Mechanikai műszerek és mérések

Előszó

Mechanikai mérések és műszerek alatt olyan mérési eljárásokat és ezek eszközeit kell érteni, amelyek mechanikai tulajdonságok kiértékelésére alkalmasak. Ilyen tulajdonságok lehetnek alakkal (hosszúság, szög, felületérdesség stb.), mozgással (sebesség, gyorsulás, idő, fordulatszám stb.) és erőhatással (súly, nyomás, nyomaték stb.) kapcsolatosak."A mechanikai mérések" illetve "mechanikai műszerek" elnevezések tehát nem a használt eszközök szerkezeti felépítésére utalnak, hanem feladatcélt jelölnek meg. Ami a mérőműszerek jellegzetes működési elvét (egyúttal szerkezeti felépítését) illeti, a "mechanikai műszerek" lehetnek mechanikusak, optikusak, villamos, pneumatikusak stb.
A híradástechnikai és műszeriparban foglalkozó technológusok napi munkájuk során az iparág sokrétűsége miatt nagyon sokféle mechanikai tulajdonság mérésével találkozhatnak. Ennek ellenére azonban általánosítva mondhatjuk, hogy a különböző mechanikai tulajdonságok nem egyenlő súllyal szerepelnek, hiszen ezek között sok olyan van, amely elsősorban kohászok, gépészek és egyéb szakmabeliek profiljába tartozik. Ennek megfelelően a jegyzet tartalmi felépítése sem törekszik valamiféle teljességre annál is inkább, mivel bizonyos mechanikai mérések már az előző tárgyak valamelyikében szerepeltek (pl. anyagvizsgálat), vagy a későbbiekben még szerepelni fognak (pl. egyes elektronikus műszerfajták). Maga a tárgyalt anyag is bizonyos súlyozást kap. Bővebben ill. részletesebben kerülnek bemutatásra a gyakrabban és szélesebb körben előforduló mérések ill. műszerfajták.
A mérés sohasem öncél. A kapott adatok alapján be kell avatkozni a gyártási folyamatba annak érdekében, hogy az egyre gazdaságosabban biztosítsa a megkívánt minőséget. A technika régebbi fejlődése folyamán a fokozódó követelmények miatt egyre pontosabb, de ezzel párhuzamosan egyre bonyolultabb mérőeszközök fejlődtek ki. A bonyolultabb műszer a kezelőjétől nagyobb szakértelmet, nagyobb gondosságot, a környezettől pedig fokozott követelményeket (rezgésmentesség, állandó hőmérséklet, megfelelő világítás stb.) kíván. A műszerek tehát szükségszerűen valamiféle mérőszobába kerültek, ahol megfelelő képzettségű és adottságú személyek megfelelő körülmények között kezelik azokat. A fejlődésnek ez a szükséges folyamata mégsem mondható kielégítőnek, mert az igazi méréstechnikának nemcsak a selejt kimutatása, hanem annak megakadályozása a fő célja. A gyártás és mérés szétválasztásának tendenciáját nem szabad tehát pártfogolni. Olyan mérési eljárásokat és műszereket kell bevezetni, amelyek üzemi körülmények között, az átlagos képességű szakmunkás adottsága mellett is könnyen és biztonságosan alkalmazhatók, külső behatásokra viszonylag érzéketlenek, biztosítják a megkívánt pontosságot és a további automatizálás lehetőségét. Vissza