Előszó
Részlet a könyvből:
- Úgy-e, kisasszony, - maga nem szereti a társaságot?
- Mit csináljak? Agyon untat. A társaságnak ez reám a hatása. Talán azért, mert nem volt szerencsém. Csupa komoly...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Úgy-e, kisasszony, - maga nem szereti a társaságot?
- Mit csináljak? Agyon untat. A társaságnak ez reám a hatása. Talán azért, mert nem volt szerencsém. Csupa komoly fiatal emberre akadtam, fivérem barátaira, ifjú idézetnökökre, a hogy' őket nevezem. A leányokkal pedig másról nem lehet beszélni, csak a prédikáczióról, melyet legutóbb hallottak, a kottáról, a mit legújabban lezongoráztak, vagy a ruháról, mely legutóbb rajtuk volt. Ugyancsak lapos társalgás, a mit kortársaimmal folytathatok.
- Maguk az egész évet falún töltik?
- Igen... Óh! hisz oly közel lakunk Párishoz...
Mondja, csinos a darab, melyet a napokban a Vígoperában játszottak? Látta?
- Igen, kisasszony, nagyon bájos darab... elragadó a zenéje... egész Páris ott volt a bemutatón. Be kell vallanom, hogy én csak az első előadásokra járok.
- Képzelje csak, a Víg-opera az egyetlen színház, - a Francaist nem számítva, - a melybe elvisznek... és a Francaisba is csak akkor, ha klasszikus darabot játszanak... Nagyon unalmasak azok a remekművek! A Palais-Royal pedig tilos terület! De néha olvasom a darabokat... Hosszú időt töltöttem vele, hogy a Komédiások-at könyv nélkül megtanuljam...
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal