Az elátkozott királyok I-VII.

Fülszöveg

A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.
Folytatódik Civakodó Lajos és új feleségének a története. Magyarországi Klemencia alázattal szereti a szertelen, gonosz hajlamok sarkallta férjét, s már-már úgy látszik, sikerül felébresztenie benne a bűntudatot, és Civakodó Lajos jóvá fogja tenni vétkeit, de az ország nagyjai folytatják kíméletlen harcukat a hatalomért, rangért, vagyonért, s ennek áldozatul esik Lajos is: méreg végez vele. Annyira áhított gyermekét, örökösét már nem láthatja meg. A főurak a gyász idején készülnek a nagy összecsapásra: vajon kinek sikerül megkaparintania a hatalmat? S az országos bonyodalmakba belefonódik az előző részekből ismert Guccio Baglioni itáliai bankár és egy bájos francia nemeskisasszony sorsa: titkos házasságuk drámai események elindítója. Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született... Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónjai századok óta először áll üresen. Király nincs, de pápa sincs! Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia nagy sietve egy ősi törvényre hivatkozva a fiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajos királynak meggyilkolt első feleségétől már ugyan van lánya, csakhogy Johannának, úgy hírlik, nem Lajos az apja... Klemencia végre gyermeket szül: fiút! De kereszteléskor a csecsemőt megmérgezik. Postumus János csak néhány napig élt. A régens, a Vaskirály kisebbik fia azonnal önmagát koronáztatja meg, V. Fülöp néven. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti. Igaz, a megmérgezett csecsemő nem királyfi, hanem egy cseregyerek, de ezt csak kevesen tudják! A titkot szigorúan őrzik.
Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. - Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
A Liliom és oroszlán Az elátkozott királyok sorozat utolsó előtti könyve. A szinte véletlenül uralomra kerülő első Valois-király, VI. Fülöp udvarában kivirágzik a lovagi élet. Robert d' Artois tovább harcol ősi birtokáért, méreggel, okirathamisítással, vízbefojtással - majd menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d' Artois rábeszélésére III. Edward, anyja, Izabella jogán, igényt emel a francia trónra. Ezzel el is indul a százéves háború.
Az országvesztő "Az elátkozott királyok" című sorozat folytatása. Javában dúl a százéves háború. Gyengekezű, szeszélyes, lobbanékony, szenvedélyén uralkodni nem tudó király kerül Franciaország trónjára: II. János, akit "Jó" Jánosként is emlegetnek, bár ha valaki, ő egyáltalán nem szolgált rá erre a jelzőre. Néhány év alatt szétzülleszti az orszságot: miközben Edward angol király és Navarrai Károly egyre nyilvánvalóbban szövetkeznek ellene, neki csak egy dolgon jár az esze: miként álljon bosszút szeretője, Spanyol Károly meggyilkolásáért. A regény egyik legemlékezetesebb fejezete a roueni lakoma: a király rajtaüt a vidáman lakmározó urakon (akik közt ott vannak Spanyol Károly gyilkosai is), és nagy vérfürdőt rendez köztük. Szeszélyes birtokadományaival, illetve birtokelkobzásaival csaknem az egész nemességet maga ellen hangolja, de még így is további baklövések sorozatára van ahhoz szükség, hogy Edward, a Fekete Herceg, vígan végigrabolhassa az országot, sőt 1356-ban Poitiers-nél hatezer emberével tönkreverje a huszonötezres francia sereget, és fogságba ejtse a francia királyt. Az eseményeket a "pápacsináló" Périgord bíboros szemszögéből látjuk, ő meséli el színes, rendkívül eleven stílusban, csapongva, mégis jól követhetően II. János példátlan országvesztését - közben természetesen ő is fondorkodik és intrikál, finoman és okosan, hogy valamiképp megmentse Franciaországot a három részre szakadástól. Vissza