Fülszöveg
Milyen hatást gyakorol a média a társadalomra - és a társadalom a médiára? Igaz-e a közkeletű nézet, hogy a média képes befolyásolni, sőt manipulálni az emberek gondolkodását és viselkedését? Vagy ellenkezőleg: a társadalom kezében hatékony eszközök vannak a média formálására? Melyik a hatalmasabb: a média vagy a társadalom?
Ez a könyv a média társadalomformáló hatását és a társadalom médiaformáló hatását és a társadalom médiaformáló hatását hangsúlyozó álláspontok ütköztetésére és ötvözésére tesz kísérletet. A társadalom és a média kölcsönhatására fókuszálva idézi fel a média, az újságírás, a politikai kommunikáció, a hatásvizsgálatok történetének fontosabb állomásait, valamint a médiapiac és a média szabályozás működésének jellemző vonásait.
A társadalomba ágyazódott médiavilág és a mediatizálódott politikával átszőtt társdalom megértése a 21. század egyik nagy kihívása. A még mindig szaporodó számú "médiaiskolák" társadalomismereti kurzusai és a médiatartalom előállításához...
Tovább
Fülszöveg
Milyen hatást gyakorol a média a társadalomra - és a társadalom a médiára? Igaz-e a közkeletű nézet, hogy a média képes befolyásolni, sőt manipulálni az emberek gondolkodását és viselkedését? Vagy ellenkezőleg: a társadalom kezében hatékony eszközök vannak a média formálására? Melyik a hatalmasabb: a média vagy a társadalom?
Ez a könyv a média társadalomformáló hatását és a társadalom médiaformáló hatását és a társadalom médiaformáló hatását hangsúlyozó álláspontok ütköztetésére és ötvözésére tesz kísérletet. A társadalom és a média kölcsönhatására fókuszálva idézi fel a média, az újságírás, a politikai kommunikáció, a hatásvizsgálatok történetének fontosabb állomásait, valamint a médiapiac és a média szabályozás működésének jellemző vonásait.
A társadalomba ágyazódott médiavilág és a mediatizálódott politikával átszőtt társdalom megértése a 21. század egyik nagy kihívása. A még mindig szaporodó számú "médiaiskolák" társadalomismereti kurzusai és a médiatartalom előállításához szükséges szakmai ismereteket átadó tanórák jobbára egymás mellett futnak, nem adva módot az együttes értelmezésre. Bajomi-Lázár Péter könyve ebből az eddig nélkülözött nézőpontból tárgyalja a társadalom és a média viszonyát. A kötet alapos és pontos összefoglalása mindazoknak a tudnivalóknak, amelyeket a médiamunkásnak vagy médiakutatónak készülő egyetemi és főiskolai hallgatóknak meg kell érteniük. A könyv fő erőssége, hogy a média és a társadalom kölcsönhatására összpontosítva tárgyalja az újságírás, a politikai kommunikáció és a médiahatás-vizsgálatok történetének főbb irányait. A történeti metszet kitűnő lehetőséget ad a teoretikus variánsok együttes értelmezésére. Mindezt nagy apparátussal és pontos, további utakat megnyitó hivatkozásokkal teszi teljessé. (Győrffy Miklós)
Az elmúlt két évtized Magyarországának legszembetűnőbb változása a nyilvánosságban, illetve a médiában zajlott le. A média és az infokommunikáció forgószél-gyorsaságú átalakulása egyik meglepetésből a másik döbbenetbe ejti úgy a laikus, mint a szakmai közönséget. Az átalakuló kommunikációs világ egyik fő kérdése, hogy milyen új kockázatokat, veszélyeket hoz életünkbe a média, a másik pedig az, hogy ki milyen módon részesedik abból a hatalomból, amit a médiavalóságok hoznak létre. Bajomi-Lázár Péter módszeresen számba veszi a veszély, illetve a hatalom kérdésében leginkább szóba hozott médiakutatási témákat: a politikai kommunikáció, illetve a manipuláció kérdéseit, a médiahatásokat csakúgy, mint a média szabályozásának alapvonalait és dilemmáit. Mindeközben az olvasó előtt feltárulhat egy médiatörténeti elbeszélés is, együtt a médiakutatás átalakulásának értő ismertetésével. Bajomi-Lázár Péter "ideális olvasója" az egyetemista, a tanár, a kommunikációs szakember és a médiakérdések iránt érdeklődő művelt laikus mellett mindenekelőtt az, akit nem elégítenek ki a médiával kapcsolatos politikai csatakiáltások és jelszóméretű bölcsességek. (Hammer Ferenc)
Vissza