Előszó
MECHANIKA
A technika rohamos fejlődése és az ennek nyomán beállott gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés, illetve átalakulás tulajdonképpen a gépeknek köszönhető. A gépek azok az eszközök, amelyek segítségével az ember megsokszorozza az erejét és teljesítőképességét, amelyek ezer és ezer ember munkáját képesek elvégezni. Minden gép bizonyos erőkifejtéssel dolgozik, a gépek mélyrehatóbb megismerése tehát csak úgy lehetséges, ha tanulmányozzuk az erők tulajdonságait, törvényszerűségeit és hatásait. A műszaki mechanika az a tudomány, amelyik a gyakorlati felhasználás szempontjából foglalkozik az erőkkel és az erők hatásaival.
Az erőknek egy testre való hatása különböző lehet. Előfordulhat
például, hogy valamely test a ráható erő hatása alatt mozgásba jön,
mozognak a különböző járművek, de mozgást végeznek a gyárak
legkülönbözőbb gépeinek alkatrészei is. Lehetséges az is, hogy a
test az erő hatása alatt helyzetét nem változtatja ugyan, de megváltozik az alakja, pl. elgörbül vagy eltörik. Előfordul igen sokszor, hogy két vagy több erő olyan módon hat egy testre, hogy az nyugalomban marad. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a test egyensúlyban van. Az erők egyensúlya számos olyan technikai alkotásnak képezi alapját, amelyeket nem tekintünk gépeknek, mert nem mozognak és semmiféle munkát nem végeznek, de amelyek rendkívül fontosak a gazdasági és technikai élet szempontjából. Ilyenek pl. a hidak.
A szerint, hogy milyen természetű erőhatásokról van szó, a mechanikát a következő fejezetekre szokás osztani:
1. Statika, az egyensúlyban levő erőkkel és az egyensúlyi feltételekkel foglalkozik.
2. Szilárdságtan, a szerkezeti alkatrészek méretezését tárgyalja. Ez abban áll, hogy a kérdéses szerkezeti alkatrész méreteit úgy kell előre meghatározni, hogy az a ráható erők hatása alatt se el ne törjön, se pedig maradandó vagy gyakorlatilag számbavehető alakváltozást ne szenvedjen.
3. Kinematika, a mozgást és a mozgás törvényszerűségeit tárgyalja, anélkül, hogy a mozgást okozó erőket figyelembe venné.
4. Dinamika, a mozgató erők törvényszerűségeit tárgyalja.
5. Energetika, a munkával és a munkabírással foglalkozik.
GÉPELEMEK
A "Gépelemek című tárgy voltaképpen előtanulmányt nyújt a "Géptan"-hoz. Feladata azoknak a gépalkatrészeknek az egységes és összefüggő tárgyalása, amelyek közül némelyik majdnem minden egyes gépen feltalálható, mint például a csavarok. Viszont vannak alkatrészek, amelyek valamilyen nagyobb gyár vagy telep berendezésének lényeges, különállóan tárgyalható részei. Ilyenek például a csővezetékek a bennük lévő szerelvényekkel együtt. A Gépelemek körébe soroljuk tovább az egyes gépeken a mozgások átvitelére szolgáló gépalkatrészeket is, amilyenek például a szíjhajtás, fogaskerekek, forgattyús hajtóművek, stb. Ezekkel az általuk megvalósított mozgásmértani vagy energia átszármaztatási feladatokkal együtt az illető géptől elkülönítve lehet foglalkozni, miáltal az egész gépnek a későbbi megismerése könnyebbé válik.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal