Fülszöveg
Orsón Welles és a Mercury Rádiószínház 1938. október 30-án, vasárnap
este 20.00 órakor a CBS (Columbia Broadcasting System) amerikai rádiócsatornán élő adásban mutatta be a Világok harca című rádiójátékot, H.G.
Wells angol író regényének adaptációját. A regény eredeti, angol helyszínét Welles az amerikai New Yersey államra írta át. A sci-fiben marslakók
támadták meg a Földet, és iszonyú pusztításba kezdtek. A rádiójáték a CBS
heti színházi sorozatának bemutatójaként került adásba. A médiatörténet
mégsem színházi vagy irodalmi értéke miatt jegyezte fel ezt a produkciót.
Az adás közben ugyanis olyan dolog történt, ami azt megelőzően soha.
A hallgatók nem szórakoztató műsorként értelmezték a hallottakat, hanem rendkívüli híradásként (ma úgy mondanánk, breaking newsként)
a marslakók földi inváziójáról.
Korabeli felmérések szerint a rádiójáték tizenkétmillió hallgatója közül
egymillióan elhitték, hogy valóságos eseményről hallanak élő közvetítést,
és pánikba estek: az utcákra...
Tovább
Fülszöveg
Orsón Welles és a Mercury Rádiószínház 1938. október 30-án, vasárnap
este 20.00 órakor a CBS (Columbia Broadcasting System) amerikai rádiócsatornán élő adásban mutatta be a Világok harca című rádiójátékot, H.G.
Wells angol író regényének adaptációját. A regény eredeti, angol helyszínét Welles az amerikai New Yersey államra írta át. A sci-fiben marslakók
támadták meg a Földet, és iszonyú pusztításba kezdtek. A rádiójáték a CBS
heti színházi sorozatának bemutatójaként került adásba. A médiatörténet
mégsem színházi vagy irodalmi értéke miatt jegyezte fel ezt a produkciót.
Az adás közben ugyanis olyan dolog történt, ami azt megelőzően soha.
A hallgatók nem szórakoztató műsorként értelmezték a hallottakat, hanem rendkívüli híradásként (ma úgy mondanánk, breaking newsként)
a marslakók földi inváziójáról.
Korabeli felmérések szerint a rádiójáték tizenkétmillió hallgatója közül
egymillióan elhitték, hogy valóságos eseményről hallanak élő közvetítést,
és pánikba estek: az utcákra menekültek, autóba szálltak, és igyekeztek
mielőbb elhagyni a veszélyeztetett területeket. A telefonközpont korábban
soha nem tapasztalt forgalmat bonyolított, sokan távolabb élő rokonaikat
próbálták hívni, el akartak búcsúzni tőlük. Voltak, akik vizes pokrócot tettek
az ablakokba, hogy a beszivárgó mérgező füsttől így védjék meg magukat.
A rádiójáték azért hathatott ilyen elemi erővel, mert a regény amerikai
helyszínei a hallgatók számára nagyon is valóságosnak tűntek. Az adást
ráadásul többször „váratlanul" megszakították, hogy „a legfrissebb hírekkel" tájékoztassák a hallgatókat. Máskor - a forgatókönyv részeként -
hosszú másodpercekre „megszakadt" az adás, csend volt, a hallgatók
nem tudták, mi történhetett. Pedig csupán annyi, hogy Welles kiváló dramaturgiai érzékkel a rádióstúdióban „csendet vezényelt". Voltak, akik
a rádió állomáskereső gombjához nyúltak, más adókat kerestek, tudni
akarták, ott mit mondanak a katasztrófáról. De a CBS-en kívül mindenütt
a halloween előtti vasárnap esti műsor szólt. Sokan dühösek és csalódottak is voltak ezért, úgy érezték, hogy a konkurens csatornák nem veszik
komolyan a helyzetet, így visszatértek a CBS-re, ahol folytatódott az élő
katasztrófaműsor. A stúdióból többször „a helyszínre" kapcsoltak, ahonnan drámai szavakkal írta le a „tudósító" mindazt, amit maga körül látott.
„Szakértőket" szólaltattak meg, akik szintén színészek voltak, a hallgatók
viszont hittek nekik. Mert minden élő, élőszerű volt. A mondatok rövidek, hatásosak voltak, amiről és ahogyan beszéltek az pedig félelmet keltő.
Vissza