Megérteni az irodalmat

Fülszöveg

Nyilasy Balázs irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Irodalmi pályáját költőként kezdte, 1972 decemberében mutatkozott be a Kortársban, ezt követően irodalmi folyóiratokban és antológiákban (Szép versek, Tengerlátó) jelentek meg a művei. 1977-ben és 1985-ben önálló köteteket publikált. Érdeklődése a tizenkilencedik, huszadik századi irodalomra és az irodalomértés, az elmélet kérdéseire terjed ki. Monográfiáiban, tanulmányköteteiben a szokásos paradigmák köréből kivezető utakat keresi.
Jelen könyvében két tanulmány kap helyet. Első írásában a Teóriát veszi vizsgálat alá. A huszadik század utolsó harmadában s az új évezredben uralmi szerepet betöltő embertudományi, irodalomtudományi paradigma érvényét mérlegeli. A teoretizmus, posztstrukturalizmus fogalmai, alaptételei és háttérfilozófiája Nyilasy mérlegén túlságosan könnyűnek bizonyulnak. Megítélése szerint a magyarországi folyamatok sem a körültekintő átgondolás, hanem a konform... Tovább

Fülszöveg

Nyilasy Balázs irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Irodalmi pályáját költőként kezdte, 1972 decemberében mutatkozott be a Kortársban, ezt követően irodalmi folyóiratokban és antológiákban (Szép versek, Tengerlátó) jelentek meg a művei. 1977-ben és 1985-ben önálló köteteket publikált. Érdeklődése a tizenkilencedik, huszadik századi irodalomra és az irodalomértés, az elmélet kérdéseire terjed ki. Monográfiáiban, tanulmányköteteiben a szokásos paradigmák köréből kivezető utakat keresi.
Jelen könyvében két tanulmány kap helyet. Első írásában a Teóriát veszi vizsgálat alá. A huszadik század utolsó harmadában s az új évezredben uralmi szerepet betöltő embertudományi, irodalomtudományi paradigma érvényét mérlegeli. A teoretizmus, posztstrukturalizmus fogalmai, alaptételei és háttérfilozófiája Nyilasy mérlegén túlságosan könnyűnek bizonyulnak. Megítélése szerint a magyarországi folyamatok sem a körültekintő átgondolás, hanem a konform divatkövetés attitűdjét mutatják.
A kötet második dolgozata az európai és a magyar szóművészet válságkifejező attitűdjén töpreng. A tanulmányíró rendre fontos emberi hiteket, hiedelmeket megkérdőjelező műveket állít a vizsgálódás centrumába úgy, hogy közben a kommunizmus önhitt optimizmusától, és a modernizmus krízisfetisizmusától egyaránt elhatárolja magát. Az írásból világosan kitűnik: Nyilasy Balázs az európai és a magyar irodalom jelentős műveit olyan alkotásoknak látja, amelyekben a krízistudat nem program, hanem probléma, s az alkotók bizonyosságokért való küzdelmét is fontos, értékteremtő lehetőségként mutatja fel. Vissza