Előszó | 6 |
A modern médiafejlődés gyökerei | 8 |
Sajtótörténet | 9 |
Az ókor és a középkor | |
A nemzeti sajtók korai szakaszai | |
Nemzeti sajtók a XIX. sz.-ban és a századfordulón | |
Az elektronikus médiák megjelenése | 21 |
A rádió kezdetei az Egyesült Államokban | |
Az angol rádiózás kezdetei és a köszszolgálatiság | |
A Magyar Rádió születése és működése a '20-as '30-as években | |
A televíziózás kezdetei | |
A média és a politika közti mobilitás Magyarországon | |
A modern tömegkommunikáció három pillér | 33 |
A professzionalizálódott média | 33 |
Mi a hír? | |
Hír funkcionális megközelítése | |
A hírek helye a tömegkommunikációban | |
A hír struktúrája | |
Eseménykonstruálók, hírgyűjtők és hírfogyasztók | |
A hírértéket növelő tényezők | |
A hír és a hírérték kapcsolata | |
A tömegkommunikáció és a professzionalizálódás | |
Függetlenség más professzióktól | |
Szakmán belüli differenciálódás | |
Etikai követelmények | |
A magyar nyilvánossági stílus szociológiai okai | |
A közvélemény és a nyilvánosság | 63 |
A "közvélemény" fogalma, és történeti kialakulása | |
A nyilvánosság szerkezetének története | |
A tömegkommunikáció befolyásoló ereje | |
Közvélemény a médiákról | |
A közvélemény-kutatás társadalmi hatása | |
A nyilvánosság jellemzői | |
Az elhallgatási spirál | |
A nyilvánosság szintjei | |
A látens közvélemény | |
A magyar nyilvánosság szerkezeti vázlata '89-94 | |
A reklám | 84 |
Reklámérték | |
A reklám elterjedése | |
A társított érték szerepének változásai | |
A magyar reklám múltja | |
A rendszerváltás utáni magyar reklámok helyzetéről | |
A média etikatörténete | 105 |
Bevezetés a médiaetikába | 105 |
Kérdések és média-kritikák | |
A professzionális médiaetika helye | |
Az erkölcsről és a társadalmi alrendszerekről általában | |
A morál fölérendeltsége | 115 |
Történeti visszatekintés | |
A feladatból konstruált etika | |
A referáló sajtó feladata | |
A morális sajtó feladata | |
A pártsajtó feladata | |
A tömegmédia feladata | |
Összegzés: a sajtótípusok etikái | |
A professzionális médiaetika | 122 |
A sajtóetika mező kialakító hatása | |
A média, a közönség és az egyéniség kölcsönhatása | |
Az információhoz való hozzájutás | |
A forrás megnevezése | |
A közlési következmények (események felnagyítása, magánélet és csoportérdek sérelme, a tévedés joga) | |
Az újságírói függetlenség | |
Összegzés: az értékek rendszerezése | |
Nemzeti árnyalatok | |
A magyar értelmiségi újságírás paradigmája | |
A modern elektronikus médiák és a jog | 141 |
A szabadságjogok konfliktusa | 141 |
Finanszírozási médiamodellek | |
Néhány kommunikációs monopólium | |
A hatalmi összeférhetetlenségek szabályozása | |
Értékrangsor a joggyakorlatban | |
Az elektronikus médiák intézményi szabályozása | 148 |
A szokásjog és a kettős racionalitás szerepe a pártatlanságban | |
A média és a politika szétválása | |
A média-ellenőrzési típusok szociológiai klaszterezése | |
Nemzetközi jog | |
Kelet-Európa médiavitái, és a magyar médiaháború 1993-96 | |
Technizálódó társadalmak, változó tömegkommunikáció | 158 |
Vázlatos technikatörténet | 158 |
Az információs társadalom előjelei | 160 |
Homo informaticus | |
A munka | |
A magyar társadalom esélyei | |
A szociológia elméleti kérdései | 172 |
Hol húzódnak az új társadalmi érdekkonfliktusok? | |
Megerősíthetik-e az új nyilvánossági fórumok az életvilágot? | |
A technika gyarmatosít vagy felszabadít? | |
Megváltoznak-e a szocialitás rendszereinek jellegzetességei? | |
Információs társadalmak: érvek és ellenérvek | |
Következtetések | 180 |
A tömegkommunikációs mező elmélete | 180 |
A magyar tömegkommunikációs mező törésvonalai | 191 |
Függelék | |
Médiaelnök-választási technikák a '90-es évek közepén | 198 |
Legfontosabb televízió társaságok | 202 |
Irodalom | 206 |
Tárgymutató | 218 |