A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Összehasonlító jogi kultúrák

Tartalom

Jogi kultúrák - összehasonlító megvilágításban IX
Bibliográfia XIX
A. Európai jogi kultúrák: 1. Gyökerek és fejlődés [XIX]: a) ősi [XX]; b) középkori [XXII]; c) kontinentális [XXII]; d) angolszász [XXIII]; 2. Kontinentális és angolszász jog: a) szemben egymással?
[XXIII]; b) találkozva? [XIV]; 3. Változatok: a) rendszerek [XXV]; b) technikák [XXVI]; 4. Autoritárius jog a) fasiszta [XXVII]; b) nemzetiszocialista [XXVII] c) szocialista [XVIII]
B. Összehasonlító bírói gondolkodásmód: 1. Jogászjog, esetjog, precedensek [XXIX]; 2. Bírói gondolkodásmód a) összehasonlításban [XXIX] b) kontinentális [XXX]; c) angolszász [XXX]; 3.
Technikák: a) szabályozás [XXXI]; b) fogalmiasítás [XXXI]; c) okfejtés [XXXI]
C. Jogi hagyományok Európán kívül: 1. Afrika [XXXII]; 2. Amerika [XXXII]; 3. Ázsia [XXXII]; 4.
Hindu [XXXIII]; 5. Iszlám [XXXIII]; 6. Közel-kelet ősi korban [XXXV]; 7. Óceánia [XXXV]; 8.
Távol-kelet a) Japánban [XXXV]; b) Kínában [XXXVII]; c) Koreában [XXXVIII]; 9. Zsidó
[XXXIX]
I. RÉSZ. NYUGATI JOGI KULTÚRA: GYÖKEREK ÉS VÁLTOZATOK
J. C. Smith: A nyugati jog fogalmainak sajátos természete 3
1. Bevezetés [3]; 2. Primitív és ősi jog [8]; 3. Római jog [15]; 4. Angolszász jog [19]; 5. Következtetés [23]
Donald R. Kelley: Gaius Noster: A nyugati társadalmi gondolkodás alapstruktúrái 27
1. [Gaius, a legnagyobb hatású klasszikus jogtudós] [27]; 2. [A jogász Gaius] [29]; 3. [Gajls halála
után] [32]; 4. [A gaiusi paradigma) [35J; 5. [A gaiusi palimpszeszt] [41]; 6. [Racionalizáló tendenciák] [45]; 7. [A sors fintora] [48]; 8. [A történeti jogi iskola] [50]
Albert Kiralfy: A 'jog' terminusa az angol jogtörténetben 52
1. Bevezetés [52]; 2. Óangol jogi szóhasználat [53]; 3. Dán hódítás [54]; 4. Német szóhasználat
[55]; 5. Kései latin szóhasználat (56]; 6. Modem angol szóhasználat: 'right' (59]
A. G. Chloros: Angolszász, kontinentális és szocialista jog: a világ három fő
jogrendszere, a jogi gondolkodás három fajtája 63
I Bevezetés [63]; 2. Angolszász jog [64]; a) Gyakorlat [64]; b) Filozófia [661]; 3. Kontinentális
jog [67]; a) Gyakorlat [67]; b) Filozófia [69]; 4. Szocialista jog [71]; a) Gyakorlat [71]; b) Filozófia 174]; 5. Következtetés [771
II. RÉSZ. ANGOLSZÁSZ ÉS KONTINENTÁLIS JOG: TALÁLKOZÁSOK
Peter G. Sack: Jog és szokás. Az angol jog és nyelv összefüggéseiről
l. [Bevezetés] [81]; 2. [Angol és német szóhasználat] [83]; 3. [Angol és német jogfejlődés] [92]
Hessel E. Yntema: Méltányosság a kontinentális és az angolszász jogban [96]
1. [Bevezetés] |96]; 2. [Görögország] [98]; 3. [Róma] [101]; 4. [Középkori [108]; 5. [Modern kontinentális és angolszász jog [114]; 6. [Végkövetkeztetés] [118]
Vera Bolgár: Miért nincsenek trustok a civiljogi rendszerekben? 120
III. RÉSZ A JOGI KULTÚRA VÁLTOZATAI
Max Gluckman: Afrikai természetjog 139
1. [A jog uralmának ősi eszméje] [139]; 2. [Elvek a szabályok kiválasztásában) [141] 3. [Természetjog a döntéshozatalban] [146]: 4. [Emberiség joga és nemzetek joga] 1149]; 5. [A barotse igazságosság-fogalom] [153]
Stanley Diamond: Joguralom vagy a szokás rendje? 157
1. [Szokás és jog] [158]; 2. [Áttérés az államiságra] [161]; 3. [Joguralom: a primitív és a civilizált
ambivalenciája] [173]; 4. [Joguralom a renddel szemben?] [175]
Luké T. Lee - Whalen W. Lai: A kínai jogi gondolkodás főbb irányai: konfuciánus,
legalista és buddhista hagyomány 179
1. Bevezetés [179]; 2. konfuciánus-legalista hagyomány 11791; 3. buddhista jogi gondolkodás
[183]; A) A jog szintjei [183]; a) A jogi intézmények kialakulása: síla és vinaya [184]; b) Jogi
alapelvek [184|; c) Karma [184]; d) Szerzetesi szabályzatok [187] B) A Buddha-Dharma hatása a társadalomra [189]; 4. A jelenre gyakorolt hatás [191]
Dai-Kwon Choi: Nyugati jog egy hagyományos társadalomban: Korea 195
ti Bevezetés [195]; 2. Egyetemesség a partikularizmussal szemben [197]; 3. Személytelenség a személyes kapcsolatokkal szemben [203]; 4. Verseny az együttműködéssel szemben [205]; 5. Egyéni felelősség a kollektív felelősséggel szemben [206]; 6. Konfliktus a harmóniával szemben [208]; 7.
Záró megjegyzések [209]
Chin Kim - Craig M. Lawson: A kifinomult szellem joga: a jog hagyományos japán
megközelítése 211
1. A japán gondolkodás s hagyományos jogi beállítottság háttere [212]; a) Fizikai, történeti és kulturális feltételek [212]; b) Japán jellem [2141; 2. A jog és társadalom hagyományos japán megközelítése [217]; a) Nem-jogi társadalmi hatóerők [2171; b) A jogi eljárással szembeni ellenérzés [220|; 3. A hagyományos japán mentalitás működése: az élő jog [224]; 4. Összefoglalás [229] Germanus Gyula: Az iszlám jog 232
2.
IV. RÉSZ. JOGÁSZI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ LATÓSZÖGBŐL
Peter Stein: Logika és tapasztalás a római és az angolszász jogban 251
1. [Római, angolszász és kontinentális jog] [251]; 2. [Eljárás a római és az angol jogban] [252]; 3.
(proculiánusok és sabiniánusok] [255]; 4. [Angol-amerikai fejlemények! [2631
A. M. Honoré: Jogi érvelés a római jogban és napjainkban 265
1. Bevezetés 1265]; 2. A római jogászok érvtípusai [267]; a) Jogszabályra hivatkozás [268]; b)
Nyitott érvek [269]; c) Tények [2701; d) Tekintélyre hivatkozás 12701; e) Hivatkozásnélküliség
[2711; 3. Az elfogadható érvek kánona [2731; 4. Fogalmak és érvelés a római jogban és napjainkban
Chaim Perelman: Jogi ontológia és jogi érvelés 276
[1. Zsidó jog [2761; 2. Kontinentális jog [279]; 3. Angolszász jog [2811)
Bernard Rudden: Bíróság és törvény Angliában, Franciaországban és Szovjet-Oroszországban 287
1. Szervezeti felépítés [287]; 2. Bírói módszer [290]; a) Első párbeszéd: Pad és Korlát [2911; b)
Második párbeszéd: a Padon [292]; c) Harmadik párbeszéd: a múlt [293]; 4. Negyedik párbeszéd:a jövő [293]; 3. Bírói stílus [295]; a) Angol stílus [295]; b) Francia stílus [297]; c) Szovjet stílus [299]; 4. A precedens paradoxona [301]; 5. Összefoglalás [303]
Takeyoshi Kawashima: A jogi gondolkodás japán útja 304
Wael B. Hallaq: Jogi érvelés az iszlám és az angolszász jogban. A jogi érvelés logikája
vallásos és nem vallásos kultúrákban az iszlám és az angolszász jog példájában 308
t. Bevezetés [308]; 2. A logika szerepe [310]; 3. Az iszlám és az angolszász jogban használt érvtípusok [311]; a) Dedukció [311]; b) Analógia [313]; c) Indukció [318] 4. Összefoglalás [322]
Lawrence Rosen: A méltányosság és megítélése a modern iszlám jogrendszerben 324
11 Döntéshozatal tények alapján és a jogi érvelés: jog és kultúra összefonódása [3251 2. Védekezés
és bizonyítás: egy jogi eset társadalmi tételezése [326]; 3. Vizsgálat és tárgyalás: a bíróság előtt
[331]; 4. Jog és méltányosság: érvelés és igazságosság összefüggése [334]; 5. A fa&ft-bíráskodás
természete [339]
Martin Shapiro: Iszlám és a fellebbezés 343
1. A fellebbezési eljárás politikai következményei [344]; 2. Az iszlám jogi kultúrája [3461 a) Törvényhozás hiánya [347]; b) Iskolák [348]; c) Jogalkotás és az iskolák [349]; d) A kulturális magyarázatok elégtelensége [352]; 3. Intézményi magyarázatok a fellebbezés hiányára az iszlámban
[354]; A) Egyházi és világi bíróságok [355]; (a) omajjádok [355] (b) abbaszidák [356]; (c) Világi bíróságok [356]: B) Fellebbezés mint hierarchikus irányítás [358]; 4. A fellebbezés elemei az iszlámban [360|; 5. Az Oszmán Birodalom: esettanulmány az iszlámról, a hierarchiáról és a fellebbezésről [362]; a) Fellebbezés az Oszmán Birodalomban [363]; b) A szultán hatalmának kiterjedése
[3641; c) A szultán és a kádik [367]; 6. Összefoglalás [3691
Tárgymutató 371
Jogforrásmutató 381
Névmutató 387
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem