Fülszöveg
E munka első kötete egyben Kürschák József «Matematikai versenytételek» c. munkájának új kiadása is. Miként az eredeti munka, az első kötet is az 1928-ig megtartott versenyek anyagát dolgozta fel. Ebben a második kötetben az azóta megrendezett versenyek tételeivel foglalkzunk, kezdve az 1929. évi versennyel és feldolgozva még az 1955. évi versenyt is. Igazodni igyekeztünk ebben a kötetben is az első kötetnek Kürschák által megszabott keretéhez. Ha mégis megváltoztattuk valamelyest ezeket a kereteket, akkor ezt elsősorban a versenyek megrendezésében bekövetkezett fejlődés indokolta. Hadd szóljunk néhány szót magukról a versenyekről.
A «Mathematikai és Physikai Társulat» 1894-ben határozta el, hogy matematikai tanulóversenyeket rendez. Ezzel kivánt maradandó emléket állítani annak, hogy a társulat elnökét, báró Eötvös Lorándot vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. A társulat évenként ősszel rendezte az érettségi vizsgát tett tanulók részére e versenyeket Budapesten és...
Tovább
Fülszöveg
E munka első kötete egyben Kürschák József «Matematikai versenytételek» c. munkájának új kiadása is. Miként az eredeti munka, az első kötet is az 1928-ig megtartott versenyek anyagát dolgozta fel. Ebben a második kötetben az azóta megrendezett versenyek tételeivel foglalkzunk, kezdve az 1929. évi versennyel és feldolgozva még az 1955. évi versenyt is. Igazodni igyekeztünk ebben a kötetben is az első kötetnek Kürschák által megszabott keretéhez. Ha mégis megváltoztattuk valamelyest ezeket a kereteket, akkor ezt elsősorban a versenyek megrendezésében bekövetkezett fejlődés indokolta. Hadd szóljunk néhány szót magukról a versenyekről.
A «Mathematikai és Physikai Társulat» 1894-ben határozta el, hogy matematikai tanulóversenyeket rendez. Ezzel kivánt maradandó emléket állítani annak, hogy a társulat elnökét, báró Eötvös Lorándot vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. A társulat évenként ősszel rendezte az érettségi vizsgát tett tanulók részére e versenyeket Budapesten és Kolozsvárott, majd az első világháború okozta háromévi szünet után Budapesten és Szegeden. A versenyeken négy óra állt rendelkezésre a kitűzött három feladat megoldására, s a versenyzők minden segédeszközt, könyvet vagy jegyzetet szabadon használhattak. Ezek az előírások mind a mai napig érvényben maradtak. A két legjobb dolgozat szerzője pénzjutalomban - első, illetve második Eötvös-díjban - részesült. A díjazott dolgozatok megjelentek - lehetőleg változtatás nélkül - a társulat tudományos folyóiratában a «Mathematikai és Physikai Lapok»-ban.
Ilyne keretben zajlottak le a versenyek 1943-ig. A háborús események, majd a volt társulat megszűnése háromévi kényszerű szönetet okozott a versenyek rendezésében. A felszabadulás után 1947-ben alakult meg a Bolyai János Matematikai Társulat, azóta megint sor került minden ősszel a verseny megrendezésére, amely 1949 óta Kürshák József nevét örökíti meg, aki élete végéig nagy gonddal és szeretettel kísérte a matematikai tanulóversenyek ügyét. Bár a versenyt az érettségizett diákok számára rendezik, a társulat versenybizottsága évente megengedi, hogy a versenyen középiskolás diákok is összemérhessék tudásukat az érettségizettekkel. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a verseny résztvevőinek száma, amely a felszabadulás előtt ritkán emelkedett ötven fölé, ma már rendszeresen több százra rúg. A versenyt ma már tizenhárom városban rendezi meg egyidejűleg a társulat. Az eredményhirdetésre ésa díjak kiosztására a társulat előadóülésén kerül sor. A versenybizottság előadója ismerteti ezen az ülésen a versenyfeladatok megoldásait, gondot fordítva a megoldások többféleségére, a megoldásokhoz fűződő didaktaikai megjegyzésekre és a feladatokhoz kapcsolódó általánosítások vagy egyéb kérdések megvilágítására is. Ezeket az előadásokat 1949 óta a Középiskolai Matematikai Lapok is közli.
Ebben a kötetben is nagyobb gondot fordítottunk a feladatok megoldására kínálkozó különféle utak isemtetésére, valamint arra, hogy megjegyzések formájában rámutassunk a feladatok kapcsolataira és egyéb felmerülő apróbb érdekességekre. Szerepeltettünk olyan jegyzeteket is, amelyek e matematika egyik-másik fejezetébe negednek bepillantást. Hangsúlyozni akarjuk, hogy a közölt megoldások megszövegezése időt rabló, gondos munka eredménye, és sok matematikus ötletére épít. Ne szegje tehát kedvét az olvasónak, ha sajtá megoldása ötletben vagy megfogalmazásban elmarad a közölt megoldások mögött.
Köszöntete kell mondanunk az Oktatásügyi Minisztériumnak és a Tankönyvkiadó vállaltnak azért a segítő készségért, amelynek révén ez a második kötet is megfelelő formában jelenhetett meg. Hálás köszönet illeti meg a kötet lektorait, Gallai Tibor műegyetemi tanárt és Vincze István egyetemi docenst, akik igen gondos bírálatuk mellett számos ötlettel is hozzájárultak a kötet javításához és gazdagításához. Köszönettel tartozunk azonban mindazoknak, akik az évek hosszú során át járultak hozzá ötleteikkel ahhoz, hogy e kötet gazdagabb és ötletesebb anyagot ölelhetett fel.
Reméljük, hogy elvasóink az első kötet után ezt a másodikat is szívesen és haszonnal forgatják, s hogy ez a munk a matemaika szeretetére neveli, tanulmányozásra buzdítja az olvasót.
Vissza