Rövidítések jegyzéke | 21 |
Irodalom | 25 |
Alapvetés | |
Az "Európa-jog" mint a különböző európai struktúrák hálózati rendszere | 29 |
A szűk értelemben vett Európa-jog | 29 |
Európa-jog tágabb értelemben | 31 |
Az Európa-jogi struktúrák különböző célkitűzései | 32 |
Fogalmak tisztázása | 34 |
Az Európa Tanács | 36 |
Célok és felépítés | 36 |
Az Európa Tanács egyezményei | 37 |
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mint összeurópai alapjogi norma | 39 |
Az EJEE jelentősége | 39 |
Az Egyezmény szervei | 40 |
Az eljárás | 41 |
Az EJEB újabb ítélkezési gyakorlata az egyes Egyezményekben biztosított jogokkal kapcsolatban | 43 |
Az EJEE hatálya a nemzeti jogban | 52 |
Az EJEE jelentősége a közösségi jog általános jogelve szempontjából | 54 |
Az Európai Közösségek és az Európai Unió kialakulása | 57 |
Az Európai Szén- és Acélközösség | 57 |
A Római Szerződések: az Európai (Gazdasági) Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása | 59 |
A közösségi rendszer további kiépítése | 60 |
Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés | 61 |
Külön fejlemények (Schengeni és Dublini Szerződés) | 63 |
Az Amszterdami Szerződés | 64 |
A Nizzai Szerződés | 66 |
Az Unió 2004-es bővítése | 67 |
Az uniós jog területi hatálya | 67 |
Külkapcsolatok | 68 |
Az Európai Unió szerkezete | 70 |
Az Európai Unió három "pillére" | 70 |
Az Európai Tanács mint az Európai Unió irányító szerve | 71 |
A közösségi szervek közreműködése a második és a harmadik pillérben | 71 |
A Közösségek és az Európai Unió viszonya | 72 |
A közösségi szerződések összefonódása az EU Szerződéssel | 74 |
"Megerősített együttműködés" | 74 |
Az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi természete | 76 |
Az Európai Közösségek mint nemzetközi szervezetek | 76 |
Az Európai Közösségek nemzetek felettisége | 79 |
Az Európai Unió jogi természete | 81 |
Az Európai Unió rendszere mint "államok szövetsége" | 82 |
Az Európai Közösségek és az Európai Unió a tagállamokhoz fűződő viszonya | 87 |
A tagállamok mint a "Szerződések urai" | 87 |
Egyes tagállamok kiválása | 89 |
A Közösségek és a tagállamok viszonyának alapelvei | 90 |
Az Európai Közösségek az Európai Unió motorja | |
Az Európai Közösségek intézményei | 99 |
Áttekintés | 99 |
A Közösségek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) | 103 |
Bizottság | 118 |
Európai Parlament | 123 |
Az Európai Bíróság | 129 |
Számvevőszék | 133 |
Kiegészítő intézmények | 133 |
Egyéb intézmények | 134 |
Intézményi egyensúly | 135 |
A közösségi jog forrásai | 137 |
Áttekintés | 137 |
Elsődleges közösségi jog | 137 |
Másodlagos közösségi jog | 149 |
A korlátozott eseti felhatalmazás elve | 158 |
A jogalkotási eljárás | 161 |
A közösségi jog értelmezése és a jog bíró általi továbbfejlesztése | 164 |
A hatályosság vélelme a közösségi intézmények jogi aktusaira | 166 |
A közösségi jogvédelem rendszere | 167 |
Az Európai Bíróság mint a közösségi jogvédelem záloga | 167 |
Szerződésszegés miatti eljárás | 168 |
Semmiségi kereset | 169 |
Mulasztás megállapítására irányuló kereset | 176 |
Előzetes döntéshozatal | 176 |
Kártérítési kereset és a Közösségek felelőssége | 181 |
A bíró szabad mérlegelését érintő ellenőrzés mértéke | 182 |
Közösségi jog és nemzeti jog | 185 |
A közösségi jog elsőbbsége | 185 |
A tagállamok felelőssége a közösségi jog megsértése esetén | 188 |
A közösségi jog és a német Alaptörvény | 194 |
A Német Szövetségi Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság | 202 |
A közösségi jog befolyása az államigazgatási jog dogmatikájára | 206 |
Transznacionális államigazgatási aktusokkal szembeni jogvédelem | 208 |
Az Európai Közösségek pénzügyi alkotmánya | 210 |
Költségvetés | 210 |
Bevételek és kiadások | 211 |
A Közösségek költségvetésén kívüli pénzügyi aktivitások | 212 |
Az uniós polgárság | 214 |
Az uniós polgárság jelentősége | 214 |
A szabad mozgás mint uniós polgári jog | 214 |
Politikai közreműködési jogok | 215 |
Diplomáciai védelem | 217 |
A közös piac és az egységes piac létrehozása | 219 |
A közös piac és a belső piac mint a gazdasági integráció irányadó céljai | 219 |
Az egységes piac megvalósításának eszköztára | 221 |
Nemzetközi jogi szabályozások: a Schengeni és a Dublini Egyezmény | 223 |
A piaci szabadságjogok | 226 |
Az alapszabadságok mint az egységes piac tartópillérei | 226 |
A közös struktúra: a szabadságjogok mint diszkriminációs és korlátozási tilalmak | 226 |
A védelem iránya | 227 |
A szabad áruforgalom | 230 |
A belső vámok és az azokkal azonos hatású díjak eltörlése | 230 |
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma | 230 |
A kereskedelmi korlátozások jogosultsága | 235 |
Az Európai Bíróság ítélkezésének racionalitást teremtő hatása | 244 |
Kereskedelmi monopóliumok | 245 |
A személyek szabad mozgása | 247 |
A munkavállalók szabad mozgása | 247 |
A letelepedés szabadsága | 254 |
Fordított diszkrimináció | 259 |
A szabad szolgáltatásnyújtás | 261 |
A szolgáltatás alapszabadságának tárgya | 261 |
Megengedett korlátozások | 263 |
A másodlagos jog | 264 |
A tőke- és fizetési műveletek szabadsága | 267 |
Jogközelítés | 269 |
A másodlagos közösségi jog | 269 |
Nemzetközi jogi jogközelítés | 272 |
Mezőgazdaság | 274 |
Versenypolitika | 277 |
Az EK-Szerződés 81. cikk - vállalkozások közötti megállapodások tilalma | 278 |
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (EKSz. 82. cikk) | 280 |
Hatáskör és eljárás | 283 |
A vállalati koncentrációk (szervezeti egyesülések) ellenőrzése | 284 |
A versenyjog területen kívüli hatálya | 285 |
Közvállalatok (EKSz. 86. cikk) | 286 |
Az EK versenyjog viszonya a nemzeti versenyjoghoz | 289 |
Állami támogatások | 290 |
A nemzetközi verseny | 292 |
Nyílt hálózati hozzáférés az energiaszektorban és más területeken | 292 |
Kereskedelempolitika | 295 |
Általános megjegyzések | 295 |
Közös vámtarifa | 298 |
Gazdaság- és monetáris politika: a Gazdasági és Monetáris Unió | 299 |
Gazdaságpolitika | 299 |
A monetáris politika | 302 |
A monetáris unió mint stabilitási közösség | 303 |
A monetáris unió intézményrendszere | 304 |
Az európai monetáris rendszer mint a közös pénz előfutára | 306 |
A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos megvalósítása | 307 |
Környezetpolitika | 320 |
Szociálpolitika | 325 |
Általános megjegyzések | 325 |
A Szociális Egyezmény átvezetése az EK-Szerződésbe | 326 |
A jogalkotás speciális mechanizmusai | 326 |
A férfiakkal és nőkkel való azonos bánásmód elve a munka világában | 328 |
Egyép politikaterületek | 334 |
Foglalkoztatáspolitika | 334 |
Közlekedéspolitika | 335 |
Oktatás- és kultúrpolitika | 335 |
Egészségügyi politika | 336 |
Fogyasztóvédelem | 337 |
Energiapolitika | 337 |
Iparpolitika | 338 |
Regionális politika | 338 |
Kutatáspolitika | 339 |
Külkapcsolatok | 340 |
Hatáskörök a külkapcsolatokban | 340 |
Nemzetközi jogi szerződések hatálya a közösségi jogban | 342 |
Az Európai Közösség és a Világkereskedelmi Szervezet (GATT/WTO) | 342 |
Társulási megállapodások | 349 |
Európai Gazdasági Térség | 352 |
Transzatlanti kapcsolatok | 353 |
Kormányközi együttműködés és reformperspektívák az Európai Unióban | |
Közös kül- és biztonságpolitika | 355 |
A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés | 360 |
Az Európai Unió fejlődési perspektívái | 364 |
Az Unió bővítése | 364 |
Vita egy Európai Alkotmányról | 365 |
A Konvent által kidolgozott Alkotmány | 368 |
Az együttműködés egyéb formái a védelmi és biztonságpolitika területén | |
Nyugat-Európai Unió (NYEU) | 371 |
A NYEU mint védelmi szövetség és kollektív biztonsági rendszer | 371 |
NYEU-feladatok átruházása az Európai Unióra | 373 |
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) | 375 |
Az EBEÉ-folyamat fejlődése az EBESZ-ig | 375 |
Intézmények | 379 |