Az orvostudomány története

Tartalom

Bevezetés 1
Az orvostörténelem és kultúrtörténetem kapcsolatai. Az orvostörténelem tárgya, célja, haszna és szükségessége. Orvostörténetírók, külföldiek és hazaiak. Jelen munka keletkezésének körülményei.
I. Kezdetleges kultúrák. A történelem őskora és a primitív ember. Népies orvoslás 9
Primitív társadalmak és az őskultúra. Az ősember élettani és anatómiai viszonyai. Az empiria jeléntősége. Papi orvoslás. Indián kuruzslás. Kezdetleges therápia. Primitív sebészeti beavatkozások. A kőkorszak sebészete.
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban 23
A folyómenti letelepedés befolyása a kultúrára. Mesopotamia. Egyiptom. Az egyiptomi papi orvoslás. Orvosi papyrusok. Egyiptomi egészségügyi ismeretek. Az amerikai fennsíkok orvosi tudása. India és az orvosi könyvek. Indus orvosképzés. Kína őskultúrájának orvosi emlékei.
III. Másodlagos keleti kultúrák és az orvosi tudományok. Kisázsiai népek 52
A perzsák. A feniciaiak. Az orvostudomány a Szentírásban és a Talmudban. Mózes törvényei. Ószövetségi betegségek. Krisztus mint orvos. Lukács evangélista. A rabbik orvosi ismeretei és gyógyításmódja.
IV. A görög felvilágosodás kora. A bölcsészet és az orvostudomány 61
A görög nép jelleme. A homerosi eposzok orvosi vonatkozásai. Orvosistenségek. Az asklepeionok és az asklepiádok. A gimnáziumok. Knidos és Kos. Az ion bölcseleti iskola. A Hippokrates előtti görög orvostudomány. Hippokrates. Dogmatizmus. Alexandria.
V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység 93
A római orvostudomány kezdete. Archagathos, Cato. A methódikus orvosi iskola és művelői. Soranus. Az eklektikusok és pneumatikusok Celsus, Plinius, Dioscorides, Rufus, Aretaeus. Galenus és a galenizmus. A római világ orvostársadalma. Az orvosképzés. Specialisták. Katonaorvosok. A kereszténység és a betegápolás fejlődése. A keletrómai birodalom orvosírói. Oribasius, Johannes Alexandrinus. A byzanci orvostudomány további fejlődése.
VI. Az arabok. A népvándorlás őskultúrája és Nyugat-Európa 120
A sémi népek szerepe a kultúrában. Az arabok. Nesztoriánus főiskolák.
Az arab orvosírók; Rbazes, Avicenna, Abulkasim, Avenzoár. Az arabok jelentősége a hellenizmus újjászületésében. Nyugat-Európa politikai viszonyai. A Galenus utáni orvostudomány. A germánok. A bencések, A magyar honfoglalás
orvosi emlékei. Keresztény papok, mint természettudományi írók.
VII. Az orvostudomány módszeres művelése. A skolasztika . 136
Egyetemi élet kezdete. A skolasztika keletkezése. Salerno. Konstantin
mint fordító. A Régimén Salernitanum. Montpellier. Önállóságra törekvések.
Gyűjteményes munkák, A könyvnyomtatás jelentősége. A bonctan és sebészet.
A démonizmus. A középkori orvos társadalmi viszonyai. Uralkodó betegségek.
VIII. A renaissance. A természettudományok evolúciója 168
Nyelvész orvosok. Támadás az arabizmus és galenizmus ellen. A természettudományos kutatások kezdete. Az anatómia fellendülése. A sebészet
felújulása. A praktikus belgyógyászok. Uralkodó betegségek. A szifilis. A balneológia. Asztrológusok Spagirikus orvoslás. Bacon és az indukció. Harvey.
Orvosi társaságok. Iatrochemia és iatromechanika. Sydenham. Orvosképzés a
XVII. században.
IX. Az újkori felvilágosodás és az orvostudomány 210
A felvilágosodás. Anatómia és kórbonctan. Sebészet. Szülészet. A fogó
története. A XVIII. századi orvosi rendszerek és kiválóbb képviselőik. A magyar
orvosi rend kialakulása.
X. A legújabb kor 232
Nagv természettudományi felfedezések. Bichat és a szövettan. A mikroszkópos kutatások. Gall és a frenológia. Müller és az élettan. Rokitansky és Virchow. A celluláris pathológia. Koch és a bakteriológia, Az újabb humorálelméletek. Praktikus orvosok. Berlin, Bécs, Budapest mint orvosi iskolák. A sebészet és szülészet fejlődése. A szemészet. A gyermekgyógyászat. A közegészségügy fejlődése. Néhány európai állam mai orvosképzése.
Irodalom 257
Register 267
Függelék 287
önéletrajz 374
Utószó 382

Témakörök