Ó és Új Diaetetica IV.

Tartalom

E' negyedik Darabban elé-fordúló
nevezetesebb Dólgoknak
L AISTROM A.
NEGYEDIK KÖNYV.
A' gyönyörködtető Izes-Eledelekről, és
izt-szerzö konyhai-ízerekről.
ÖTÖDIK RÉSZ.
A Téjről és Téej-néműekről
A' Tej mi? hogy? hol ? miként készül 1-6
Az állatok neme és élesége szerint mi külömbségei vagynak .... 6-7
Magára lejendő egybe-aluvását mik akadályoztatják . . . 7-9
Az egybe-aluvást segitő óltó-szerek miből állanak 9-13
Egyik téj a' másnál miért felesebb vagy firofabb ia-13
Á, Téj-fel mi, és hogy lefz vaj belőle ¦ 14
A* Vaj raitsoda réfzeket tart . .15
A' fajtós réfz a* vajtól menfiyiben kiilömboz 15-16
A* fajt különösön minémü réfzeket foglal magába. • . . 16-17
A* savó mi ? és miért favanya ? hogy tifztitatik-meg? . . 17
A* Téj Nád-méz kéízűlete: és a* más-féle náditiéztól-való kliiömbözése • ff;
A' Téj-égetbor ; és annak kéfzülete a1 Tatároknál • ¦ • 19*22
A* Téj jóságának jelei : és roeg-hibázáfainak
okai • • § 23-25
A* Tejnek eleitől fogva való meg-betsülhetetlen
bafznai • ' * | 27-30
A5 Téj kiknek és mennyiben árthat | 3*-36
A' Tejeknek a1 fejős álfatok nemei fzerint való termélzeti> kiilömbségei, és e% fcerint
való meg-válaíztáíaú . ¦ * 37-4*
A' Téjnek orvosló haiznai. * * 42-48
A* Téjjel-való Curanak módjai 1 p 49-51
A' favó ital vagy Cura minemű nyavalyákban,
és hogy élve cummenddltaxik* ilm57
A' favók az állatok teje fzerint mit külömböznek . . 5S
Az Oxygala, Schifton# Melka a' régieknél mi
vólt ¦ * . 57
A' Vajról , és annak hafznairól . . 58-63
A' fájtról, annak hafznairól, és ártalmairól . Ó3-70
A9 jó fájtnak esmértető jeleiről; és kéfzületeirŐl, 70-71
Kulömbsvgeirul az Allatok teje > a' helljségek
terméfzete, tartattatáfoknak módja 's
ideje fzerint. . „ 72-7$
A' T éj-nád-méznek hafznau ¦ • 78
HATODIK RÉSZ.
Á Tojásról•
A' Tojásról és annak hafznairól fummáfon „ go
Minden állatok tojásból keinek-ki . . gc
A' fzárnyas állatok tojásának tnitol lefz k<5 haja 8*
A' lágy , vagy bor hajú tojáíok mitől lei z nek 8»
A' Tojás bajnak tenn 'izerérői és hafznairól . 83
A' vén kakas tojásból kelhet e' Bajilifcus . 85
A' Tojás hajnak belső hártyája mi? és mire való 8i
A' Tojásnak fejériről és sárgájáról ¦ 86
A* Terméfzet fő tzélja a* Tojáfokban a* Tsirke r g|
Ez hol lakik I hogy éled-fel | 's miből tápíáltatik | gg
Mitsoda rendel nov naponként ? és hogy kéí-ki 89
A' ki-kőltésre mennyi meleg kivántatik * 90
Néhány gazdasági regulák a' tyúkok ültetéséről 90-91
A* Tyúk-üléfen kívül, Kogy lehet a tsirkéket
ki-kőlteni • • 92-93
A' Tsirkék nevekedését a' tojásban hogy láthatni-meg ¦ . . .93
A* Tojásnak fejére miből áll. . ¦ 93*94
A* sárgája, vagy fzéke a' fejéritől mennyibe
külomböz | • * J 95
A3 Tojás' olaj mi ? hogy kéfzitetik? 's mit hafznál? 96
A' meg-biiízhödott régi tojásnak ártalmai . 96
Az új tojás-is , bőven éve, kiknek ? mennyiben árthat. 97 Az új tojás,'s módjával
élve, kiknek hafznoíabb • 97
Mi külömbség van az állatok tojáfai közt az egéfségre nézve • - 98
Az el-kéfzités e' réfzben mit változtat ? | 99
A* Tyúk tojás a' többinél miért tartatik jobbnak 100
Ezt hogy kell meg-válafztani - *oi
Hogy kell télre ei-tenni. . « 101
A* fzürtyőlhető higon sült tojáfok kiknek hafz*
nofabbak ? és mennyiben hafználnak* 102
A9 refzkető vagy fél higon sült tojáfok leg-egéfségefebbek < . ¦ # ioj
A* keményen sült tojáfok, kiknek , mennyiben
egéfségefek, vagy ártalmafok 104 105
Hajókból ki-útve, hogy kéfzűlve egéfségefebbek 105
Az olofz, és egybe-habart Rátottákról mititél- 106
hetni* • . . iotf
Orvofi faafznai a' tojásnak ¦ 107 iog
HETEDIK RÉSZ,
A Mézről.
A' Méznek kedvefségéről, Matériájáról, külömbségéről fumma ízeriut . 109 11®
A' Mézet kéfzitő méheknek tsudálatos Respu*
blicayivól m • 11C
A' lépet és mézet külön külön honnan, és hogy
fzedik? • • ns
Hogy kéfziték, és rakják-el . 113114
A' méz mitől lefz raérgefsé? és hogy esmérfzik-tneg • . 115 116
Régen hol termettek a* leg-ditséretefebb mézek 117
A* Régieknek hibás vélekedéfek a' méznek eredetiről , • 118
Hogy a* méz nem harmatból lefz, bizonyitatik 119
Mikor gyűjtenek a? méhek leg-tobb és jobb mézét 120
A' méz fzűretnek három fzokott idéjei a' régi- éknél « . 120 121
A' Méhek tartásáról: Mézek ki-vételéről, é^
letekről, * . . 122 125
Mikor ? hol V és hogy kaptak az Emberek legelőfzer a* mézre . 133 12$
Költött befzéd az új méhek támafztásának módjáról # # 105 126
Ennek meg-tzáfoláfa # , ¦ . 127 129
A' Méhek e' világnak minden réfzeiben találtának. . # • * 129
Hol leg-bövebben ^ . # 130
A' Mézet a' Régiék mennyire betsűlettek? ina
miért nem kél drágábban • 131
A' jó féle, egéfzséges méznek jelei ¦ 132
A' méz mitsoda réfzeket tart magában, • 133
Rothadáft ellenző, és ^rőt elefzto ereje mitől
van / ¦ ¦ *34
Hogy kell meg-válafztani, és tartani a* mézet 135 136
A' rofz méhnek jelei . „ . 137
A' Gonofe lelkű árufok hogy vefztegetik-meg 137 138
Konyhai és Patikai hafznai a* jó méznek 138
Vifzfza-éléfsel kiknek, mennyiben árt • *39
q 1 Az
Az egéfzsLgre és élet-hofófqajbútására ditsértetik 140
A' régi Rómaiak afztalán nagy kelete vala I 141
Tápláló ereje mennyire van 9 | 143
Rothádáll ellenző erejéről példák | , 14*
A' Penusra íegithet-é . « . ¦ 144
Melegitt, fzárazt, taknyot ofzlat, laxdl^vi*
zelletet űz • « « 145
A1 Tset&emoknek és fulladozó Öregeknek ezzel
hafznál ¦ « 14^
Kiknek nem tanátsos mézzel bővebben élni % 146
Av Lépes méz enni nem bátorságos , 145
Orvoílhaíznai a' méznek « < 14^
A* Méz harmatról és mániáról fummáfon ; i^g
A' méz harmat mikor ? és hol fzokott bővebb
ben esni , > ^ f 149
Jíz meg-fzár idva Mannának neveztetik * 150
Az Izpaéliták Mannája a' puíztában mivolt? 151 155
A' Paulai laocaló Manna ném méz-harmat, 154 15$
Ennek valóságos erede, és terméfzete 155 157
A' nad-mezrol, Annak kéfzületérÖl, és hafznairól fummáfon ' . • 158 161
A' Régiek Saccharonja mi vóft ? .161 165
Jíem a' mái Nád-méz vólt . .166
A' mái ííád-méz mi forma Nádból? mikor', és
hol kezdett elébb kéfzitetni . 167
Ma ennyi bővséggel mitsoda hellyeken kéfzitetik v* « . * . . 167169
MiCsodav módot tartanak ennek kéfzitésében,
meg-tifztitásában, és refinwo%dsáb&n. 170 173
A* Nád-hozó hellyek fzerint., av nád-mézek-is
egy-máitól külömböznek • 174
A1 Nád méz fyrup | pornád-méz, süveg, és finum nád-mézek egy máftól, és mind
együtt a* házi vagy fzin-méztől, hafznokra nézye % mennyiben kulömböz*
nek - > • ' ¦ :: • 175
A* Nád-mé? Chemiai visgálása *zeri«t mitsoda réfzekből álU , 176
A- H4fok bé-sozására leg-hafznofabbnaktartatig 176
Tápláló erő nints benne: söt inkább foványitt* 177
Ar N&Uméasei való viféíka-élésnek ártalmai, . 178
Kiknek ? és mennyiben bátorságofabb a' fzinméznél • ¦ 179
Konyhai hafznai 179, Orvofi hafznai • * igo
A' Nád-méz ellen formált vádaknak mennyiben
lehet hitelt adni. . . 181
Tsinált nád-mézeknek hafznai és nemei • 181
A' Nád-méz, és Nád-mézefek a' fogaknak és
inaknak mennyiben árthatnak • 183
Mi-féle plántákbó.l lehet niég nád-mézet ki-venni 184
NYOLTZADIK RÉS Z,
A SóráU 1
A' sónak eleitől fogva-való nagy betsuletéről, 187
A' Konyhai vagy Házi sónak hellyeirol fiimmáfon r 188
A' sónak eredetiről, és elementumairól 189 190
"Három különös nemeiről . .. 194:
A* fanju sónak terméízetirol, és kéfzületeiről . ' 19*3
Az Alkalis vagy Hügyos sónak terméfzetéről
kéfzületéről, és külömbségeirol • 195
Az Ammoniacalis sóról, vagy fzalamiarólkülönösön 197
A* Boraxról vagy Porisról különösön •
A9 Régi >Nitrumról vagy Natrumról • 199
Találtatik-e' ma efféle Nitrum e* világon , , 2Ö3
A' Magyar-Orfzági falétromok nem^effélék-e'? '
Ezek hol, és hogy kéfzitetnek ? « 204 2q6
A' mái esméretes falétrom leg-bővebben hol'
miből V és mitsoda mefterséggel íozettetik • < « 206 20%
Mitsoda külömbségei vágynak « • 20$
Hogy fzokták meg-tifztitani, és puska porhoz
el-kéfzíteni a' ^falétromot • 20$
Az Apbronitrum. Sal petrct< Nitrum murorum, ré*
gen mi vdltV « < 269
Mi kiilötnbség van a' Salétromok közt ¦ 209
Hogy fzokták meg-tifztitani a5 Salétromot 209 sió
A* leg-finumabb puska porhoz hogy kéfzitetik 2<0
A9 falétromnak Konyhai és Orv oá hafánai « aii

Az erős tűzben mitsoda váttozáfokon megyén
által . í • 212
AMalétrom-pogátsátskák (Lapides prunell^ hogy
kélzuinek «, < < 21$
Í;i Á Ti m fór q h
At régi Tévmés timsó, tni vólt? . «
Annak nemei. 313, Ma affélék találtatnak e* . 213
Ma a" Ti nsó tsak mefterségget kéfzitetik . a 13
Mitsoda hellyeken ? és miképen kéfzitetik ! 214 215
Erdéllyben hol találtatik^ Tevméfoeti tulajdonságai * • . 216
fíaíznai a' Tiujsónak , « 216 ny
& Házi közönséges Sóról«
A' Háii vagy konyhai közönséges só az eddig
le-ivt * • • ¦ Stg
Remeitől a* sóknak mikben külömböz , 2ig
Ennek eleitál fogva * való betses vólta
Mikor, és hogy kaptak kezdetben a* sóra az
emberek . • ¦ 230
A? áldozatokban ez miért elegyitetett 4 < 22a
A só az afztalokon fzentnek miért tartatott * 325
EK világnak mitsoda réfzeiben, 's hogy terem ? 523
Áy Kúíak és Forrd/ok vizéből hol? és miképen
fzokták ki-venni ? , • 224
Az efféle forrás viz-sónak kiilonos ditsé'rete , 525
Sós vizű nagy Tók e' Világnak fok réfzeiben 225
A* ívorráfok és a* tók vizei mitől sósúlnak-meg. 22^
Jí\l Tenger vize mitől ? és miért sós ? 226 227
líogy fzokták a' tenger vizéből ,a* sót ki-venni 22$
Hogy tifztitják-meg • ^ . « 229
Hz a' forráfok fayatól mennyiben kiilqmböz ¦ 229
A'«*fcL vagy Áfovány Faldi só amazoktól miben
kü'ömboz , , « 230
E* világnak mitsoda réfzeiben találtatik 33023!
A* Cracoviai só - Bányának tsudálatos- nagysága 231v
Tyrolili Saltzburgi só pányák . 235 236
A' ízem só. Só virág* ma mi? régen mi vólt? 236 237
A' régi Gaüufak só^hellyet Tserefa fzénnel éltek. ¦ • . 337
A- Muria Jicca a* régi Rómaiaknái mi vóltV . 238
A' be sózott eledeleken miért kaptak annyira
a' Régiek • » ,„238
Hafznai a* közönséges sónak a* Di<etaban . 239
az Orvoslásban. 342. a* Gazdaságban 243
Ártalmai a* vifzfza éléfsel . 244 247
Az Anglia laxaló keserű só mi? és miből kéfzitetik • • 848
Ennek különös orvosló hafznai . . 249
A*' Sedlitzi és Egrai forrás só, ettől mennyibe
külömboz « 4 « 850
KILENTZEDIK RÉSZ.
Az Etzetrol.
Az Etzet közönséges nével mi ? és hogy lefzen 850 251
Az >egyéb favanyuságoktól az Etzet mennyibe
külömboz • . # S51
A9 mirtcrdk favanyu Spiritufa a' Plánták favanyusásától mennyibe külömböz • 35a
A9 GyümŐltsök favanyu levét a' nap fugári hogy
édesítik-meg. ¦ ¦ 252
A' meg-forrás ebből hogy tsinál elébb Bort, az*
után Etzetet • « L553
Mi külömbség van az Etzet és minerdk favanyusága közt • • « 254
Minémü gyümőltsök levibol lehet etzet « 354
Az Etzetnek különös tulajdonságai . 255
Az Etzetnek tévo-réfzei # • 256
A* jó bor-etzet télhe miért nem fagy-meg • 258
Régiek hibás vélekedéfe az etzet' eredetéről • 258
Az erős etzetben láttató férgetskék mik, • 258
Az Etzet erejét mikkel lehet nevelni* •
Etzet-ágyat tsinálni mikkel lehet •
Ennek hafzna az etzet tartásra « ; 26<s
Etzet tsinálásnak módjai Búzából. 260. Gyü.möltsbőláői* Serből- , . 261
A' BorpJtzet kéfzítésnek különös módjai 262 263
Hogy a' jó etzet a' Háznál foha él-ne fogyon 264
Éget-bor utóly, Méz, méh-fer etzetek 4 264
Hogy az etzet ugyan tüzes légyen • 264
Hogy lehet hamar etzetet tsinálni « „ 264
Rófa, viola, levendula-etzetet hogy kell tsinálni 26c
A* jó etzetnek esmérteto jelei ¦ * 26;
Az Etzetnek hafznai fzélefen ki-terjedok 1266
Az Etzettel régen konyhai hafzonra nem éltek 267
A' régi Rómaiak mikor kaptak az etzetre ? és
azt mennyire bersüllötték . sflg
Terméfzeti hafzna a' konyhai fzerek közt 4 á 269
Pofca, vagy etzettel elegyitett ital a' régieknél 270
Orvoíi hafznai az etzetnek a 270 274
Ártalmai az etzettel való vifzfza-élésnek 374 277
Kiknek ? és miért árt fok etzeteft enni , 277
Nevezetefen minémü nyavalyákot fzerez, 278 379
Mennyire lehet az etzettel való éléft ki-terjefzteni • . # 280
Az Etgetes Méznek (Oxymel) régi kéfzülete, és%
fök hafznai • . ¦
A' Scillas etzetnek (Acctt Scillitici) kéfzulete és
nagyságos ditséretei « 283
TIZEDIK RÉSZ.
Az Olajról•
Az Olaj közönséges nével mii annak három
Nemei í ^ ¦
A* Kö olaj mi ? 'shol gyöjtetik, 9s mi hafzna van 2S6
Az élö. állatok olajja a' Vajban és firban miV 287
A1 Pldntdknak négy féle olajjal közt a" Balfamolaj és OpQbalfamurn .mi ? és hol terem? . . ¦ 2tj
Amérikai Rakifiri és egyéb Balfam olajak •
iTerpentina olaj hol 's miből kéfzitqLik . $89
|Az i^az jó féle Terpentinának esmérterö jelei 289
Hafznai az efféle Balíam olajjoknak. • 289
A' fajinak vagy Gyanták, af Gummik és a* fzurok efféle olajokból fzáradnak egybe 590
A2 Efsentialis vagy St illat itius olajak kéfzülete,
terméfzete, hafzna, • , 290
A' ki-föxöt olajok miből állanak ? mi hafenok van V 290
A' ki-j ajtóit olajak amazoktól mennyibe külöinboznek ? % mikből kéfzitetetuek | 291
jf len-mag olajnak Konyhai és Orvofi hafznai a
Régen nem éltek véle . » 293
4* Fa-olajnak igen régi betses vólta 393 a94
Az olaj-fának eredetiről r % 394
A' fa-olaj kéfzitésnek első Mederéről * 296
Ennek a' Mefterségnek ki-terjedéséről • 297
Az olaj-fának különös betsérol, és tsuda-terméfzetérÖI • „ . 298
« . • plantáltásáról; fzépségérol • 299
¦ • # két. azaz: Vad és fzelid nemeiről 30a
A' fzelid claj-fáknak tiz nemei közül, mellyek
mennyibe betsúltetnek • ¦ 301
A* vad "olaj fáktól mikben külömboznek . 30a
G37ümoltseik mi formák, 's hogy kéfzűlnek ¦ 303
Le^fzedettéfeknek vagy fzüretjeknek négy idei 302
Ennek tzeremoniai e* régieknél ¦ . 304
Ki-fajtoláfoknak rendi és módja «, » 304
Az Amurca Fraces, mik vóltanak 304 305
Az Olajok közt mi külömbségek vóltak az elkéfzités , el-toltés , tartás, és termo
hellyek fzerint • 305 307
A' rofz féle, és jó féle fa-olajnak esmértető
jelei ¦ ¦ ¦ 307
Az Ompbacinum és Licinum miért betsültettek
* a' többi felett . ¦ 308
Az: olajjal kupetzkedok tsatépdságai ezekben • 309
Af meg-hibázott fa~olajakon hogy ízoktak igazítani 309Í
A' fa-.olajnak régi betsulete a* Jjonyhakon . 310
¦ „ orvofi hafznokra « . 31131a
¦ . . a* kenetekben, mit hafznált 312314
A' drágább keneteknek eredete; kulpmbségei ¦ ¦ 1*473*8
Ezeknek hafznai és véiek-éléfeknek módjai 315 |||
A? vélek való vifzfza élés' okai •
Méltó "vólt - e' ezért ezeket egéfzen meg-vetni
Kik és mikor találtak vált a' Drága keneteket 31 j
Az olaj kenetnek Szentséget néző hafznai ¦ ^
Az Amurcanak vagy olaj fonkolynak hafznai • ^
A* len-mag, és fa-olajjokkal való vifzfza élésnek ártalmait , •
TIZEN EGYEDIK RÉSZ
A Fú-fzerfzámokról.
A9 Fű-fzerízámokról gazoknak hafznairóly és ártalmáiról közönségefen . 323323
A9 Régiek Etek-fzereiről vagy Condimentumaiktól 324
A' Lafer% Laferpitium m\ok mi vólt 325326
Talál tatik-e* ma iIlyen jó féle Lafer e* világon ? 326
Az Ördög-fzar (Afa foetida) efféle eJ ¦ 328
Af ma így neveztetett FiUfzerfzámok közt a*
Borsnak három nemeiről > ijjmmáfon * 329
A* Régiek' hibás vélekedéfe ezekről ¦ 330
Kik ? mikor ? és miként kezdették ezeket az
Indiai fű-fzerfzámokot Európába legelébb által-hozni # ^ #
A' Bors Indiákon leg-bovebben hol terem •
A' jovának meg-esmérteto jelei • • 335
A' Fekete kerek, fejér, és hofzfzu Borfok fái
között mi kii'ömbség van? magok-is
egy máftól mennyiben külomböznek 333 33?
A' Borsnak konyhai , és orvofi hafznai • 336
Americai Macrapiper nevü Bors • % 337
Szaru forma (Piper corniculatum) fzeretsen Bors 338
Török vagy Pogány bors (Capficim) v % • 338
Ennek hafznai « ¦ . . # 339
Vizi-bors (tíydropiper) ¦ , # 34O
Cubeha vagy Farkas bors és Japponiai Fagara 34°
A1 Szegfavet-is a' Régiek nem esmérték . 34a
Hogy és mikor kapták erre az Európaiak 343 343
Hogy tettek ezt külörtosön a* Hollandufok raa^
gokévá . . » 344
Hol? és mi fonna fákon teremnek? és hogy
fzedettetnek • » 345 347
Konyha hafznai a' fzeg-fiinek • > 348
A' Paraditsom magról (Cardamorri) . % 349
Ennek három különös Nemeiről 's Hazáiról 349351
Haíznaikról külön külön » . 353
Az Amomum régen mi volt ? ma mit hivnakigy353 354
Az XJj fü-f%erfzárp vagy Minden fzer, mi ? és
honnan hozatik ? • * 355
A' VaniUia mi? hol? és hogy terem? 356 357
Ennek hafznai • | . 358
A' fzeretsen diót, a' régiek nem esmérték* 353 360
Mi forma fán ? hol * és hogy terem ? » 360
Hogy fzedettetik? és kéfzitenk-ei haszonra. 361 362
A'fzeretsen dió- virág mi ? és hogy fzáraztattatik. 36a
A' fzeretsen diónak, Him és Nóftény, vad, és
Fattyú Neme. . € 363
Miként tették ezt egéfzen magokéva a' Hollandufok • * > 364
Ennek konyhai és Orvofi hafznai . # 364
Bé-tsinált fzeretsen dió (iV. M. Condita) mi? ¦ 365
A' fzeretsen diónak három rendbéli olajja . 365
Ezeknek hafznai • . # 366
A* fzeretsen dió-virág a* diótól magától hafznaira nézve, mennyibe külömboz . 366
A* régi Macer mi vólt? % # 367
A' Fa-bajról fummáfon . . * 368
A' régi Cinnamomum és Cafsia mi vólt ? # 369
A' mái Cinnamomum vagy jó féle fa-haj, nem az 370
Ez hol terem? és mitsoda fáról hántatik # 371
Hogy kéfzitettetik igy fel a' mint áriilják . 373
Hogy került ez árú egyedül a' Hollandufok
kezére ¦ x • • 37^
A9 vaftag vagy fattyú Fa-háj Cafsia Lignea) hol
terem, 9s mitsoda fának a' haja ?
's mennyiben külömboz a' jobb féle
vagy igaz fa-hajtól ¦ . 378
A' Szeg-füvés fa haj (Cafsia Caryophylata) mi, és
honnan hozattatik , amazoktól mit
kwjömböz • • ¦ 379

A* fa-haj olajak hogy kéfzitetnek
A' fa-bajnak fu-fzerfzámos ereje a* más fű-fzerfzámoskétöl mikben külömböz? 's különösön mind Konyhai, mind Orvofi
végekre miként hafznál . . 383
A* Gyömbérről (ummáfon. Esmérték e* a' Régiek 3$$
Hol terem ? hány-fiéle ? hogy álsák és kéfzitik-el 337
A' Be-tsinált Gyömbér (Zingiber conditum) hogy
kéfzúl ¦ . 388
Ennek és a* fzáraz Gyömbérnek konyhai és Orvofi hafznai ¦ . • 389
A' Fekete vagy Zad-Gyömbér (Zedoaria) ettől men- '
nyiben külömböz? hol terem? hány féle. 391
Ennek különös hafznai * « ¦ 39*
A' Sárga Gyömbér (Radix Curcunice) hol terem?
hány-féle? és mi hafznai vágynak . 393
A* Kalmus Gyökér (Acorus Verus) hol találtatik 395
Mi hafznai vágynák . . # 396
Az igaz Calamus aromaticus régen mi volt ? • 397
Az Angyélikaról, és annak fok féle halznairól 398
Peftis ellen hogy fzoktak véle élni . 400
A* Mefter gyökérről (Impercuoria) és annak
halznairól . . ' - , 401
A' Léftyánról (Levijjivo) és annak hafznairól. . 403
Az Örmény gyökérről QEnula Helenio) és annak
fzélefen ki-terjedett hafznairóK 405
Nád-mézzel hogy tsinálják-bé * „ . 406
A' Szeg-fti fzaga gyökérről (Caryopbylata) 's annak halznairól. • , • 408
A* Sáfrányról. és annak régi betses vóltáról * 409
Hol terem e' világon leg-jobb sáfrány * 410
Mitsoda Plántáró!? és hogy^fzedik? -411
A' jó és rofz sáfránynak esmértető jelei . 413
A' sáfránynak különös tulajdonságai # 414
Minémü állapotokban hafznál kiváltképen # 41 $
Vifzfza-éléfsel miként árt . . 41S
A9 kerti vad, vagy fattyú fafrányról (Cnico) és
hafznairól* * . 417
A' Badiánrói QAniJb Jiellato) és ennek hafcnairól 418
Jtfjtso^a fán terem. Mi hafzna van 4
A'f Hazabéli Anis magról. Etmek olajjárói
Kon\'hai és Urvoli hafznairól
Az Edes vagy kerti köményről Foenictilo).mind
a' két Nemeire nézve. 424, Ezeknek
hafznairól.
A' Kaporról (Antího* és ennek hafznairól
A* Kerti köményről (Cumino fativó)
A? Mezei köményről iCmvo Cuminú pratenfi)
A' Romai Krétai, és mezei fekete kömények
rÖU (NigtUa)
A' Koriandrumnak mind nagyobb mind kifsebb
Neméiről.
A' Fenyő magról , vagy fenyő Borsról (Bacci
Juniperi)
Ennek hafznairól és. ártalmiról .
A' Fenyő vízről* borról, éget-borról
A' Fenyő Liktariumról (Rob Junipetí)
A9 Lautus vagy Lorbeer, Lvber fáról
Ennek Bdbernek nevezet leveleiről, és Bal vag^
Bdnfumagnak mondatott gyiimoltseirŐ
A9 Laiir«s Koronák eredetiről ¦ v
A' Baber-levélnek, és Bdnfü-magnak hafznairól
A' Laurus vagy Laurinum olajakról
A' Rosmarintrói a' Régieknél
A' mái Rosmarintrói ennek hafznairól
A' Rosmarint virágról: és Magyar Királyn
Vizéről
A} levendula, Iski, fpikinárd névü piántárói
Ennek virágjáról. olajjaról, és Spirituftdról
Ezeknek hafznairól közönségefen .
A* Sállyáról, és ennek különös tulajdonságai
ról, fok féle hafznairól
A' Varas-békák gyakorta meg-mérgesítik
A' Vad-sályaról (tiormino Sclarea) és annak hafz
nairói . A
A9 Rutáról , és annak mérget óltó különös ere
jéről . «
A' Mithridates antidotumitól
Egyéb hafznairól af Rutának
A Tzipros fűről vagy Iften fájáról (Abrotanö)
A9 feéár Tziprwrál (Santelina) #
Neve&tefebb Dolgoknak Lajfcroma*
A* fíi Tziprosról, vagy Tzipros fáról (Sabiná)
Ennek Orvofi halznairól ¦ *
A' Pezertze fűről (Prajjio Marrubio) »
A' Fodor Menthiról (.Mentba bortenfi Critpa) .
Ap egyéb az az: Vad, Ló, Matska, Vizi MenthakrőU ¦ ¦ *
A' B. Afzfzony Menthájáról vagy tenyeréről.
([Baljamit a) „
A9 Méh fűről (Melijja) 's ennek különös erejéről
A' Kármelita vizröl, és annak halznairól
A' Bafilikom vagy Büziok fűrűl (0cimu Ba/ilico)
A' Nyári és Téli Majorántról (Majoranna vulgari, e/- Nobili)
Av vad Majorántról, Fekete Gyapárról, fzu
vagy Szarok fűről (Origano vulgari.
Cunilla) mint régi kedves étek-fzerrol
A' kerti közönséges , és Oiofz Tsomborokról
(P/tlegio Saturea) Tömjén fűről (Tbymo# Tymbra)
A* Vad Tsomborról vagy kakuk fűről (.Serpillo)
A' Maftix Tsomborról (Maro vero Saturea JMaJficbina) ' .
A' Isópról 474. A' Zsidók Hyffopja régen mi vólt
A' Tárkonyról (Dracunculo) . . . >
Ay Borza virágról . ¦
AV Diófának gyenge , vagy űj jovéfeirol *
Ezeknek konyhai és Orvofi hafznaikról
A' mártogató Muftárnak régi és moftani kéfzü> létéiről . •
A' Bors fűről vagy Lepidiumrúl 0

Témakörök