1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Lemezszabás

Kazán-, tartány- és vegyikészülékgyártók, bádogosok, rézművesek és rokonszakmájú szakmunkások, előrajzolók részére

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 196 oldal
Sorozatcím: Ipari szakkönyvtár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar kiadás az eredetinél is bővebb. A legfontosabb többlete az a sok kis szabadkézi vázlat, amelyek az olvasót a szabásszerkesztés legnagyobb veszedelmétől, a gépies vonalhúzogatástól óvják... Tovább

Előszó

A magyar kiadás az eredetinél is bővebb. A legfontosabb többlete az a sok kis szabadkézi vázlat, amelyek az olvasót a szabásszerkesztés legnagyobb veszedelmétől, a gépies vonalhúzogatástól óvják meg azáltal, hogy eleinte megkönnyítik, később szokássá gyökereztetik a térbeli viszonyok világos elképzelését.
A műszaki rajz puszta elolvasása is egészen különös fajta szellemi munka, amelynek lényege könnyen elsikkad, ha avatatlanok fognak hozzá. Van ugyanis bőven olyan "olvasni való" is a rajzon, amit rajzi szakképzettség nélkül is elég jól meg lehet érteni. Ilyenek a különféle feliratok, szabványos jelek és főként a méretszámok. A rajz igazi mondanivalója azonban - amit más módon ki sem lehet fejezni - a tárgy alakjának teljes meghatározása. Ezt megérteni csak a rajzolvasás alapos megtanulása után lehet, ami jó egy-két éves rendszeres, módszeres munkát jelent. Tisztában kell lenni az ábrázolás alapfogalmaival, a különféle technológiák (meleg, hideg, forgácsoló, sajtoló, kivágó stb. megmunkálás) által előállítható mértani idomokkal, és főként meg kell szerezni egy nem velünk született, de mindenkiben kifejleszthető képességet: a térszemléletet vagy más néven idomérzékelést.
Ábrázolási ismeretek és idomérzékelő képesség nélkül a műszaki rajz távlattan, lapos, síkszerű képeit egyáltalán nem nézné az ember testeknek, térbeli idomoknak. A műszaki rajzot ugyanis - a méretek tökéletes megadása kedvéért - kénytelen teljesen feláldozni a szemléletességet. A puszta rajzolvasáshoz is szükség van tehát távlatos vázlatokra, amelyek nem a mérőeszközökkel, hanem a szemünkkel szerezhető tapasztalatoknak felelnek meg.
Mégfontosabb a térbeli viszonyok teljes ismerete a szabásszerkesztéshez. A rajzon ábrázolt új, ismeretlen tárgy alakját pontosan elképzelni nem tudó betanított munkás némi segítséggel aránylag sok hasznát veszi az általa készítendő munkadarabok rajzának. Minden esetre megtalálja rajta az ő önállóan munkájához is minduntalan szükséges legfontosabb adatokat: a méreteket, és ha a darabot nem is tudja a rajz szerint előre elképzelni vagy szabatosan ellenőrizni, még kifogástalan részletmunkát végezhet. A szabásszerkesztésnek is igen sok olyan fogása van, amit - sajnos - be lehet tanulni a térbeli viszonyok szabatos ismerete nélkül. Az erre "betanított" előrajzoló hasznavehetősége azonban egészen más, mint a betanított gépmunkáé vagy pl. a rajzot csak tökéletlenül olvasó, de tömegmunkát végző szerelőé.
A betanított munkás irányítása és ellenőrzése minden üzemben szervezetszerűen biztosítva van. Tömeggyártásban a "rajzolvasási selejtet" már a gyártás előkészítése is szinte lehetetlenné teszi. Az előrajzolás szabásszerkesztő része azonban jellegzetesen egyedi munka. Az itt elkövetett hiba feltétlenül selejtet okoz. A szabásszerkesztő külön, állandó ellenőriztetése jó 100%-os többletköltséget jelentene. Bajos volna olyan üzemet elképzelni, ahol gépiesen dolgozó, tehát minden új feladathoz segítséget és ellenőrzést kivánó szabásszerkesztő alkalmazása kifizetődnék.
A szabásszerkesztés önálló, felelős munka.
Gyakran megkívánja az üzem, hogy kész szabásrajzot is kapjon az alkatrészrajzhoz. Ilyenkor tehát a szabásszerkesztést a műszaki, esetleg a szerkesztési irodák rajzolói végzik. (Ezért még természetesen nem minősül "gépszerkesztői" munkának, hiszen az alkatrészrajz a szabást meghatározza.) A műhelyben azonban ilyenkor is kellenek az olyan szakmunkások, akik a szabáshoz jól értenek.
Célszerű ugyanis a kapott szabásrajz néhány jellegzetes méretét ellenőrizni, már csak azért is, mert a rajztáblán, kicsinyitett arányban rendszerint nem lehet olyan pontosan dolgozni, mint a műhelyben természetes nagyságban. Többnyire nem gondolnak a szerkesztők azzal sem, hogy a rajzlap a levegő viszonylagos nedvessége - vagyis az időjárás meg a szobahőmérséklet - szerint milyen nagyot terjeszkedik vagy zsugorodik huzamosabb ideig tartó szerkesztés közben.
A mértannak ezt az érdekes fejezetét azonban nemcsak ahhoz kell jól ismerni, hogy a műhelyrajz méretei által meghatározott szabást megszerkeszthessük, hanem már ahhoz is, hogy a készen kapott szabásrajzot a legcélszerűbben alkalmazzuk (pl. a legkevesebb hulladékkal gyártsunk). Azt sem várhatjuk a szerkesztő irodától, hogy ha történetesen más méretű anyagból, maradékból vagy hulladékból szabunk ki valamit, ahhoz a szabás lehetséges változatait is előre megadja. De még a kiszabott darabok puszta összeállításához is jól kell ismerni a műszakirajzot meg a szabásszerkesztést. A lemezmunkák leggyakoribb rajzolvasási selejtje pl. a tükörkép szerinti hajlítás vagy összehegesztés.
Ezekre a szempontokra és hazai viszonyainkra való tekintettel úgy egészítettük ki a német könyv magyar kiadását, hogy minél kedvesebb előképzettséggel, még egészen kezdetleges rajzolvasási ismeretekkel is könnyen és eredményesen lehessen használni.
A nélkülözhetetlen alapismereteknek: az ábrázolás elemeinek és a lemezből előállítható mértani idomoknak tárgyalására nem iktattunk közbe egy külön "elméleti" fejezetet, hanem - a német kiadó szíves engedelmével - egy kis elemzéssel kezdjük minden példa megbeszélését.
Ezáltal azután sok helyen egyszerűbbé vált a szerkesztés megbeszélése is, úgyhogy a fordítás természetesen többé nem a szöveghez, hanem csupán a problémák lényegéhez maradhatott hű.
Viszont nemcsak a szabásszerkesztést, hanem a rajzolvasás lényegét is meg lehet tanulni belőle. Természetesen nem egyszeri átolvasással, hanem a feladatok és változataik előzetes és utólagos önálló végiggondolásával és legalábbis nagy részüknek türelmes, sajátkezű végigszerkesztésével. Erre különösen a kezdőknek néhány évet sem szabad sokallania. Tökéletes térszemléletet fejleszt, ha a rajzolvasó távlatos vázolást is állandóan gyakoroljuk, eleinte jól ismert, lehetőleg magunk készítette munkadarabokról, később pedig mindjárt az adott műhelyrajzokról.
Az idomok fokozatosabb megismertetése kedvéért helyenként a német könyv anyagának sorrendjét is tökéletesítünk kellett, bár eredti felépítésében is érdekesen példázza a nálunk kezdeményezett idomtani rajzoktatási módszer helyességét.
Egy-két, újat nem mondó példát elhagytunk a túl bőven illusztrált tárgykörökből, közlünk viszont eredeti példákat is a hazai gyakorlatból, és igen sok helyen rámutatunk a megoldás lehetséges változataira. A változatok egy részét teljesen kidolgoztuk, más részére csak vázlatosan utalunk, hogy az olvasót minél önállóbb gondolkodásra késztessük. Több példával bemutatjuk a térszemlélet nélküli gépies "szerkesztés" veszedelmét is.
Reméljük, hogy ezzel a főként könyvszerkesztői jellegű kiegészítő munkánkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy ez a páratlanul gazdag és érdekes gyakorlati példagyűjtemény a szerzők elgondolásának szellemében még jobban szolgálhassa a dolgozók szakképzettségének fejlesztését. Vissza

Tartalom

A német kiadás előszavából7
A magyar kiadás9
Bevezetés
Az előrajzolás11
Az alapfogalmak, alapszerkesztések13
Elmélet és gyakorlat13
Mértani jelek14
Idomelemző jelek14
A szimmetria fogalomköre14
Merőlegesek szerkesztése16
Párhuzamosok szerkesztése18
Távolságok osztása19
Szögszerkesztés, szögosztás19
Derékszög ellenőrzése Pythagoras-tétellel21
Szabályos sokszögek szekesztése21
Körosztás sokszögtáblázattal22
1. táblázat. Az egységsugarú körbe írt szabályos n-szög oldalhossza23
Középpontkeresés23
Félakkora és kétakkora területű kör23
A legfontosabb görbék24
Ellipszis24
Tojásvonal25
Kosárgörbe25
Parabola26
Hiperbola27
(Gépies szerkesztés)27
(A vonalak térbeli magyarázata)27
(A szabás fogalma)28
(Elfordítás)28
A hiberbola másik ága29
Az ellipszis meg a parabola mint kúpszelet29
A közönséges parabolaszerkesztés térbeli magyarázata30
A kör kerülete31
Az ellipszis kerülete32
2. táblázat. Ellipsziskerület-számító tényező32
A kör és az ellipszis területe33
Derékszögű lemeztábla pontos előrajzolása33
A mérőkerék34
A rajzlemez34
Hengeres és prizmatikus testek35
(Néhány kazángyártási példával)35
Lemezhenger kerületének kiszámítása35
A semleges szál35
Több-öves lemezhengerek szabása35
Példák a kazán- és tartálygyártásból36
Egy meghibásodott lángcsövet újjal kell kicserélni36
Egy hosszúkás tartány37
Gömbölyített sarkú négyszögletes tartány37
Hengeres tartány38
Mekkora lyukat kell készíteni a nyakperem elkészítése előtt39
L karikák hajlítása40
Lemezalkatrészek öszekötése41
Hasáb (pl. egy doboz) szabása41
Ferdén csonkított négylapú hasáb42
Ötlapú ferde hasáb42
(Gördülési segédvonalak)43
Ferde véglapú hasáb44
(Nézetváltás)44
Ferde véglapú henger45
(Egy takarékos szabály: 0)45
(Egy gyakorlati fogás: meszes víz...)46
Két különböző irányban dőlő véglappal elvágott egyenes körhenger46
Az egyenes körhenger ferde véglapja47
Ferde választófal egy lemezcsőben (pl. ütközőlemez)48
(Nézetváltás)49
(Befordítás)49
Hasáb alakú csonk hengeres csövön49
(Áthatás)51
(Számozás)51
(Kiegészítés)51
Könyökidom52
Két gömbölyített sarok éle52
(A gömbölyítés)52
(Az érintési vonal ábrázolása)53
Kettős könyökidom54
Nadrágcső54
Gerezdes ívdarab55
(Megj.: körharántszelvény)56
Egyenlőszárú T idom57
(Fontos megfigyelés: Egybevágó hullámvonalak)57
Szűkebb szárú T idom58
(Gépies "alkalmazás")58
(A hiba elemzése)58
(A helyes áthatásszerkesztés)59
A síkbeli és a térbeli görbe fogalma60
Karikás csonk (gőzdóm)61
Féloldalas csőcsonk62
Érintő csonk63
Ferde csőelágazás64
Ferde csonk65
Féloldalas ferde csonk66
Segédgömbös áthatásszerkesztés67
Ferde érintő csonk69
Átmenetes vápájú egyenlő szárú T idom69
Átmeneti darabbal megtámasztott ferde elágazó csonk71
Csöcsös fazék72
Hasábot lezáró ferde körhenger74
Csatornakönyök75
Garatos sisak76
Versenypálya-szelvényű csonk77
Ellipszisszerlvényű csonk78
Ellipszisszelvénű T idom79
Félrefordított szárú ellipszisszelvényű T idom80
Forgási hengerével egyszélességű ellipszisszelvényű csonk82
Belső keresztcső82
Egy négy keresztcsöves kazán lángtér-köpenyének szabása84
Egy egylángcsövű hajókazán füstszekrénye85
Példa egy lokomotívkazán tűzszekrény körüli külső és belső köpenyének kiterítésére85
Egy hajókazán füstszekrénye86
Ferde helyzetű kitérő tengelyű hengerek áthatása89
(Kitérő egyenesek távolsága)89
Különböző síkú két könyök egy csövön90
(Nézetváltás)91
(Befordítás)91
Kúpos és más szűkülő-táguló idomok92
Csonka gúla92
(Elfordítás)92
(Változatok)92
Csonka tetőidom94
Ferde síkkal metszett gúla95
Ferde gúla96
Ferde csonka gúla96
(A váltakozó csúcsú háromszögmérés)97
Egy tölcsér szabása98
(Meglepetés. Hol a hiba?)99
(A rajz határozatlan)100
Prizmatoid100
(Nyeregfelület)101
Lemezfödél102
(Lejtővonal - szintvonal)102
Négyoldalú kagyló103
Négyoldalú kupola104
Görbe fenekű teknő105
Átmenet körszelvényből négyszögszelvénybe közös tengelyű henger és gúla segítségével105
Átmenet körszelvény és négyszögszelvény között, metsződő tengelyű henger- és gúla felületekkel107
Metsződő tengelyű henger- és gúlafelületek általánosabb esete108
A lapszög meghatározása (pl. egy gúla két lapjához illő L acél számára)109
Csonka kúp szabása111
Ferde alapú egyenes körkúp112
Ferdén csonkított egyenes körkúp113
Egy alkotóra merőleges síkú kúpszelet114
(A kúpszög)114
Lelapolt kúp megközelítő szabása115
Lelapolt kúp pontos szabása115
Majdnem hengeres övdarab szabása117
Körív pontjainak szerkesztése118
Ferdén elvágott, enyhén kúpos idom szabása119
Egy különös ferde csonka kúp119
Csonka kúp szabása közös végpontú alkotóméréssel és váltakozó csúcsú háromszögméréssel121
Egy mérlegtányér szabása122
(A kiteríthető felület alkotói)122
A váltakozó csúcsú háromszögmérés gyakorlása ferde körkúpon123
Átmenet nem párhuzamos síkú körök között123
(Csúcskeresés)123
Átmenet nem párhuzamos síkú körök között125
(Alkotószerkesztés)127
Elliptikus kúp127
(...egy vezérkörét...)127
Átmeneti felület körszelvény és kosárgörbeszelvény között128
(Az általános kosárgörbe)129
Kád130
Segédgömbös áthatásszerkesztés131
Hengeres test kúpos csonkja132
Kúpos csőrű hengeres edény133
Kúpos edény hengeres csonkja134
Csöcsös kúpos edény136
A segédsíkok és hengeralkotókkal párhuzamosak és az elülnézet síkjára merőlegesek136
A segédsíkok a kúp tengelyére merőlegesek136
A segédsíkok a kúp csúcsára illeszkednek és a henger alkotóival párhuzamosak137
Kúpos csőrű kúpos edény138
Tölcséres ferde csonk139
Kúposan szűkülő könyök142
Szűkített kettős könyök142
(Miért van a szabás áthúzva? - tanulságos hiba)143
Kúpos gerezdes ívdarab144
Kúpos nadrágcső145
Hármas szűkítő elágazás146
Ferde-körkúpos nadrágcső147
Szűkülő csonk149
Elrajzolt szűkülő csonk150
Átmeneti felület körszelvény és szögletes szelvény között, ferde körkúpokkal152
Átmeneti felület körszelvény és szögletes szelvény között, ferde körhengerekkel154
Átmeneti felület gömbölyített élű téglalapszelvény és körszelvény között158
Átmeneti felület versenypálya alakú szelvény és körszelvény között159
Körszerlvényű csonk egy hengeres test négyszögletes kivágásán160
Hengeres test versenypálya vetületű kivágásához csatlakozó körszelvényű csonk161
Papucs alakú csonk162
Szögletes szárú, kör derekú nadrágcső164
Szögletes derekú, kerek szárú nadrágcső165
Kiteríthetetlen felületek166
(Papírpróba)166
(Az alakítás módja)166
Félgömb167
Ferdén vágott félgömb168
Gömbszabás csupa egybevágó lapból168
Csúcsgömbölyítő gömbháromszög170
Negyedgyűrű-öv negyede171
90°-os ívcső172
Gömbbe átmenő kúpos köpeny173
Parabolaív-tengelyszelvényű forgási felület173
Gömbhöz csatlakozó hasáb174
Gömbhöz csatlakozó henger174
Gömbhöz csatlakozó kúp175
Íves csődarab hengeres csonkja176
Íves csonkú cső178
Íves nadrágcső178
Domborúfenékhez csatlakozó csonk180
A csavarfelületek alapfogalmai181
Lapos csavarfelület182
(A csavarodás iránya)183
A kiteríthető csavarfelület185
(A csavarvonal görbületi sugara)186
(Mi különbség a lapos és a kiteríthető csavarfelület között?)187
( A laposcsavar-szalag szabásából az adott belső hengerre készíthető legnagyobb emelkedésű kiteríthető csavarfelület)188
(Adott kiteríthető csavarfelület szabása)189
(A kiteríthető csavarfelület homlokszelvényének szabása)189
(A teljes kiteríthető csavarfelület)190
Laposcsavar fenekű lefolyócsatorna190
Kúpra tett laposcsavar-szalag190
Az éles csavarfelület191
(...egy fajtája a kiteríthető csavarfelület)192
Általános éles csavarfelület helyettesítése kiteríthetővel193
(Adott két hullámpontra illeszkedő kiteríthető csavarfelület képhatáralkotója)194
Zárszó196
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem