Ó és Új Diaetetica I.

Tartalom

ELSŐ KÖNYV.
A' Diaetikái közönségesen.
ELSŐ RÉSZ.
A' Diaetának szükségcs voltáról.
A' Diaetdtiak szükséges vóltáról és eredetiről 1
Plato' itélete és törvényei ezekben 9
Mi-féle? és hány dolgokra terjed-ki a' Diaeta? 14
MÁSODIK RÉSZ.
Az Életről és Egésségről
Az Élet közönségesen miből áll 16
Annak öt különös nemei: mindenik hogy támad? hogy nevekedik 20-23
Miként végeződik az Élet ? vagy; hogy halmeg az Ember? 23-38
Az Egésség miből áll ? 39
Mennyiben van az Élet a' mi hatalmunkban ? 42
Az Orvosi tudomány ezekre miként terjed-ki ? 45
A' hoszszu Életnek külső jeleiről 47
Az ajtó előtt álló betegségeknek közönségesebb jeleiről 58
HARMADIK RÉSZ.
Az Emberi Test? Alkotmányáról és Természetiről
Az Emberi testnek különös méltóságáról 's csudálatos alkotmányáról 67
A' Testnek eredeti matériájáról, és itt kezdődett nyavalyáiról 71-74
A' Belső Részek neveiről, hellyeiről és hasznairól 75
Az Első útakról, ú. m. Gyomorról, Belekről, Tejes erekről 80
Az Etel' eméíztésnek módjáról 82
E'ben esni szokott hibákról 91
Az Éhségről és Szomjuságról 91
A' Szívről és a' vérnek edényeiről 93
Mi külömbség van a' fel-verő és vért tartó erek közt ? 100
A' Vér-kerengésének módjáról és okáról 101
A' Viz-erek mik ? és mire valók ? 105-106
Az Inakról és azoknak hasznairól 107
Az Agy-velőről és annak hasznairól 109
A' Vérről és egyéb testbéli nedvességekről 113
A' Vérnek meg-hibázásairől 's az ezekből támadó nyavalyákról 115-125
Az öt Érzékenységekről és a' belső emberről 126-129
A' Tapasztalásról 130
Az Íz-érzésről 133
A' Szaglásról 135
A' Hallásról 138
A'Látásról 141
A' belső érzésről, vagy a' Léleknek ideáiról 144.
Az Emberi természetről 147
NEGYEDIK RÉSZ.
A' Temperamentumokról , Különös Természetről és Szokásról.
A' Temperamentumokról való tudománynak historiája 145
A' Cboler. Temper. az az: Száraz és forró Természetről 151
A' Phlegmat. Temper. az az: Hideg és nedves Természetről 154
A' Sangvin. Temper. az az : Véres pi'sgás Természetről 158
A' Melanch. Temper. az az: Fekete-sáros vagy vastag vérű Természetről 161
A' Temperamentumok' elegyedéséről 163
A' Különös Természetről 164
A' Szokásról: ennek erejéről, széles határairól, változtatásáról 166-176
MÁSODIK KÖNYV.
Az Aerről vagy Éltető-Égről
ELSŐ RÉSZ.
Az Éltető-Égnek hasznairól.
Az Éltető-Égnek vagy Aërnek lételiről, mivóltáról, közönséges , és az Életre tartozó különös hasznairól 177
Az Aërnek természeti különös tulajdonságáról, mind ki-terjedett, mind a' fixus vagy
meg-köttetett állapotjában 182
Az Aërnek kivülről vett minémüségeiről 185
Az ezeket ki-mutató mesterséges eszközökről: ú. m. az Antliáról, Thermometrumról,
Barometrumról, Manometrumról, Eudiometrumról 185-192
Az Aërnek melegségéről: ennek szerző okairól, a' Napra, Föld-golyóbisára, hellységek' fekvésére és a' föld' természetire nézve 193
A' Föld' gyomrában szüntelen égő belső tüzekre nézve 197
A' házi vagy mesterséggel szerzett tűzre nézve 199
Az Aër' melegségének mértéke mennyiben hordozza az Életet és Egységet ? 201
Mikor van az Aër' melegsége legjóbban mérsékelve? 205
Az Bernek hidegségéről: ennek szerző okairól, a' Napra, Föld' golyóbisára , hellységek' fekvésé vagy állása , és a' földnek természetire nézve 207
A' Helvetiai jég-hegyekről és tengerekről 211
Az Erdélly Országi hidegről 213
Az Aër' hidegségének mértéke mennyiben hordozza az Életet és Egésséget 214
Az Aërnek hidegről melegre, melegről hidegre hirtelen lett változási miért ellenkeznek annyira az Élettel és Egésséggel? 219
Az eleitől-való hozzá szokás ezekben mit tészen ? 221
Az időnek minémü járása egyez leg-jóbban az Egésséggel 223
MÁSODIK RÉSZ.
Az Éltető-Égnek Nedvességéről, Könnyüségéről, Szárazságáról és Nehézségéről.
Az Aërnek nedvessége és szárazsága miből lesz ? 225
Mennyi viz elegyedhetik az Aërbe, és az, az Egésség dolgába mennyiben tsúsz-bé ? 226
A' nagyon száraz Aër miként árt ? 230
A' nedves és egyszer'smind meleg Aër miért olyan veszedelmes ? 233
Ennek példái 235
Meg-nehezedését vagy könnyebbülését az Aërnek miből tanúlhatjuk-ki? 240
Természeti nehézsége az Aërnek mennyi? 249
Miktől nehezedik vagy könnyül az Aër? 243
Ezen változásai mennyiben változtatják az Egésséget? 244
HARMADIK RÉSZ.
Az Éltető-Égnek Tisztátalanságairól és Dögleletességéről.
Mennyiben mondatik az Aër tisztának vagy tisztátalannak? 248
Ártalmos tisztátalanságai az Aërnek a' minerás gőzöktől 349
A' Kénkőnek füstitől és Égi- háborúktól 250
Az avas fagygyutól, olajtól, és füstölgő gyergyától 253
Az eleven szénnek gőzitől 253
A' kénköves veszett gőzt botsátó barlangoktól 255
Föld-omlásoktól: Hegyekbe mélyen bé-szolgáló lyukaktól 258
Bé-zárva állott Vermektől, Kútaktól, Bányáktól, Pervátáktól, veteményes Pintzéktől 259
Mérges harmatoktól és rogyatesőktől 259
Az újonnan épült és ki-meszelt házak gőzitől 260
Némelly Élő-fáknak, füveknek, virágóknak, ázott vizes kendernek és Élő-állatoknak szagos gőzitől 261
Az Embernek tulajdon maga ki-gőzölésétől 263
Ispotályok', tömlotzök' gőzitől 265
Frantzos, Bél-poklos Emberek' gőzitől 266
'Siros nagy konyhák és büszhödt mivekkel bánó Mester-emberek' müv-hellyeiktől 267
Az uttzák' tisztátalanságaitól 268
(A' régi Romaiak' szorgalmatossága az uttzák' tisztán való tartásában és az e' végre készített Cloacáknak csudálatos alkotmányairól 270
A' Temetkező kryptáktól és Tzintermektől 273
A' Föld' színén el-senyvedt hólt testektől 280
A' meleg nedves perben el-szaporodott férgektől 281
A' PESTISnek vagy Dögleletnek természetéről 282
Az e körül tartandó. Cautiókról 285
NEGYEDIK RÉSZ.
Az Égi Teslek' Infiuxmairól.
A' Planéták vagy Bujdosó Csillagok mi-féle Égi testek? 289
A' XII. Égi Jegyek 's azok közt a' Nap' útja hogy és mikor lettek ? 290
Ezekből az Astrologia hogy és mikor született ? 294
Ennek képzelt fundamentomai a' Planéták' természeteiből, Házaiból,
Aspektusaikból 296-299
A' Napnak nagyobb házaiból 300
A' Horoscopus csillagból 301
Ezekből formált jövendőléseknek okai és módjai 302
Mennyit lehet ennek az egész mesterségnek tulajdonítani ? 307
Az Üstökös csillagokról mit lehet tartani ? 308
A' Nap maga mennyiben influál e' földi dolgokba? 310
Az Aequinoktiumok és Solstitiumok mit mivelnek? 311
A' Hóldnak munkája e' földi dolgokba? 312
ÖTÖDIK RÉSZ.
A Szelek Erejéről.
A' Szelek miből lésznek ? hogy útaznak ? 318
Miként változtatják az Egésséget ? 322
Ártalmok miktől van ? 323
HATODIK RÉSZ
Á Leg-egésségesebb Aërről.
Az egésséges tiszta Aërre mik kivántatnak ? 327
Hol lehet illyen Aërt keresni ? 328
Az Erdélly Országi Aërről mit lehet tartani? 329
HETEDIK RÉSZ
A' Hideg Aërnek ártalmai ellen való segítségekről.
Az Aër' ártalminak az Ember minden állatok felett ki-van tétettetve - Ennek oka 330
A' hozzá szokás e' részben-is mit tehet ? 333
A' Házra hogy? és mikor kaptak az embereké 335
A' Sátorozás hogy jött-bé az Emberek közi ? 336
Az Építésnek első mesterei 337
Régi Romai pompás házak' részei, készületei és bé-melegítéseknek módjai 333
Mi-féle materiák szokták a' házakat meg-melegíteni ? 340
A' Fa' szükiben jól szolgál a' száraz marha-ganéj 340
A' Kő-szén 341
A' sovány Fa-szén 344.
A' Törff vagy Turfa 348
Nálunk hol lehet e'félét keresni ? 351
A' Ruházat az Emberi természethez okvetetlen szükséges volt mindenkor 352
Ennek első fel-találója ki volt? Bőrből 354
Posztóból 356: Lenből 357: Selyemből 359: Gyapottból 361: Kenderből 364
A' Régiek' Ruhái micsoda formák vóltak ? 's mikből állottak? 365
A' Toga mi ? és hány-féle vólt a' Romaiaknál ? 367
A' Tunica mi vólt ? 370
A' Stóla, Paenula , Chlamys, Laena, Byrrut miféle köntösök váltak? 372
A' Főnek bé-fedezáse, kivált a' süveg-viselés a' Régieknél ritka hellyt vólt szokásban 375
A' régi Süvegek mi formák vóltak ? 377
A' nagy Haj és nyírett Haj-viselésnek fok sátumai az idő' és nemzetek' szokásai szerint 380
A' Szakállnak hasonló történetei 390
Régen, mind mezítláb jártak az Emberek 394
Mikor kezdették elébb lábaikat bé-kötözni? 395
A' régi Lábbeliek mi formák és hány-félék vóltak? 395
A' Kesztyük a' Lábbeliekkel egy eredetűek 402
Házi, Innepi, Szolgai, Nyári és Téli Ruhák a' Régieknél mik vóltanak ? 403
A' Köntös mennyiben melegít ? 406
A' nyári Ruhákat a' téliekkel, a' télieket a' nyáriakkal mikor tanátsos fel-tserélni ? 407
A' Testnek tagjai közt mellyek kívánnak leggondosabb melengetést? 409
Lábainkat miért kell a' hidegtől védelmezni ? 410
Kiknek kell főképen e'ben gondoskodni ? 411
A' Főt mennyiben szükség melegben tartani ? 413
A' Főnek hideg vizzel való mosása mennyiben ? és kiktől gyakoroltattathatik ? 414
A' hideg ellen a' Commotio mit használ ? 419
Az Eledelek és Italok közül télre mellyek alkalmatosabbak? 421
A' Bor, Égett-bor, hideg ellen mit használnak? 422
A' nehezebb emészthető durva ételek télre miért szolgálnak jobban? 423
A' házakat mi móddal egésségesebb bé-fütteni ? 425
A' Vas-füttők mennyiben alkalmatlanok ? 426
A' Hideg' meg-csipésétől hogy lehet a' tagakat védelmezni ? 427
A' hideg vette részeket hogy kell orvosolni? 429
A' hideg fluxusok' kínos fájdalmát mi okozna ? 431
Mikkel lehet rajta segíteni ? 432
A' hidegtől meg-fagyottakon mitsoda próbákat lehetne véghez vinni, hogy újra megéledjenek ? 433
Levet.
NYÓLTZADIK RÉS Z.
A' meleg Aërnek ártalmi ellen való segítségekről.
A' Diaeta' rendiben mire illő vigyázni, mikor nagy hévséget uralkodnak ? 435
A' Napnak erőssen sütő sugárai mit ártanak? és mikkel orvosoltattatnak ? 439
KILENTZEDIK RÉSZ.
A' Dögleletes Aërnek ártalmi ellen való segítségekről.
Az Aërnek dögleletességét mikkel kellene orvosolni? 440
Oda hagyni leg-jobb 442
Hová kellene olyankor menni ? 442
Az Emberi igyekezet ezeknek orvoslásában miket vitt véghez eleitől fogva ? 443
A' Diaeta tehet-é ezekhez valamit? 451
A' valóságos Pestisben mire szükség leg-inkább vigyázni ? 455
A' hójagos Himlőnek el-ragadása az Aërtől mennyiben függ ? 457
TIZEDIK RÉSZ.
Az Aër változtatásnak hasznairól.
Ez eleitől fogva gyakoróltatott 460
Kiknek szükséges ? 461
Mire illó e'ben vigyázni ? 461

Témakörök