1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Mechanika/Gépelemek I-II.

Ideiglenes tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 3 mű egy kötetben. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

MECHANIKA
A technika rohamos fejlődése és az ennek nyomán beállott gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés, illetve átalakulás tulajdonképpen a gépeknek köszönhető. A gépek azok az eszközök,... Tovább

Előszó

MECHANIKA
A technika rohamos fejlődése és az ennek nyomán beállott gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés, illetve átalakulás tulajdonképpen a gépeknek köszönhető. A gépek azok az eszközök, amelyek segítségével az ember megsokszorozza az erejét és teljesítőképességét, amelyek ezer és ezer ember munkáját képesek elvégezni. Minden gép bizonyos erőkifejtéssel dolgozik, a gépek mélyrehatóbb megismerése tehát csak úgy lehetséges, ha tanulmányozzuk az erők tulajdonságait, törvényszerűségeit és hatásait. A műszaki mechanika az a tudomány, amelyik a gyakorlati felhasználás szempontjából foglalkozik az erőkkel és az erők hatásaival.
Az erőknek egy testre való hatása különböző lehet. Előfordulhat
például, hogy valamely test a ráható erő hatása alatt mozgásba jön,
mozognak a különböző járművek, de mozgást végeznek a gyárak
legkülönbözőbb gépeinek alkatrészei is. Lehetséges az is, hogy a
test az erő hatása alatt helyzetét nem változtatja ugyan, de megváltozik az alakja, pl. elgörbül vagy eltörik. Előfordul igen sokszor, hogy két vagy több erő olyan módon hat egy testre, hogy az nyugalomban marad. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a test egyensúlyban van. Az erők egyensúlya számos olyan technikai alkotásnak képezi alapját, amelyeket nem tekintünk gépeknek, mert nem mozognak és semmiféle munkát nem végeznek, de amelyek rendkívül fontosak a gazdasági és technikai élet szempontjából. Ilyenek pl. a hidak.
A szerint, hogy milyen természetű erőhatásokról van szó, a mechanikát a következő fejezetekre szokás osztani:
1. Statika, az egyensúlyban levő erőkkel és az egyensúlyi feltételekkel foglalkozik.
2. Szilárdságtan, a szerkezeti alkatrészek méretezését tárgyalja. Ez abban áll, hogy a kérdéses szerkezeti alkatrész méreteit úgy kell előre meghatározni, hogy az a ráható erők hatása alatt se el ne törjön, se pedig maradandó vagy gyakorlatilag számbavehető alakváltozást ne szenvedjen.
3. Kinematika, a mozgást és a mozgás törvényszerűségeit tárgyalja, anélkül, hogy a mozgást okozó erőket figyelembe venné.
4. Dinamika, a mozgató erők törvényszerűségeit tárgyalja.
5. Energetika, a munkával és a munkabírással foglalkozik.

GÉPELEMEK
A "Gépelemek című tárgy voltaképpen előtanulmányt nyújt a "Géptan"-hoz. Feladata azoknak a gépalkatrészeknek az egységes és összefüggő tárgyalása, amelyek közül némelyik majdnem minden egyes gépen feltalálható, mint például a csavarok. Viszont vannak alkatrészek, amelyek valamilyen nagyobb gyár vagy telep berendezésének lényeges, különállóan tárgyalható részei. Ilyenek például a csővezetékek a bennük lévő szerelvényekkel együtt. A Gépelemek körébe soroljuk tovább az egyes gépeken a mozgások átvitelére szolgáló gépalkatrészeket is, amilyenek például a szíjhajtás, fogaskerekek, forgattyús hajtóművek, stb. Ezekkel az általuk megvalósított mozgásmértani vagy energia átszármaztatási feladatokkal együtt az illető géptől elkülönítve lehet foglalkozni, miáltal az egész gépnek a későbbi megismerése könnyebbé válik. Vissza

Tartalom

MECHANIKA
A műszaki mechanika feladata és felosztása 3
Statika
Erő 4
Eredő meghatározás 4
Forgató nyomaték 13
Erőpár 14
Egyensúly 15
Párhuzamos erők eredője 16
Kéttámaszú tartó 23
Súlypontmeghatározás 29
Egyensúlyi helyzetek 34
Stabilitás 35
Súrlódás 41
Szíjhajtás 45
Gördülő ellenállás 46
Egyszerű gépek súrlódással 48
Az emelő 49
A csiga 50
A hengerkerék 51
A lejtő 52
A csavar 53
Az ék 55
Szilárdságtan
Erők és alakváltozások. A szilárdságtan tárgya 56
A fajlagos nyúlás és feszültség fogalma 58
Húzott rudak 68
Nyomó igénybevétel 72
Nyíró igénybevétel 76
Hajlítás 79
Másodrendű nyomatékok és keresztmetszeti tényezők számítása 84
Egyszerű tartók 89
Hajlító nyomatékok szerkesztése 93
Egyenletes szilárdságú tartó hajlítása 97
Csavarás 101
összetett igénybevétel 105
Kihajlás 106
Rúgók 109
Vékonyfalú csövek méretezése 111
Kinematika
A kinematika feladata 112
Haladó mozgás 113
Forgó mozgás 118
Dinamika
Az anyagi pont dinamikája. A dinamika tárgya és feladata 121
Tömeg. Súly. Mértékrendszerek 123
Az anyagi pont mozgástörvényei haladó mozgás esetén. D'Alembert elve 126
Az anyagi pont mozgása egyenes és körpályán 130
Munka. Energia. Hatásfok. Teljesítmény 134
Mozgásmennyiség, impulzus, perdület 143
A tömegpont szabad és megszabott mozgása a nehézségi erő hatására 148
Az anyagi pontrendszer dinamikája. A pontrendszer fogalma. Súlyponttételek. Mozgásegyenlet 155
Alkalmazások. Tömegkiegyensúlyozás 159
A merev test dinamikája. Testek tehetetlenségi nyomatékai 160
A merev test mozgása tengely körül 168
A merev test síkmozgása és mozgási energiája 170
Szabad tengely. Forgó tömegek kiegyensúlyozása 175
Pörgettyű 177
Ütközés 178
Szabad és kényszerített lengések 181
Folyadékok mechanikája
I. Folyadékok egyensúly tana (hidrosztatika) 183
II. Hidrodinamika 187
Légneműek mechanikája
I. Légneműek egyensúly tana (aerosztatika) 197
II. Légneműek mozgástana és erőtana (aerodinamika). Légneműek áramlása 197
Szilárd testek mozgása folyadékokban és légnemű közegben. Közegellenállás 201
Felhajtóerő keletkezése levegőben. A repülés elve 205
PÉLDATÁR
I. Rész. Statika
I. Erők ábrázolása 209
II. Eredő meghatározás 210
III. Nyomaték és erőpár 211
IV. Egyensúly 212
V. Párhuzamos erők eredője 213
VI. Kéttámaszú tartók 214
VII. Súlypontmeghatározás 215
VIII. Egyensúlyi helyzetek 216
IX. Stabilitás
X. Súrlódás 218
XI. Kötélsúrlódás és szíjhajtás 220
XII. Gördülő ellenállás. Csiga. 221
II. Rész. Szilárdságtan
I. Húzás-nyomás 222
II. Nyírás 225
III. Hajlítás 228
IV. Csavarás 231
V. Kihajlás 233
VI. Összetett igénybevételek 234
VII. Rúgók 235
VIII. Cső és kazán 236
III. Rész. Kinematika
I. Haladó mozgás 237
II. Forgó mozgás 238
IV. Rész. Dinamika
I. Az anyagi pont egyenesvonalú mozgása 239
II. Anyagi pont mozgása körpályán 241
III. Munka, energia, teljesítmény 242
IV. Mozgásmennyiség - Impulzus - Perdület 243
V. A tömegpont mozgása a nehézségi erő hatására 245
VI. A tömegpont megszabott mozgása 245
VII. Súlypont tételek 247
VIII. Testek tehetetlenségi nyomatéka 247
IX. Testek forgómozgása 249
X. Fizikai inga 249
XI. 251
XII. 251
XIII. Rezgések 252
V. Rész. Folyadékok és légneműek mechanikája
I. Hidrosztatika 253
II. Hidrodinamika 254
III. Légnemű testek 255
IV. Közegellenállás 256
V. TÁBLÁZATOK
I. Táblázat. Kötél- és szíjsúrlódás 257
II. Táblázat. A legfontosabb szerkezeti anyagaink mechanikai jellemzői 258
III. Táblázat. A legfontosabb szerkezeti anyagainkra megengedhető feszültségek 258
IV. Táblázat. Négyszög keresztmetszet keresztmetszeti tényezője és másodrendű nyomatéka (fagerendák) 259
V. Táblázat. Körkeresztmetszet keresztmetszeti tényezője és másodrendű nyomatéka 260
VI. Táblázat. Hengerelt szelvények keresztmetszeti tényezői és másodrendű nyomatékai 261

MECHANIKA I.
1. Bevezetés 3
2. Szabványok 3
3. Kötő gépelemek. Csavarmenetek. Csavarok 4
4. Csavarok jelképi jelölése 8
5. Kötőcsavarok készítése 12
6. Csavarbiztosítások 15
7. Különleges csavarok és anyák 18
8. Csavarkulcsok 26
9. A csavarmeneteknél fellépő erőhatások és nyomatékok 27
10. A kötőcsavarokban működő feszültségek 31
11. Szegecselés 35
12. Hegesztési módok és a hegesztés jelölése 43
13. Hegesztett tartályok készítése 46
14. Forgó ékkötések és reteszek 46
15. Keresztnyírású ékek 58
16. Csővezetékek 60
17. Öntöttvas csövek 62
18. Karimás öntöttvas csövek 63
19. Tokos csőkötések 65
20. Csőidomdarabok öntöttvasból 66
21. Acélcsövek 67
22. Csőkötések acélcsöveknél 70
23. Eternit-csövek 75
24. Tömítőanyagok 76
25. Idomdarabok folytacélcsöveknél 78
26. A csőkiegyenlítők 79
27. A csövek hőszigetelése és festése 81
28. Csőalátámasztások 83
29. Csőszerelvények (armatúrák) 86
30. Csövek 86
31. Tolózárak 88
32. Kézi elzárószelepek 91
33. Önműködő (automatikus) szelepek 97
34. Nyomáscsökkentő (redukáló) szelepek 100
35. Csapok és csapágyak 102
36. Talpcsapágy méretezése 109
37. A csapágykenés körülményeinek kísérleti vizsgálatai 112
38. Tiszta folyadéksúrlódás a hordozó csapágyaknál 118
39. A kenőanyag bevezetésének és elosztásának módjai 120
40. Hordozó csapágyszerkezetek. Szemcsapágyak 126
41. Merev perselyű osztott csapágyak 128
42. Merev perselyű kenőgyűrűs csapágyak 133
43. Beálló perselyű (Sellers) csapágyak 134
44. Motorcsapágyak 136
45. Csapágyperselyek műanyagból 137
46. Gördülő csapágyak 138
47. Radiális gördülő csapágytípusok 142
48. Axiális gördülő csapágytípusok 146
49. Gördülő csapágy beépítési módok 148
50. Illesztések a gördülő csapágyaknál 157
51. Gördülőcsapágyak méretezése 159
52. Csapágyak alátámasztásai és felfüggesztő szerkezetei 161
53. Tengelyek 167
54. Hajlításnak kitett tengelyek 170
55. Csavarásnak kitett tengelyek 171
56. Csavarásnak és hajlításnak kitett tengelyek 174
57. Tengelykapcsolók 174
58. Merev kapcsolók 175
59. Mozgékony, rugalmas és hajlékony kapcsolók 177
60. Oldható kapcsolók 182
61. Súrlódó kapcsolók. Energia viszonyok bekapcsoláskor 183
62. Súrlódó kapcsolók közlőműveknél 184
63. Lemezes kapcsolók 188
Mellékletek 191

MECHANIKA II.
1. Forgattyú, hajtóművek 3
2. A sebesség és a gyorsulás értékei végtelen hajtórúdnál 4
3. Az út és a sebesség véges hajtórúdnál 6
4. A gyorsulás véges hajtórúdnál 13
5. Az indikátor diagramm és az eredő gőznyomások 17
6. Dinamikus erőhatások és az eredő nyomások értékei 20
7. Tangenciális diagramm 21
8. A lendítőkerék méretezése 23
9. Négyütemű robbanó motor tangenciális diagrammja 28
10. A tömegerők kiegyensúlyozása 29.
11. Dugattyúk 33
12. Motordugattyúk 34
13. A keresztfej 38
14. Hajtórúd kettős működésű gépekhez 42
15. Motorhajtórudak 46
16. Végforgattyúk 49
17. Könyökös tengelyek
18. A többhengeres motorok főtengelyei
19. Összeépített és osztott főtengelyek
20. Excenter 58
21. Szíjhajtás
22. A szíjhajtásnál működő erők és feszültségek 63
23. A tengelyre ható erő és a szíj csúszás
24. A szí j tárcsák szerkezete 70
25. Laza és' ékelt tárcsák 72
26. Kötélhajtás. Ékszíjhajtás 74
27. Dörzskerekek 78
28. Fogaskerekek. A szögsebességek arányának állandósága 80
29. Homlokkerekek. A fogmerőlegesről szóló tétel 81
30. Elnevezések. Elemi fogazás 83
31. Reuleux-féle foggörbe-szerkesztés. Kapcsolási szám 86
32. A fogaskerekek készítése 89
33. Soros kerekek 91
34. Az evolvens alaptulajdonságai . . 92
35. Evolvens fogazás 94
36. A MAAG fogazógép 100
37. Az alámetszés és a határkerék 104
38. Az alámetszés elkerülése. Fogazáshelyesbítés tengelytávolságváltozás nélkül 107
39. Fogazáshelyesbítés tengelytávolságváltozással. Általános fogazás 111
40. Belső fogazás 112
41. Ciklois fogazás 114
42. Pálcás fogazás 116
43. A fogaskerekek mechanikai viszonyai 116
44. A fogaskerekek anyagai 118
45. A fogaskerekek igénybevételei 119
40. Ferde és nyílfogazású kerekek 123
47. Csavarkerekek 127
48. Kúpkerekek 127
49. Kúpkerekek ferde és ívelt fogazással 131
50. A fogaskerekek szerkezetei 132
51. Csavarhajtás 135
52. A csavarhajtás alkatrészeinek készítése 138
53. Emelőgép elemek. A teher felfüggesztésére szolgáló elemek alkalmazása 139
54. Szemes láncok 141
55. Lánckerekek és láncdobok 144
56. Hevederes láncok 147
57. Ízületes láncok 151
58. Kenderkötelek 151
59. Drótkötelek 152
60. Drótkötél kerekek. Drótkötél dobok 157
61. Horgok 161
62. Kilincsművek 163
'63. Mechanikus fékek 166
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem