Mechanika I.

Statika/Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar/Kézirat

Szerző

Budapest

'Dr. Sályi Béla: Mechanika I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	239 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. 387 példányban jelent meg. 155 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: J 7-972.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az élet elválaszthatatlan velejárója a mozgás, annak sokféle változatával. Ezek közül azt a mozgásfajtát, amely a tömeggel rendelkező anyagi testek egymáshoz viszonyított helyzetének megváltozásában nyilvánul meg, mechanikai mozgásnak nevezzük. A mechanikai mozgás a megszokás folytán természetes az ember számára. Megszoktuk, hogy számoljunk vele és az életünk során szerzett tapasztalatok alapján bizonyos törvényszerűségeit felismerjük és ösztönösen alkalmazzuk is, anélkül, hogy tudatosan elemeznénk azokat. A törvényszerűségek tudatos elemzése a mechanika tudományának a feladata. A fizikának - természeténél fogva - ez egyik legkorábban kialakult tudományága. A testek szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapota szerint beszélhetünk a szilárd testek, folyadékok és gázok (gőzök) mechanikájáról. A "Műszaki mechanika" keretein belül a szilárd testek mechanikájával ismerkedünk meg. A szilárd testek mechanikája is két ágra oszlik: A kinematika a mozgás le Írásával foglalkozik anélkül, hogy kutatná azokat a hatásokat és ezek mozgással való kapcsolatát, amelyek a testek mozgását eredményezik. A dinamika a mozgást előidéző hatásokat és azok törvényszerűségeit kutatja és foglalja a matematika segítségével leírható rendszerbe. A szilárd testek mozgása két olyan részből tevődik össze, amelyeknél a mozgásra jellemző méretek általában nagyságrendekkel különböznek egymástól. A mozgás egyik része a szilárd test helyzetének egy alkalmasan választott másik testhez ^viszonyított változásában nyilvánul meg. Ezzel a mozgással a kinetika foglalkozik. A mozgás másik része a test pontjainak egymáshoz viszonyított helyzetváltozásában - a test alakjának változásában, deformációjában - jelentkezik. Ez a deformáció szélső eseteiben lehet tökéletesen rugalmas vagy képlékeny aszerint, hogy az alakváltozást előidéző hatás megszűnésével az alakváltozás maga is eltűnik-e vagy megmarad. A mozgásnak ezzel a részével a rugalmasságtan és képlékenységtan foglalkozik. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. Alapfogalmak. Erő és nyomaték 7
11. Az erő fogalma 7
12. Az erő tulajdonságai 8
13. Az erőtámadáspontja és nyomatéka 9
14. Erő és erőrendszer két különböző pontra számított nyomatéka 18
II. Általános térbeli erőrendszer 21
21. Az egyensúly fogalma és feltételei 21
22. Az egyenértékűség 29
23. Az erőnek hatásvonalán való eltolása 32
24. Az erőpár 33
25. Az erőrendszer pontra redukálása. Egyenértékű vagy helyettesítő vektorkettős 35
26. A centrális egyenes és az eredő vektorkettős 36
Példák 2.1-2.2 43
27. Két erő egyensúlya 48
28. Két erő eredője 49
29. Három erő egyensúlya 53
Példák 2.3-2.5 54
III. Síkbeli erőrendszerek 63
31. Egyensúly, egyenértékűség, eredő 64
32. Az eredő meghatározása szerkesztéssel 66
33. A kötélsokszög 69
34. Kapcsolat különböző pólusokkal szerkesztett kötélsokszögek között 74
35. Előírt pontokon áthaladó kötélsokszög szerkesztése 76
36. Nyomaték szerkesztése kötélsokszög segítségével 81
IV. Kényszerek 83
41. A támasztás 84
Példák 4.1-4.2 88
42. Az egytengelyű, vagy síkcsukló 90
43. A gömbcsukló 93
44. A rúd és kötél, mint kényszer 94
45. A befogás 95
46. Egyensúlyi feladatok 95
Példák 4.3-4.11 100
V. Párhuzamos koncentrált erőkből álló erőrendszer.
Megoszló erőrendszer 121
51. Párhuzamos koncentrált erők 121
52. Megoszló erőrendszerek 125
53. Egyenletesen megoszló erőrendszer. A tartomány zérus- és elsőrendű nyomatéka 127
54. Néhány fontosabb idom geometriai középpontja 129
55. A kötélgörbe 132
56. Lineárisan megoszló erőrendszer 134
57. Egyenes mentén lineárisan megoszló erőrendszer 137
58. A lineáris megoszlás másik két esete 140
VI. Másodrendű nyomaték 143
61. Általános fogalmak 143
62. Steiner-tétel 150
63. Pólus és poláris, antipólus és antipoláris 152
64. A másodrendű nyomatékok ábrázolása 157
65. Néhány idom K-ponti másodrendű nyomatéktenzora 159
1. Egyenes vonal 160
2. Körív 162
3. Téglalap 163
4. Derékszögű háromszög 163
5. Körcikk 165
Példák 6.1-6.3 167
VII. Az igénybevételi függvények 173
71. Az igénybevétel fogalma 173
72. Síkbeli erőrendszerrel terhelt egyenes rudak igénybevételei 173
1. Számító eljárás 178
2. Grafo-analitikus eljárás 185
Példák 7.1-7.4 189
3. Szerkesztés 200
73. Igénybevételek mozgó terhelés esetén. Hatásábrák 206
Példák 7.5-7.6 211
74. Saját síkjában terhelt síkgörbe rúd igénybevételei 214
75. Síkjára merőlegesen terhelt síkgörbe rudak és térgörbe rudak igénybevételei 217
Példák 7.7-7. 8 217
VIII. Síkbeli csuklós szerkezetek 221
81. Egyszerű rácsos szerkezetek 221
1. Csomóponti módszer 222
2. Átmetsző módszer 224
82. Háromcsuklós ív 227
IX. Kötél, kötélsúrlódás. Gördülő ellenállás 231
91. Külső erőkkel terhelt súlytalan kötél 231
92. Saját súlyával terhelt kötél 233
93. Kötélsúrlódás 235
94. Gördülő ellenállás 236

Témakörök

Dr. Sályi Béla

Dr. Sályi Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sályi Béla könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem