Előszó
A sajátos számviteli esetek elszámolása tantárgy már hosszabb ideje kiemelt szerepet kap a Főiskola szigorlatot követő számviteli oktatásában. A tantárgy elméleti megalapozásához a Főiskola oktatói 1999-ben készítettek gyakorlatias tananyagot, melyet jelen esettanulmány gyűjtemény egészít ki. Az esettanulmányok célja a gyakorlatok alátámasztása, a tananyag módszertani kiegészítése. A kiadvány önállóan az elméleti ismeretek elsajátítására nem lehet alkalmas. Az oktatási segédlet a számviteli elszámolások azon eseteit mutatja be átfogó példák segítségével, melyek a szigorlati számonkérés során, mint elméleti alap bemutatásra kerültek, de az egyes témáknak, azok különlegességének megfelelő részletes bemutatására a szigorlathoz vezető úton nem kerülhetett sor.
Fentiek mellett kimondható, hogy a sajátos számviteli esetek elszámolása tantárgy oktatási félévében a hallgatóknak már rutinszerű pénzügyi számviteli tudással kell rendelkezniük, mely megfelelő alapot jelenthet a sajátos elszámolások részletes megismertetéséhez. A hallgatók közel kerülnek a tényleges gyakorlati munkák elvégzéséhez. A gyakorlati szakemberek számára nélkülözhetetlen egy olyan módszertani segédlet, mely nem részletezve, hanem gyakran vázlatok segítségül hívásával képezi le a gyakorlati problémát a számviteli, könyvvizsgálati munka szintjére, gyakorlatias megközelítése pedig akár a leendő munkáltatók felé is megalapozza a Főiskoláról kikerülő hallgatóság szakmai érdemeit. Az esettanulmányokban olyan táblarendszerek kerültek kialakításra, melyek az adott terület megértését, áttekinthetőségét alapozzák meg. Minden fejezet előtt rövid, tartalmi és elméleti megalapozást jelentő áttekintő vázlat található a törvényi háttér bemutatásával, melyet a vizsgált területre jellemző legfontosabb gazdasági eseményeket összefoglaló esettanulmány és kisebb gyakorló feladatok követnek.
A feladatok megoldása során igyekeztünk valamennyi részlettel is foglalkozni, de több esetben terjedelmi okok miatt egyszerűsítéseket alkalmaztunk:
• A könyvelési tételeknél több helyen elhagytuk a gazdasági esemény megnevezését. Az események tartalma a feladat megoldása szerint követhető.
• Az éves eredményelszámolásnál a költségnemi költségeket nem vezettük át a 8- as számlaosztály párhuzamos számláira zárlati tételként. • A társasági adó mértéke a feladatok megoldásainál 18%. A feladatokból egyértelműen számolandó, a feladat témájához közvetlenül kapcsolódó adóalapkorrekciós tételeken kívül más módosító elszámolásokkal nem foglalkoztunk.
• Általában a gazdasági események főkönyvi számlaösszefüggéseinek kontírozásánál csak számlaosztály mélységet mutatunk be a számlák megnevezése mellett. Ennek oka, hogy a társaságok gyakorlatában sokféle számlatükör szerint történhet a könyvelés.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal