Fülszöveg
Egri Viktor "Megmondom mindenkinek" című regénye olyan örvendetes, a szó szoros értelmében hézagpótló vállalkozás, amely mind a csehszlovákiai, mind a magyarországi olvasók körében jogosan számíthat nagy érdeklődésre. A Duna menti szocialista országok irodalmában az elmúlt 20 esztendő folyamán ugyanis ezt megelőzően nem született olyan mű, amely a történelmi hűség követelményének maximális érvényesítésével, az úgynevezett "kényes" kérdéseket is bátran felvetve munkálkodott volna az itteni közös jövendőjének építésén.
Egri Viktor ebben a regényében - a szerencsésen megválasztott, bonyolult életű főhős és telibetalált forma nyújtotta lehetőségeket kihasználva - államdíjas darabja, a "Közös út" gondolatmenetét folytatja mintegy, megőrizve e műnek a címben is kifejezett alapeszméjét, s ugyanakkor a "közös út" problematikáját messzemenően kitágítja és elmélyíti.
Kitűnő az írói koncepció, amely a napjainkban játszódó kerettörténetet zenei aláfestésével mutatja meg a drámai eseményekben,...
Tovább
Fülszöveg
Egri Viktor "Megmondom mindenkinek" című regénye olyan örvendetes, a szó szoros értelmében hézagpótló vállalkozás, amely mind a csehszlovákiai, mind a magyarországi olvasók körében jogosan számíthat nagy érdeklődésre. A Duna menti szocialista országok irodalmában az elmúlt 20 esztendő folyamán ugyanis ezt megelőzően nem született olyan mű, amely a történelmi hűség követelményének maximális érvényesítésével, az úgynevezett "kényes" kérdéseket is bátran felvetve munkálkodott volna az itteni közös jövendőjének építésén.
Egri Viktor ebben a regényében - a szerencsésen megválasztott, bonyolult életű főhős és telibetalált forma nyújtotta lehetőségeket kihasználva - államdíjas darabja, a "Közös út" gondolatmenetét folytatja mintegy, megőrizve e műnek a címben is kifejezett alapeszméjét, s ugyanakkor a "közös út" problematikáját messzemenően kitágítja és elmélyíti.
Kitűnő az írói koncepció, amely a napjainkban játszódó kerettörténetet zenei aláfestésével mutatja meg a drámai eseményekben, tragikus összeütközésekben és megrázkódtatásokban bővelkedő elmúlt három évtized (1934-1964) körképét. A dogmatikus gondolkodástól és a személyi kultusszal fertőzött történelemszemlélettől megtisztult ideológiai élet és a jövőbe vetett bizakodástól áthatott társadalmi-politikai problémának "sűrűjébe" és a sematizmus buktatóit, az agyonmagyarázás zátonyait elkerülve történelm regényt írjon a szó átvitt értelmében, egy izgalmas korszakról, amely kisebb időszakokra oszlik. Ennek a "történelmi" regénynek egyszerű emberek a hősei, akik a nagy eseményeknek viharában kerülve részben elhullottak, áldozattá váltak, de akik közül sokan túlélték a végigharcolt nehéz időket, és minden válságból megerősödve, "megokosodvan" kerültek ki. Ezek az emberek itt élnek közöttünk múltjukkal, behegedt sebeikkel, emlékeikkel és tapasztalataikkal együtt, s szilárd alapkőként helytállnak a szocializmus építésében. Tulajdonképpen az ő regényük Egri Viktornak ez a könyve.
Az emlékezését író Takács Ferenc 13 füzetében egy egyszerű, küzdelmes élet emberi történéseire bontva jelennek meg az elmúlt évek történelmének problémái, mégpedig olyan megvilágításban, amely összhangban van a tudományos szakemberek legújabb eszmecseréiben kialakított állásponttal.
Ez az álláspont - mely egyben a szerzőé is - az a marxista-leninista álláspont, amely az osztályszemlélet alkalmazásával oldja meg a nemzeti kérdést is - alárendelve azt a legmagasabb internacionalista érdekeknek. Viszont ugyanez az álláspont megköveteli a burzsoá nacionalizmus nevében elkövetett hibák bírálatát. Takács Ferenc, a főhős pozíciója megfelel ezeknek a követelményeknek. Helyesen látja és láttatja a zsidókérdést, a Tiso-állam és a Horthy-korszak bűneit, az 1945 utáni csehszlovákiai nemzetiség problémáját (az áttelepítéseket, a lakosságcseréjét stb.), helyesen hangsúlyozza az 1948-as februári fordulat döntő jelentőségét mint egy gyökeresen új korszak kezdetét a nemzetiségi politikai síkján is. És ez a lényeg. A "rendezzük közös dolgainkat" poétikus mottója így telítődik szocialista, húsbavágóan időszerű tartalommal. Egri Viktor regénye így, a néphatalom létrejötte utáni időszak ábrázolásával válik a szó szoros értelmében vett mai regénnyé, amelynek eszmei középpontjában a szocialista építés jelenlegi problémái és a jövő perspektívái állanak.
A regény a művészi megformálás szempontjából sem marad alatta annak a színvonalnak, amelyet az ideológiai-politikai vonalvezetésben konstatálhatunk. Stílusára a tisztaság, a világosság, a plasztikus, képszerű kifejezőerő a jellemző, a történet mindvégig olvasmányos, az érdeklődést éberen tartó. Meggyőződésem, hogy a könyv az olvasók körében meleg fogadtatásban fog részesülni.
Vissza