Mátraverebély/Szentkút

Előszó

Részlet:

"MÁTRAVEREBÉLY
A Cserhát és a Mátra találkozásánál a Zagyva jobb és balpartján fekszik. A hegyek nyúlványai egy kiszélesedő medencét fognak körül, amelyet északon a kőbányának, tűz és egyéb megfigyelő helynek használt 243 m magas Súlyom tető és a 249 m-es Bolyok nyúlványai, délen a 230 m-es Gömör hegy és a 467 m magas Farkaslyuk trachit része zár be. E kis medence északi és déli végén úgy összeszűkül, hogy a Zagyva, a vasút és a 2l-es műút alig talál magának helyet.
A középső sík részt dombok szegélyezik, majd az erdővel borított hegyek, Őrhegy, Kőszirt, Farkaslyuk, távolabb a Mátra és a Cserhát magasabb csúcsai, gerincei adják a panorámát. Legszebb, legmarkánsabb a község déli szélén hirtelen kiemelkedő, meredek Farkaslyuk.
A községhez tartozó Szentkút vadregényes völgye keletről nyugat felé tölcséralakban szűkül, amelyet mindkét oldalról a Cserhát hegyei szegélyeznek. A hegyek között a Szentkúti patak csordogál, helyenként 2-3 méteres sziklafal között kanyonszerű medret alakítva.
Mátraverebély nagyon régi település, egyidős a magyar államiság kialakulásával. A község nevében Mátra szerepel, ám az ófalu a Cserhát védőszárnyai alatt fekszik. Dokumentumok alapján tudható, hogy volt egy régi település a Mátrához közelebb lévő területen, amelynek temploma is volt. A filia omladékait, fundamentumát a háború után odatelepülök fedezték fel." Vissza