Géptan III.

Előszó

A tudományos-technikai forradalom - mint korunk egyik legfőbb jellemzője - nem hagyta érintetlenül az erdőgazdálkodási tevékenységet sem. A tudományos-technikai forradalom egyik meghatározó tényezője a gépesítés mind teljesebb kiteljesedése.
A gép meghatározó napjainkban az ember mindennapi tevékenységében; szűkebb tevékenységi körünkben az erdőgazdálkodásban is. Alapvető sajátossága, hogy élő munkát, azaz emberi munkát helyettesít. Az emberi tevékenység a gép kezelésére, műszaki ellátására irányul.
A gép teljesítménye sokszorosa az emberi teljesítménynek. Ennek a tényezőnek egyenes következménye a többlettermék előállítása, s ezzel a továbbfejlődés alapjainak biztosítása.
Géppel találkozunk a közlekedésben, a háztartásban, az iparban és a mezőgazdaságban, az űrhajózásban; egyszóval mindennapi életünk valamennyi területén. A gép őse a szerszám volt, amely megkönnyítette, de nem tudta helyettesíteni az ember munkáját.
A szerszámok tökéletesedésével kialakultak az egyszerű gépek (emelő, csiga stb).
A forradalmi változást a gőzgép feltalálása jelentette, mert az első olyan gép volt, amely szabályozhatóan tartós mechanikai munkavégzést tett lehetővé. A gőzgép megjelenésével a hőenergiát sikerült mechanikai energiává alakítani.
Az első használható gőzgépet James Watt készítette 1778-ban.
A gőzgép megjelenésével kezdetét vette az ipari forradalom. Csakhamar elkészült az első gőzhajó és gőzmozdony is. Az első gőzhajót Fulton 1807-ben, az első gőzmozdonyt pedig Stephenson 1814-ben készítette. A gőzgép a XIX. század végéig egyeduralkodó és korszakalkotó volt. Túlságosan nehéz volta - a kazán - miatt azonban a közlekedésben (légi és szárazföldi), a haditechnikában és traktormotorként nem tudott elterjedni.
N. A. Ottó kölni mérnök 1878-ban bemutatott négyütemű motorja mérföldkő a hőerőgépek fejlődéstörténetében. Ez a motor már benzinüzemű és a mechanikai munkavégzéshez szükséges hőenergiát magában a motorban (tehát nem külön kazánban, mint a gőzgépeknél) állítja elő. Vissza