1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Médiajogi kézikönyv I.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 170 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-008-x
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen kézikönyv írói pontosan tisztában vannak azzal, hogy a klasszikus jogági felosztást alapul véve olyan, hogy „médiajog" tulajdonképpen nem is létezik.
Ennek ellenére könyvünk címében azért... Tovább

Előszó

Jelen kézikönyv írói pontosan tisztában vannak azzal, hogy a klasszikus jogági felosztást alapul véve olyan, hogy „médiajog" tulajdonképpen nem is létezik.
Ennek ellenére könyvünk címében azért szerepeltettük e kifejezést, hogy érzékeltessük: a média jogi szabályozásának átfogó, komplex bemutatását kívánjuk nyújtani, mely nem fér bele a hagyományos keretekbe. Az írott és az audiovizuális médiára vonatkozó szabályok átnyúlnak a jogágak határain, s egy olyan sajátos egységet alkotnak, melynek a polgári, büntető- és közigazgatási jog egyaránt részét képezi. E kézikönyv újdonság a hazai könyvpiacon, mint ahogy a média világa iránti felfokozott érdeklődés is új keletű. A média s ezen belül is a tömegkommunikáció szerepének felértékelődése, már-már meghatározóvá válása a rendszerváltozás után hazánkban is elemi erővel tört felszínre, s került a politikai disputák középpontjába.
A rendszerváltozás előtt az egypártrendszerű politikai struktúrában és a hiányon alapuló gazdasági környezetben a média szerepe gyökeresen eltért attól a modelltől, mely a többpártrendszerű demokráciákban ekkorra már kialakult gyakorlattá vált. Ennek egyenes következménye a média egész területére jellemző alulszabályozottság volt, mely egyúttal nem kevés jogállamhoz méltatlan jogi megoldást is tartalmazott.
A rendszerváltozást követően nagyon komoly politikai és társadalmi igény jelentkezett a média egész területének komplex, teljesen új alapokon nyugvó és a korábbiakhoz képest jóval részletesebb szabályozásának megalkotását illetően. Ennek ellenére a hatályos magyar jogrendszerben a médiára vonatkozóan nem született egységes kódex, hanem a média bizonyos területeit külön-külön, részben a már meglévő törvényi szabályozás felhasználásával foglalták normatív keretek közé. Ennek következtében az egyes törvények között nemcsak tartalmi, hanem időbeli eltérés is tapasztalható: amíg az írott sajtóról szóló törvény megalkotására 1986-ban került sor, addig a média egyéb területeit csak 1996-ban sikerült az alkotmányos kívánalmaknak megfelelően törvényi úton szabályozni.
A média két nagy területét, nevezetesen az írott sajtót, illetve a rádiót és a televíziót szabályozó törvények között éppen egy évtizednyi távolság van, ami már önmagában is rengeteg veszélyt rejt magában a joghézagok, az egymásnak ellentmondó normák és a szabályozás esetenkénti diszharmóniája következtében. Ehhez járul, hogy ezen évtized alatt lejátszódott a rendszerváltozás is, mely gyökeresen új alkotmányos keretet szabott a társadalom különböző alrendszerei, így a média számára is.
A médiatörvény hatálybalépésétől számítva négy év eltelt, az első tapasztalatokat összegyűjtöttük, az első tanulságok levonhatóak. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 7
I. KLASSZIKUS SZABÁLYOK 9
I. Jogforrások 11
II. Alkotmányos garanciák 15
III. A korlátok 20
1. § Polgári jogi korlátok 20
2. § Büntetőjogi korlátok 34
IV. Eljárási szabályok 43
V. A szellemi alkotások általános kérdései 47
1. § A szerzői jog jogrendszerünkben elfoglalt helye 47
2. § Elméletek a szellemi alkotások, illetve a szerzői jog védelmének alapjairól és jellegéről 49
3. § Hatályos szerzői jogunk rendszere 50
II. AZ ÍROTT SAJTÓRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS 81
1. § A sajtótörvény általános szabályai 83
2. § A felvilágosítás és a tájékoztatás 86
3. § A sajtó szervezete és az újságíró 91
III. AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA 99
1. § A műsorszolgáltatás elvei és szabályai 101
2. § Az Országos Rádió és Televízió Testület 117
3. § A közszolgálati műsorszolgáltatók 132
IV. A NEMZETI HÍRÜGYNÖKSÉG 143
1. § Az MTI rövid története 145
2. § A hatályos szabályozás 148
V. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 157
1. § A szerzői jog nemzetközi fejlődéséről 159
2. § A médiajog nemzetközi fejlődéséről 160
3. § Az Európai Tanács médiapolitikája 163
4. § A szerzői jog nemzetközi dokumentumai 166
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem