Fülszöveg
KVÁZI PALYAKEP
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nevemet nem az anyakönyvi hivatalban szereztem, ahol Sevcsik Istvánként jegyeztek be a mátrikulába, hanem egy nagymúltú erzsébetvárosi kocsmában. Ott, a Film Színház Muzsika törzsasztalánál találta ki szerkesztőm, Demeter Imre - áldassék az emléke hogy legyek én inkább csak Csík; rövidebb is, magyarosabb is, na meg jobban hangzik Azóta írok ezen a néven. A „civil" életben azonban megmaradtam Sevcsiknek, és ez időnként kellemes skizofréniára ad lehetőséget: szidtak már, sőt, dicsértek is engem - nekem.
Tízegynéhány évig írogattam szorgalmasan film- és színházi kritikákat, riportokat. Készítettem interjúkat is, művészettörténeti tanulmányaimra való tekintettel elsősorban díszlet- és jelmeztervezőkkel; e szakmák képviselői, előttem érthetetlen okokból, mindmáig azt hiszik, értek ahhoz, amit ők csinálnak Azután, olyan okokból, amelyeket most nem kívánok részletezni, hátat fordítottam szeretett szerkesztőségemnek, és az...
Tovább
Fülszöveg
KVÁZI PALYAKEP
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nevemet nem az anyakönyvi hivatalban szereztem, ahol Sevcsik Istvánként jegyeztek be a mátrikulába, hanem egy nagymúltú erzsébetvárosi kocsmában. Ott, a Film Színház Muzsika törzsasztalánál találta ki szerkesztőm, Demeter Imre - áldassék az emléke hogy legyek én inkább csak Csík; rövidebb is, magyarosabb is, na meg jobban hangzik Azóta írok ezen a néven. A „civil" életben azonban megmaradtam Sevcsiknek, és ez időnként kellemes skizofréniára ad lehetőséget: szidtak már, sőt, dicsértek is engem - nekem.
Tízegynéhány évig írogattam szorgalmasan film- és színházi kritikákat, riportokat. Készítettem interjúkat is, művészettörténeti tanulmányaimra való tekintettel elsősorban díszlet- és jelmeztervezőkkel; e szakmák képviselői, előttem érthetetlen okokból, mindmáig azt hiszik, értek ahhoz, amit ők csinálnak Azután, olyan okokból, amelyeket most nem kívánok részletezni, hátat fordítottam szeretett szerkesztőségemnek, és az államigazgatás szorgalmas, szürke csavarjaként próbáltam megoldani a megoldhatadant: összebékíteni az újságírókat és a hivatalnokokat. Bár ez alatt az idő alatt is rendszeresen írtam különféle lapokba, úgy istenigazából nem nagyon jegyeztek a szakmában.
A fordulatot két dolog hozta meg, egy rossz és egy jó. 1991 januárjában, egészségi állapotomra való tekintettel nyugdíjaztak, és ezt nem sokkal megelőzően megszületett az Üzlet címú lap. E kötetben elsősorban azok az írásaim kaptak helyet, amelyek ebben a lapban jelentek meg, mintegy kétéves fennállása alatt; minthogy ez a két esztendő nem túlságosan hosszú idő, nem éreztem szükségét annak, hogy ezeket az írásokat akár időrendi, akár másféle sorendbe állítsam. Elég annyi, hogy Üzlet Csak két esetben tettem kivételt, két másutt publikált írásnak adtam helyet. Ezek egyike a Népszabdságban jelent meg, a másik pedig a méltatlanul kiszenvedett Film, Színház Muzsika reanimációs kíséretében, az 1992-es Színészévkönyvben. Ez utóbbi esetben alighanem az öregedő emberek betegsége, a nosztalgia vezérelt
Vissza