A gazdasági élet szociológiája

Előszó

Napjainkban a gazdaságszociológia iránti szakmai érdeklődés jelentősen megnövekedett. Erről tanúskodnak az angolszász és német szakfolyóiratok terjedelmes különszámai (Current Sociology 1987/1.; Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie 1987, Sonderheft; American Journal of Sociology 1988, Supplement) s az elmúlt években napvilágot látott gyűjteményes kötetek (R. Friedland - A.F. Robertson (szerk.), Beyond the Marketplace. Rethinking Economy and Socicty. New York, 1990; S. Zukin - P. DiMaggio (szerk.), Structures of Capital. The Social Organization of the Economy. Cambridge, 1990; M. Granovetter - R. Swedberg (szerk.), The Sociology of Economic Life,, Boulder-San Francisco-Oxford, 1992; N. J. Sinelser - R. Swedberg (szerk.), The Handbook of Economic Sociology. Princeton, 1994). E megújuló érdeklődés magyarázatát alighanem abban találjuk, hogy a válságok és felgyorsult változások feltételei között nap mint nap szembesülünk a gazdasági és társadalmi folyamatok szoros összekapcsolódásának tényeivel. A gazdasági jelenségek bizonyos ponton túl szociológiai interpretációt igényelnek.
A gazdaság és a társadalmi környezet sokoldalú kapcsolatának ilyenfajta elemzése jellemezte a klasszikusok - Marx, Weber, Sombart, Durkheim, Pareto és Veblen - munkásságát is. Értékhangsúlyaiban, tartalmi és módszertani vonatkozásaiban egymástól élesen különböző életművük közös része volt, hogy a gazdaságot nem tekintették olyan elkülönült, hermetikusan elzárt rendszernek, amelyre nem hatnak a szűkösen rendelkezésre álló javak optimális kombinációit biztosító döntések logikáján kívüli tényezők. Nem mintha a gazdaságszociológia alábecsülné a racionalitás, a racionális döntések gazdasági és társadalmi jelentőségét. A szociológia és a közgazdaságtan határán éppenséggel olyan önállósuló áramlatok jöttek létre az elmúlt években, melyek a racionális cselekvő fogalmából kiindulva igyekeznek rekonstruálni a gazdaság makroszociológiai összefüggéseit. A mindenekelőtt Max Weber munkásságából eredeztethető irányzat eredményeibe nyújt betekintést Mancur Olson, James S. Coleman és Karl-Dieter Opp itt közölt tanulmánya. Módszertani szempontból ezek a munkák a döntés- és játékelméleti modellek gazdaságszociológiai alkalmazását reprezentálják.
A szociológia jelentősége a gazdasági tevékenységformák, intézmények, szervezetek és szereplők tanulmányozása során olyan összefüggések megvilágításában áll, amelyektől mint atipikusaktól a magas absztrakciós fokon dolgozó közgazdasági irányzatok eltekintenek. Vissza