1.067.053
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Médiák és váltások
Budapest
| Kiadó: | MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet-Gondolat Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 335 oldal |
| Sorozatcím: | Ergo-Identitások és médiák |
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 15 cm |
| ISBN: | 978-963-693-636-5 |
| Megjegyzés: | További szerzők a tartalomjegyzékben. Színes és fekete-fehér fotókkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
i > r
¦ 1 V t.
ií
! )¦
1 ^ 1
1,1
sm.
A kötet írásainak jelentős része új szempontokat fölvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség-írásbeliség témakörében írtak; így Neumer Katalin egy későbbi, immár megíratianul maradó monográfia előzményének szánt tanulmánya, Peternák Miklós transzdiszciplináris kísérlete az új látás gyökereiről és Simon Attila munkája a két világháború közötti magyar ókortudomány jelentős hozadékáról a kommunikációtörténet számára. Kiséry Andrásnak Thienemann Tivadarról és Hajnal Istvánról szóló kettős portréja mindkét tudós munkásságát új összefüggésekben mutatja be. Két tanulmány, Gulyás Judité és Domokos Marianné a folklórtudományról szól, a két egyébként gyakran együtt is dolgozó szerző gondolatai kiegészítik egymást, érdemes őket együtt olvasni. Bezeczky Gábor a magyar századforduló időszaki sajtójáról szóló értekezésében 19. század végi, 20. század eleji magyarországi statisztikai adatokból kiindulva... Tovább
Fülszöveg
i > r
¦ 1 V t.
ií
! )¦
1 ^ 1
1,1
sm.
A kötet írásainak jelentős része új szempontokat fölvetve kapcsolódik ahhoz, amit magyar filozófusok az utóbbi évtizedekben a szóbeliség-írásbeliség témakörében írtak; így Neumer Katalin egy későbbi, immár megíratianul maradó monográfia előzményének szánt tanulmánya, Peternák Miklós transzdiszciplináris kísérlete az új látás gyökereiről és Simon Attila munkája a két világháború közötti magyar ókortudomány jelentős hozadékáról a kommunikációtörténet számára. Kiséry Andrásnak Thienemann Tivadarról és Hajnal Istvánról szóló kettős portréja mindkét tudós munkásságát új összefüggésekben mutatja be. Két tanulmány, Gulyás Judité és Domokos Marianné a folklórtudományról szól, a két egyébként gyakran együtt is dolgozó szerző gondolatai kiegészítik egymást, érdemes őket együtt olvasni. Bezeczky Gábor a magyar századforduló időszaki sajtójáról szóló értekezésében 19. század végi, 20. század eleji magyarországi statisztikai adatokból kiindulva elemzi felekezetek, nemzetiség és írástudás, a nemzeti, vallási és nyelvi önmeghatározás bonyolult, változó viszonylatait. Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állapot:
Jó
2.140 ,-Ft
11
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal