Médiaháromszög

Előszó

Az újságíró társadalommal is azonosulni tudó szociológus nézőpontját választottuk könyvünk megírásához. Főként azért, mert az írás egyaránt készült újságíró, politológus és szociológus diákoknak. Elképzelhető, hogy az egyik csoportnak a sajtótörténeti rész túlságosan vázlatos, míg a szociológiai fejtegetések kicsit nehezek. A másik csoportnak talán fölösleges is volt például Habermas ide vonatkozó tételeit ismertetni, míg a műfajok, a sajtótörténet vagy a hírek strukturálása kevéssé ragadja meg érdeklődésüket. Pedig a két téma összekötését hasznosnak véljük. A könyvünk célja tehát az, hogy a későbbi elméletekkel való ismerkedéshez bevezetést adjunk, s hogy a média-tanulmányok alapismereteit a hazai olvasók számára magyar példákkal is bemutassuk. Azt reméljük, hogy e könyv átolvasása után a tömegkommunikáció szociológiája iránt érdeklődők a szárazabb szakmai szövegeket is könnyebben be tudják fogadni.
Nézőpontunkat elsősorban a jó értelembe vett zsurnalizmus szokta még magáévá tenni. Halberstam Mert övék a hatalom, vagy Bolgár György A New York Times sztori című művét sorolhatnánk ide, melyek azonban - velünk ellentétben - szórakoztatni is akarnak. A tudomány területén a "megértő" álláspont ritka. A szociálpszichológia például elsősorban a manipuláció, és a meggyőzés oldaláról vizsgálja a tömegkommunikációt, és nézőpontját egyértelműen a "kiszolgáltatott közönség" oldalára helyezi. Nem foglalkozik tehát az intézményesedéssel is úgy tekint a tömegkommunikációra, mint elbutító és kiszolgáltatottságot előidéző eszközre. Több médiaetika könyv pedig a civil társadalom sérelmeivel azonosul. Vissza