1.063.272
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Mátészalka
Budapest
| Kiadó: | Mátészalkai Községi Tanács |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 417 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 15 |
| A faluképtől a városképig | 15 |
| A falukép, a faluhatár kialakulása Mátészalka keletkezése | |
| A táj kialakulása, geomorfológiája | |
| A Nyírség, a Láp keletkezése és felszíni képe. Mátészalka a nyíri és a lápi tájegység metszésvonalában. A Kraszna szabályozása és szerepe a táj kialakulásában. A tájjelleg megváltozása. Éghajlat, időjárás, növény- és állatvilág | 25 |
| Az őstörténet világánál | |
| Régészeti leletek. Szórványos őskori mátészalkai tárgyi emlékek: rézcsákány, bronztőr, arany kisszíjvég. Mátészalka földjének és tájegységének népei az őskortól a honfoglalásig: kimmerek, szkíták, kelták, szarmata-jazygok, hunok, avarok, szórványos szláv települések... | 47 |
| Mátészalka keletkezése, az első írásos emlékek. A község neve | |
| A honfoglalás, a gyepűvonal átlépése, a tatárjárás nyomai, Villa Mathei: 1231. Mathe, Zalka: 1260, Kywzalka. Belzalka, Mathezalka: 1363, Matheyzalka, Máté Szalka, Máté-Szalka, Mátészalka: 1798 | 66 |
| Mátészalka fekvése, települési formája, az utcanevek, a falukép kialakulása | |
| Az utcanevek változásának jelentősége, az utcanevek, mint korjelző dokumentumok. A falukép kialakulásának tényezői és fejlődési szakaszai. Mátészalka mezővárosi szerepköre | 71 |
| Mátészalka határa és területe, a dűlők nevei | |
| Elpusztult falvak: Remeteszeg, Ejeg, Puszta Sándor. A dűlők nevei. Fellegvár | 94 |
| A gazdasági élet fejlődése, a termelés módja | |
| Mátészalka első birtokosai, földesurai. Benépesülése, a lélekszám kialakulása | |
| Családnevek - jobbágynevek. Népmozgalmi összefüggések, a népszámlálások adatai és elemzése. Természetes és tényleges szaporodás, beköltözés, kivándorlás, járványok csapások | 115 |
| A mezőgazdaság fejlődése, a gazdálkodás formái. A mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az Állami Gazdaság | |
| Az őstermelés. Földművelés, primitív termelési technika, primitív termelési eszközök. A határ művelés alá vétele, erdősítés, legelő és állattartás. Külterjes (extenzív) gazdálkodás, forgós rendszer. Belterjes (intenzív) gazdálkodás. A paraszti árutermelés és értékesítés, a piac, a vásár. - A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulása és fejlődése | 138 |
| Az ipar, a kereskedelem, a hitélet, a közlekedésügy fejlődése | |
| Az iparosodás kezdetei: 1864. Az első villanyfény Magyarországon a Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági Részvényszocialista ipar kifejlődése. Új ipari létesítmények sorozata 1945 után. - A kereskedelem első nyomai. A magánkereskedelem. A szocialista kereskedelem kialakítása: a Földművesszövetkezet, Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, bankon, pénzintézetek. - A vasutak és közutak megépítése és átépítése. Mátészalka vasúti és közúti csomópont. A vasút- és autóbuszforgalom. | 159 |
| A társadalmi és politikai fejlődés képe, az osztályharc | |
| Földesurak, nemesek és polgárok viszonyulása a falu népéhez | |
| Az osztályharc történelmi dokumentumai, regeszták, családi levéltári okmányok tényadtai a földesúri hatalmaskodásról, a jobbágyparasztok elnyomásáról. A falu népének életviszonyai | 193 |
| A parasztság sérelmei és feudális terhei, a robot és terményjáradék. A parasztmozgalmak | |
| XVI-XVII. századbeli dicalis jegyzékek, dézsmajegyzékek, az 1715-1720. évi és az 1828. évi proporcionális per, tagosítás és telekkönyvelés. - A huszitizmus nyomai Mátészalka tájegységében, a parasztmozgalmak kezdetei, 1437. Tarpai Márton, a parasztkirály. A reformáció (1545) szerepe a parasztmozgalmakban. Török portyázások Mátészalka környékén. | |
| A szatmári várba telepített (1661) osztrák császári zsoldosok garázdálkodásai Mátészalkán és vidékén. | |
| A Thököly-felkeléssel kapcsolatos háborús idők viszontagságai és kihatása Mátészalka lakosságára, 1682. | |
| A kuruc harcok kezdete (1703), II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, a kuruc háborúk. Mátészalkai nevek a kuruc harcok idejéről, mátészalkaiak Esze Tamás ezredében | 201 |
| A falu birtokmegoszlása, a parasztság rétegeződése, agrárproletárok | |
| Összeírások, urbariális jegyzékek és telekkönyvek idevonatkozó történelmi tényadatai a jobbágyparasztokról, a zsellérekről, a házatlan zsellérekről, a foglár telkekről és cselédekről, a jobbágytelkek felaprózódásáról, a mátészalkai parasztság proletárizálódásáról | 222 |
| Hogyan harcolt Mátészalka népe az 1848/49-es szabadságharc idején | |
| Mátészalka népének szerepe a szabadságharban és részvétele a különböző csatákban és hadjáratokban. Honvédnevek a szabadságharc idejéből. Vörösmarty Mihály és társai bújdosása 1849-ben Mátészalkán és környékén | 229 |
| A Habsburg önkényuralom a dualizmus korában, 1849-1918 | |
| Az abszolutizmus. A gyarmatosítás, az elnyomás módszerei. A földesúri hatalom és önkény, a nagybirtok szorító gyűrűje. Mátészalka parasztsága a feudál-kapitalizmus harapófogójában. Az első világháború: 1914-1918 | 234 |
| Az 1918-as polgári demokratizmus forradalom hatása és következményei Mátészalkán. Az 1919-es Tanácsköztársaság. Mosolygó Antal | |
| Az "őszirózsás" forradalom. Az 1919-es proletárdiktatúra létrejötte és bukása. Hogyan harcolt a dolgozó nép a Horthy-rendszer nyomorpolitikája ellen? A gazdasági világválság évei: 1929-1933. A fasizmus előretörése, a második világháború: 1941-1944 | 241 |
| Az 1944. évi felszabadulás. A népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Mátészalkán | |
| A szovjet hadsereg bevonulása Mátészalkára. Az élet megindulása gazdasági és politikai viszonylatban. | |
| A koalíciós pártok munkájának megindulása. | |
| A Kommunista Párt helyi szervezetének megalakulása. | |
| A Nemzeti Bizottság működése. | |
| A demokratikus tömegmozgalmak, a békemozgalom kibontakozása. | |
| A három- és ötéves terve eredményei. | |
| Az 1953. évi júniusi párthatározat, az 1959-os ellenforradalom. | |
| A szocialista építés új lendülete | 259 |
| A földosztás végrehajtása, a Községi Földigénylő Bizottság munkája | |
| A Községi Földigénylő Bizottság megalakulása és működése. A nagybirtok felszámolása, az újgazdák összefogása. A földosztás társadalmi és politikai jelentősége. | 270 |
| A jogi szervezet kialakulása. A közigazgatás fejlődése | |
| Mátészalka igazgatása, világi és egyházi vezetése, bíráskodása és népi jogélete 1945 előtt | |
| Jegyző, bíró, nemesek hadnagya, esküdtek és egyéb alkalmazottak. A bíráskodás feudális formái (úriszék, deres, kaloda,alba). | |
| A községi képviselőtestület szerepe 1945 előtt, a virilisták. | |
| A választás, mint az uralkodó osztály elnyomó eszköze. A községi önkormányzat visszafejlesztése | 277 |
| A községi vezetés újjászervezése 1945 után. A községi tanács munkája. Mátészalka járási székhely jellege | |
| A tanácstagi választások, az 1945-ös, az 1947-es, az 1949-es stb. választások. | |
| A községi tanács megalakulása (1950) és új munkarendje. | |
| A korszerű községi közigazgatás sokrétű szakfeladatai. | |
| A költségvetés fokozatos emelkedése, új költségvetési ágazatok. | |
| A községfejlesztés, a lakosság igényeinek és szükségleteinek sokirányú kielégítése | 285 |
| A kulturális élet | |
| Az oktatásügy kezdetei és helyzete 1945 előtt | |
| Az egyházak szerepe a falu életében. | |
| Analfabéttizmus, az oktatásügy megindulása. | |
| Az egyházi és községi iskolák. | |
| Állami polgári fiú- és leányiskola. | |
| Zalka Máté és Képes Géza, a mátészalkai polgári fiúiskola tanulói | 295 |
| Az oktatásügy fejlődése 1945 után, az iskolák államosítása | |
| Óvodák, napközi otthon megszervezése. | |
| Az 1., 2. és 3. számú általános iskolák. | |
| A továbbképző iskola. | |
| A zeneiskola. | |
| Iparitanuló-iskola. | |
| Gépíró-szakiskola. | |
| Az Esze Tamás gimnázium. | |
| A Baross Gábor mezőgazdasági technikum. | |
| A felnőtt oktatás. | 313 |
| Irodalmi élet, sajtó. A Járási és a Községi Könyvtár. Szatmári tájmúzeum | |
| Mátészalkai nyomdák, újságok, folyóiratok, időszaki kiadványok, olvasók. | |
| Kölcsey Irodalmi és Közművelődési Egyesület | 324 |
| Mátészalka és tájegysége nyelvjárása | |
| Nyelvjárási beszűrődések. | |
| Nyelvjárásunk főbb sajátosságai. | |
| Az életforma megváltozásának hatása a nyelvjárásra | 332 |
| Kulturális egyesületek, intézmények | |
| Dalárdák, Gazdakör, Iparoskör, községi kulturális rendezvények. | |
| A színielőadások kezdetei, színtársulatok megjelenése Mátészalkán. | |
| A kultúrházak és filmszínházak működése, tudatformáló szerepe | 335 |
| Mátészalkai Cigány Táncegyüttes | |
| A táncegyüttes létrejött (1944). | |
| Csiki Júlia szervező munkája | |
| Az együttes fejlődése, országos sikerei, magas fokú művészi teljesítménye, kormánykitüntetése. | 338 |
| Játékdalok, népdalok, népi szokások, tréfás fejfaversek | |
| A népköltészet sajátosságai: a kicserélődés és a vándorlás. | |
| Népi hagyományok, szokások, babonás hiedelmek, rigmusok. | 347 |
| Betyárvilág Mátészalkán | |
| A Nyírség és az Ecsedi-láp vidékének betyárromantikája, népi szemlélete. | |
| A betyár, mint népi hős. | |
| Mátészalkai betyárballadák. | 353 |
| Mátészalka gyászban van...(népballada) | |
| A ballada keletkezése, elterjedése. | |
| Tiszántúli, dunántúli és mátészalkai variánsok | 359 |
| Sportélet Mátészalkán | |
| A sportélet megindulása, fejlődése. | |
| A csapatok sportteljesítménye, a szakosztályok munkája | 367 |
| Az egészségügy fejlődése | |
| A Járási Tanács Kórháza és Rendelő Intézete | |
| Az egészségügy helyzete és elmaradottsága Mátészalkán és tájegysége területén a századforduló elején. | |
| A kórház létrejötte (1932) és munkája 5 járás területén. | |
| Tüdőbeteggondozó, Egészségház, mentőszolgálat, orvosi ellátás. | |
| Állatorvosi ambulancia, állatorvosi ellátás. | 373 |
| Termál fürdő létesítése | |
| Meleg vízű fürdő létesítésének gondolata és kedvező adottságai Mátészalkán. | |
| Az Országos Vízkutató és Fúró V. Kabai Kirendeltségének eredményes munkája. A társadalmi munka döntő szerepe a fürdő megépítésében. | |
| A fürdő gyors iramú fejlődése. | 378 |
| A cigánykérdés társadalmi jelentősége, a cigányok életformája Mátészalkán | |
| A cigányok bevándorlása, letelepedése | |
| A sátoros (kortorár) és megtelepedett (gletecsore) cigányok. | |
| A mátészalkai cigányok sajátos életformája és jellemző vonásai. | |
| A cigánykérdés megoldása felé. | |
| A cigányok lakóházépítésének elősegítése. | 385 |
| Mátészalka városképének kialakítása, a 15 éves építési terv és az általános rendezés távlati tervei | |
| Az iparosítás, a kereskedelem fejlesztése, közművelés, emeletes övezet kiépítése, új utcák nyitása. | |
| A környezet esztétikai kialakítása. | |
| A községi kertészet munkája és feladatai. | |
| A lakosság városias szemlélete. | 393 |
| Jegyzetek | 399 |
Témakörök
Dr. Csomár Zoltán
Dr. Csomár Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Csomár Zoltán könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal