Fülszöveg
F. PANF30R0V
„Bruszki" c. művének előző kötetei:
VIRÁGZÓ ÉLET
Pantfjorov regénye egyike a szovjet parasztság felszabadulása, a falusi osztályharc és a termelőszövetkezetekért folyó küzdelem nagy regényeinek, amelyeknek örökértékű példáját Solohov: „Új barázdát szánt az eke" című műve adta meg. Sirokij Bujerák, a kis Volga-melletti falu éli át ebben a műben a nagy, sorsdöntő változásokat. Amikor a falut megismerjük, abban forma szerint már megalakultak a szovjetek, működik a Párt, de a hangot mégis az öreg, tekintélyes kulákok adják meg. Karaszjuk, ez a furcsa, n i h i I i s t a -p a ra azt f o r r a d a I m á r b and a^-vezér, aki szovjetellenes hordájával végigrabolja a környéket, felébreszti és kiélezi a lappangó ellentéteket és megindul a nép harca a „dagadtfejűek" ellen. Bruszki, a volt urasági birtok felosztása körül robbannak ki az ellentétek és indul meg a harc, amely Sztyepan Ognyevnek, a kisparasztok vezérének vasaikara-tával, Záhárnak, a középparasztnak, ennek a vonzó...
Tovább
Fülszöveg
F. PANF30R0V
„Bruszki" c. művének előző kötetei:
VIRÁGZÓ ÉLET
Pantfjorov regénye egyike a szovjet parasztság felszabadulása, a falusi osztályharc és a termelőszövetkezetekért folyó küzdelem nagy regényeinek, amelyeknek örökértékű példáját Solohov: „Új barázdát szánt az eke" című műve adta meg. Sirokij Bujerák, a kis Volga-melletti falu éli át ebben a műben a nagy, sorsdöntő változásokat. Amikor a falut megismerjük, abban forma szerint már megalakultak a szovjetek, működik a Párt, de a hangot mégis az öreg, tekintélyes kulákok adják meg. Karaszjuk, ez a furcsa, n i h i I i s t a -p a ra azt f o r r a d a I m á r b and a^-vezér, aki szovjetellenes hordájával végigrabolja a környéket, felébreszti és kiélezi a lappangó ellentéteket és megindul a nép harca a „dagadtfejűek" ellen. Bruszki, a volt urasági birtok felosztása körül robbannak ki az ellentétek és indul meg a harc, amely Sztyepan Ognyevnek, a kisparasztok vezérének vasaikara-tával, Záhárnak, a középparasztnak, ennek a vonzó embernek vezetésével, a szövetkezetiek győzelmével végződik.
NAPFÉNYES MEZŐK
A Virágzó élet-ben Panfjorov még az osztályellenességre összpontosította figyelmét és tehetségét. A Napfényes mezőkben, miként az egész kerület életében is már a Bruszkit irányító kommunisták törnek előre, az író és olvasó érdeklődésének középpontjába. A Virágzó élet mesteri kulákportréi után, most a szegény- és középparaszt fokozatos öntudatosodásának, az új típusú ember: a szovjetember és legmagasabb fokon, a bolsevik ember kialakulásának remek bemutatását látjuk, a szocialista realizmus eszközeivel, állandó mozgásban megrajzolt jellemképekben. A termelés nagyüzemi módszereinek bevezetésével fokozódik a jólét Bruszkin. Ebből a jólétből pedig lassan kivirágzik a tiszta, egészséges, felvilágosodott élet.
F. PANFJOROV:
MEGINDULNAK A TRAKTOROK
c. műve a szovjet író nagy regény-tetralógiájának harmadik kötete
Egy szovjet falu, Sirokij Bujerák fejlődésének az a szakasza tárul elénk, amikor a falu kollektivizálásáért folyik a harc a falu reakciósai, a kuláfcok és bérenceik ellen.
Míg Pa.nfjorov a Bruszki második kötetében, a Napfényes mezőkben megnyitja Sirokij Bujerák nagyüzemi mezőgazdaságának perspektíváját, ebben a kötetben már a kollektivizálás különböző formáin keresztül a kolhozgazdálkodás bevezetéséért folyó harcot ábrázolja.
De harcot kell folytatni ok a kommunistáknak még önmaguk megerősítéséért is. Kirill Zsdárkin, az ösztönösen helyes útra térő, nincstelen paraszt is tévelyeg először, nem látja tisztán még a falu feladatait.
Életében nagy fordulatot jelent a Párttal való találkozás. Mikor egyszer kirúg a hámból s eszeveszett, szégyenletes dáridózást rendez a faluban, Moszkvába hívják a KEB elé. Szigorúan megdorgálják. Kirill meghatódik, úgy érzi, szigorúbb büntetést érdemelt volna. Találkozása a Párttal erőt ad neki további munkájához, kezd világosodni előtte feladata. Felveszi a harcot a reakciósok, konzervatívok, gyávák és a tudatos kártevők ellen. A gyakorlat rávezeti a helyes útra.
A regény legszebb részlete az a levél, amelyet Kirill Zsdárkin, a még nem öntudatos, de saját harcalin keresztül egyre öntudatosul© kommunista ír Sztálininak. Ebben megírja, hogy ő hogyan látjai helyesnek a mezőgazdaság kollektivizálását annak alapján, hogy ismeri a dolgozó parasztot és szívén viseli érdekeit, s „Kirill ezen az izgalmas reggelen rájött arra, hogy átlépte azt a határt, amelyen túl az ember már tudatosan gondolkodni kezd. Amikor ezt megértette, felegyenesedett de most más szemmel látott mindent".
A
Vissza