Előszó
Részlet:
ELSŐ FELVONÁS.
Korinth falai előtt.
Balra, a szín közepén, sátor, A háttérben a tenger, a mely mellett egy földnyelven a város egy része látható. Kora reggel, napfelkelte előtt....
Tovább
Előszó
Részlet:
ELSŐ FELVONÁS.
Korinth falai előtt.
Balra, a szín közepén, sátor, A háttérben a tenger, a mely mellett egy földnyelven a város egy része látható. Kora reggel, napfelkelte előtt. Homály.
Rabszolga (jobbra, az előtérben, egy gödörben állva ás, és lapátjával hányja ki a földet).
Medea (a másik oldalon; előtte fekete, aranynyal különös módon czifrázott láda, a melybe a következők alatt mindenfélét rakosgat be).
Medea. Bevégezted már?
Rabszolga. Mindjárt megvagyok.
Gora (kijön a sátorból és Medeától pár lépésnyire megáll).
Medea. Elsőbb a fátyolt, s a mi véle jár: Az istenasszony bűvös vesszejét. Rátok szorulni többé nem fogok, Nyugodjatok hát! Vége a varázslat És a bűbáj ok éjszakáinak. Történjék bármi, jó vagy rossz, akárhogy, Hadd lássa napfény, a mi jönni fog. És most e korsót: lángot rejteget, Halálát annak, a ki feltöri. A másikat. Halál van ebben is, Váratlan, rút és hirtelen halál. El véletek. Az élet szép, vidám, Maradjatok ti tőle messzire. Álomhozó fű, mérgező kövek A Földnek adlak, melyből jöttetek. (Feláll.)
Vissza