. Rendelői eljárások 417
28.6.2. Belső és külső fehérítési eljárások együttes alkalmazása 418
28.6.3. Élő fogak fehérítése 419
28.6.3.1. Rendelői eljárások 419
28.6.3.2. Otthoni fogfehérítés 419
28.7. Regresszió 420
28.8. A fogfehérítés szövődményei 421
Irodalom 422
29. fejezet Endodonciai kezelések során használatos gyógyszerek 423
Iványi Iván:
29.1. Fájdalomcsillapítás az endodonciában 423
29.1.1. A fájdalom prevalenciája és kinetikája 423
29.1.2. A fájdalomcsillapítás stratégiája 423
29.1.2.1. A fájdalom okainak diagnózisa 423
29.1.2.2. A fájdalmat kiváltó ok kezelése, megszüntetése 423
29.1.2.3. Kiegészítő gyógyszeres kezelés 424
29.2. Antibakteriális kezelés az endodonciában 425
29.2.1. Baktériumok szerepe az endodonciában 425
29.2.2. Antibakteriális kezelés stratégiája 425
29.3. Szorongáscsökkentés az endodonciában 426
29.3.1. Gyógyszeres szorongáscsökkentés lehetőségei az endodonciában 426
Irodalom 427
Tárgymutató 429

Témakörök