Fülszöveg
Előre is szeretnék köszönetet mondani, hogyha megvásárolja ezt a könyvemet, hiszen ezzel a következő két kötet elő- és elkészítését továbbá megjelenését is támogatja azáltal, hogy egy éven belül napvilágot láthat a második rész is, amelynek címe Bajram Damaszkuszban. Ezzel a kiadvánnyal nem ellentétben, inkább párhuzamosan a Pünkösd a Libánuson megközelítésein túl - amely inkább az arab-iszlám világ egy országában, nevezetesen Libanonban tett látogatásom élményeit, műfajilag nehezen meghatározható formában dolgozza fel, egy európai keresztény szemléletmód tükrében, felhasználva a történelmi-földrajzi leírások, útirajzok és esszék műfaji elemeit - a megjelenés előtt álló második könyv hasonló módon, de egy libanoni-szíriai-jordániai utazás élményeit tárná a tisztelt olvasók elé, immár a kérdést az arab-iszlám világ szemszögéből vizsgálva. A Bajram egyébként az iszlám legnagyobb ünnepe, a negyven napos böjt, a Ramadán utolsó napja. Egyben előre hálás vagyok azoknak is, akik a...
Tovább
Fülszöveg
Előre is szeretnék köszönetet mondani, hogyha megvásárolja ezt a könyvemet, hiszen ezzel a következő két kötet elő- és elkészítését továbbá megjelenését is támogatja azáltal, hogy egy éven belül napvilágot láthat a második rész is, amelynek címe Bajram Damaszkuszban. Ezzel a kiadvánnyal nem ellentétben, inkább párhuzamosan a Pünkösd a Libánuson megközelítésein túl - amely inkább az arab-iszlám világ egy országában, nevezetesen Libanonban tett látogatásom élményeit, műfajilag nehezen meghatározható formában dolgozza fel, egy európai keresztény szemléletmód tükrében, felhasználva a történelmi-földrajzi leírások, útirajzok és esszék műfaji elemeit - a megjelenés előtt álló második könyv hasonló módon, de egy libanoni-szíriai-jordániai utazás élményeit tárná a tisztelt olvasók elé, immár a kérdést az arab-iszlám világ szemszögéből vizsgálva. A Bajram egyébként az iszlám legnagyobb ünnepe, a negyven napos böjt, a Ramadán utolsó napja. Egyben előre hálás vagyok azoknak is, akik a következő két rész megjelentetését egyéb módon támogatják, vagy szponzorálnák. De mi is a kérdés valójában? - összefoglalva és röviden talán az, hogy több ezer éves történelmi-földrajzi, civilizációs, kulturális okok, és egyéb összefüggések alapján létre jöhet-e valamiféle kiegyezés az iszlám és a kereszténység, Európa és az arab világ között, ahogy ezt már a néhai „Nagy" II. János-Pál pápa is kezdeményezte, hiszen az úgynevezett Mediterránum térsége valaha egységes szellemi tér volt, ideérne Európa, Ázsia, Észak-Afrika egyes részeit, noha mára ezeket a szálláshelyeket és -területeket három különböző civilizáció fedi le, nevezetesen a pravoszláv, vagy bizánci ortodox, azaz keleti kereszténység, továbbá a római nyugati keresztény világ, és nem utolsó sorban az iszlám. A kiegyezés nem jelenthet mást, mint hogy történelmi, földrajzi, regionális, civilizációs, spirituális, de leginkább a térség jövőjét illetően mennyiben vagyunk egymásra utalva a béke, a szolidaritás, az igazság és az igazságosság jegyében és szempontjából, c.s maga a kiegyezés miként valósulhat meg.
Vissza