Hősök útja

Előszó

Kedves Olvasó!
Ebben a könyvben egy szó sincs, amit a magam fantáziája Íratott volna le velem. Azoknak a szovjet partizánoknak igaz történetét mondom el, akik 1942-től 1944-ig a rovnói körzetben működtek.
A könyv hősei sem kitalált alakok. A különítmény partizánjainak nagyobbik része ma is él és dolgozik.
- Ha a háború után - mondta nekem annakidején ennek a történetnek egyik hőse, Nikoláj Ivanovics Kuznyecov - el fogjuk mesélni, hogy mit és hogyan tettünk, nem igen fogják elhinni nekünk. Talán magam sem hinném, ha nem lettem volna a szereplője ezeknek a történeteknek.
Ha valamit Te is, Kedves Olvasó, valószínűtlennek vagy a képzelet szülöttjének találnál ebben a könyvben, kérlek, űzd el magadtól a kétkedést. Hidd el: a szovjet ember leleményessége, bátorsága és hősi kiállása semmivel sem kisebb, mint a mesebeli hősöké.
A testvérek és atyák dicsőséges cselekedetei adjanak példát a Te számodra is arról, hogy a hazát hogyan kell szolgálni! Vissza

Fülszöveg

...Hősök útja! Soha még találóbb címet nem kapott könyv. Mert vájjon mi másnak lehetne nevezni a szovjet partizánok sokszáz kilóméteres útját messze az ellenség háta mögött, erdőkön és mezőkön, hegyeken és völgyeken, folyókon és mocsarakon keresztül, állandó életveszélyben, roppant nélkülözések közepette. Szinte napról-napra, óráról-órára bocsájtkoztak harcba a hazájuk földjére tört fasiszta banditákkal, a könyörületet nem ismerő ellenséggel hol fegyverrel a kezükben, hol hihetetlen ravaszsággal és leleményeséggel. Az ellenség hiába küldte ellenük a büntető expediciókat, hiába hajszolta őket éjjel-nappal a Gestapo, hiába uszították rájuk a német tábori csendőrséget, a partizánok ott voltak mindenütt, ahol el kellett vágni az ellenség összeköttetéseit, megzavarni terveit, megsemmisíteni hadianyag raktárait, megbőszülni a kiirtott szovjet embereket.
Nincs a könyvnek egyetlen sora sem, amelyet a szerző fantáziája szült volna. A történet hősei sem kitalált alakok, hanem egyszerű, igazi szovjet emberek É8 mégis a hősiességnek, az önfeláldozásnak e tömeges példái kétkedésre késztetik az olvasót. Nem ok nélkül írja könyve előszavában a szerző: „Kedves olvasó, ha valamit valószinűtlennek vagy a fantázia szülöttjének találnál ebben a könyvben, kérlek, űzd el magadtól a kétkedést. Hidd el, hogy a szovjet ember leleményessége, bátorsága és hősiessége semmivel sem kisebb, mint a mesebeli hősöké."
De jogosan írhatja le Medvegyev, a partizánok hős ezredese, könyvének befejező sorait is. „... És ha mégegyszer eszébe jutna valakinek megtámadni országunkat, az egyszerű emberek milliói újra fegyvert fognak, hogy megvédjek hazájukat és mindenüket fel fogják áldozni nagy hazájuk javára." Vissza