Vörös karszalag

Fülszöveg

1944 végétől 1948-ig gyökeres - ha úgy tetszik: „forradalmi" - változások zajlottak az országban, miközben hagyományos értelemben vett forradalom nem történt. A szovjet megszállás önmagában hordozta azokat az eseményeket, amelyek már a kezdetektől a kommunista diktatúra kiépítése felé mutattak. Ezek a fejlemények azonban nem következhettek volna be a kommunista irányítás alatt álló fegyveres csoportok kényszerítő ereje nélkül. Az új, „demokratikusnak" nevezett rendőrségi állomány részben ezeknek a fegyveres egységeknek a tagjaiból tevődött össze. MáthéÁron könyve azt vizsgálja, hogy a kommunista párt hogyan alapozta meg a saját értelmezésükben „proletárforradalomnak" - enyhébb megfogalmazásban „népi demokratikus fordulatnak" - nevezett átmenetet.
Az alapos helytörténeti és levéltári kutatásokra támaszkodó kötet bemutatja az uralomváltás zavaros időszakában létrejött fegyveres csoportokat, azok összetételét és működését, különös tekintettel a „málenkij robot" jelenségére.... Tovább

Fülszöveg

1944 végétől 1948-ig gyökeres - ha úgy tetszik: „forradalmi" - változások zajlottak az országban, miközben hagyományos értelemben vett forradalom nem történt. A szovjet megszállás önmagában hordozta azokat az eseményeket, amelyek már a kezdetektől a kommunista diktatúra kiépítése felé mutattak. Ezek a fejlemények azonban nem következhettek volna be a kommunista irányítás alatt álló fegyveres csoportok kényszerítő ereje nélkül. Az új, „demokratikusnak" nevezett rendőrségi állomány részben ezeknek a fegyveres egységeknek a tagjaiból tevődött össze. MáthéÁron könyve azt vizsgálja, hogy a kommunista párt hogyan alapozta meg a saját értelmezésükben „proletárforradalomnak" - enyhébb megfogalmazásban „népi demokratikus fordulatnak" - nevezett átmenetet.
Az alapos helytörténeti és levéltári kutatásokra támaszkodó kötet bemutatja az uralomváltás zavaros időszakában létrejött fegyveres csoportokat, azok összetételét és működését, különös tekintettel a „málenkij robot" jelenségére. Részletesen szól a hírhedten kegyetlen gyömrői kar-hatalmistákról, a Diósgyőr környékén alakult MOKAN Komité tevékenységéről, a Szegeden és a Kiskunfélegyháza környéki tanyavilágban létrejövő polgárőrségekről, az ország különböző településein fellépő karszalagos „policokról", illetve a kommunista párt „magánhadseregéről", az R-gárdá-ról. A tárgyalt esetek egytől egyig azt igazolják, hogy a hatalomváltásra készülő kommunisták mindent elkövettek az erőszakszervezetek feletti irányítás megszerzéséért, ez utóbbi ugyanis alapfeltétele volt az országban tervezett „forradalmi" változásoknak. Vissza