Matematikatanár-képzés, matematikatanár-továbbképzés 2.

Előszó

A tanárképző főiskolák hosszú évtizedekig központi útmutatással országosan egyeztetett állandósult tanterv szerint dolgoztak. Így az oktatásban megjelenő új törekvések általában csak lassan, megkésve, nehézkesen hatoltak be a tanárképzésbe, a tantervi reformok gyakran csak formális változásokat hoztak, és nem ragadták meg az új gondolatok lényegét. A 80-as évek második felében megindult társadalmi mozgások az oktatásügy egészében, így a tanárképzésben is változásokat eredményeztek. Megszűntek a központi előírások, tantervegyeztetések; minden tanárképző intézmény a saját elképzeléseit igyekezett megvalósítani, új módszereket, tantárgyakat vezettek be, önálló tanterveket dolgoztak ki.
Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának matematika tanszékén valamennyien oktatói tevékenységünk nélkülözhetetlen részének tekintjük a matematika tanításának gyakorlatában és elméletében megjelenő változások, új gondolatok nyomonkövetését, sőt, ezek létrejöttében, továbbfejlesztésében igyekszünk szerepet is vállalni. Tapasztalatainkat, egyéni elgondolásainkat, a hazai és külföldi szakirodalomban fellelhető, felfogásunkhoz közelálló elveket is felhasználva alakítottuk tantervünket, amely ma már valamennyi évfolyamon bevezetésre került.
A matematika eredményes tanításának alapvető feltétele, hogy a tanulók szeressék a matematikát, elismerjék a fontosságát, érdekesnek találják a felvetett problémákat, fontosnak érezzék a sikeres feladatmegoldást. A tanulók gondolkodása csak úgy fejlődik, ha az ismereteket nem kapják készen, hanem önállóan „építik fel a matematikát", a tanulók nem a tanítás passzív befogadói, hanem az ismeretszerzés cselekvő részesei. Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, a matematikatanárnak biztosítania kell a megfelelő körülményeket, a legalkalmasabb eszközöket és módszereket kell keresnie. Olyan légkört kell az órákon teremtenie, amelyben a tanulók szívesen dolgoznak, bátran vitatkoznak a problémákon, nem félnek véleményt nyilvánítani, hiszen a tévedés nem jár büntetéssel.
A matematikai fogalmak kialakítása hosszú folyamat, gyakran évekig tart, esetenként nem is fejeződik be az alapfokú oktatásban. A fogalmak kialakításának első lépcsőfoka a konkrét tapasztalatcsere, erre építve az egyéni képességektől függően kellő hosszúságú időt kell biztosítani az érlelésre, amelynek során a fogalom tartalma bővül, a megértés mélyül, a konkréttól eljut az általánoshoz, a matematikai nyelv használatával az absztrakt megfogalmazásig. Vissza