Előszó
1. BEVEZETÉS ÉS ALAPFOGALMAK
1.1. A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika ipari alkalmazásának lehetőségei
Az már közismert, hogy milyen nagy szerepe van a véletlennek a termelési...
Tovább
Előszó
1. BEVEZETÉS ÉS ALAPFOGALMAK
1.1. A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika ipari alkalmazásának lehetőségei
Az már közismert, hogy milyen nagy szerepe van a véletlennek a termelési folyamatokban és a műszaki ellenőrzésben. Tudjuk, hogy nincsen pl. olyan gyártási folyamat, amely pontosan egyforma munkadarabokat állítana elő; mindig vannak olyan véletlen okok, amelyek az egyes darabok közötti különbségeket előidézik. Szerep jut a véletlennek a termékek ellenőrzésében is. Minden egyes darabot minden tulajdonsága szempontjából ritkán lehetséges ellenőrizni s ezért kénytelenek vagyunk mintavételes ellenőrzést alkalmazni. Az, hogy mely darabok kerülnek a próbacsoportba, az is a véletlentől függ.
A fentiekből következik, hogy a minőségellenőrzés helyesen csak a véletlennel foglalkozó tudományok, a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alkalmazásával lehetséges.
A valószínűségszámítás és a matematikai statisztika szorosan egybefonódó tudományágak; általában a matematikai statisztikát a valószínűségszámítás részének, magát a valószínűségszámítást pedig a matematika részének szokták tekinteni. A matematikai statisztika és a szorosabb értelemben vett valószínűségszámítás között az a különbség, hogy a valószínűségszámítás az egyszerűbb, ismertnek feltételezett véletlen jellegű törvényszerűségekből bonyolultabbakra való következésre vonatkozik, míg a matematikai statisztika szerepe fordított: tapasztalati megfigyeléseinkből vonunk le következtetést és állapítunk meg valamilyen véletlen jellegű törvényszerűséget. Más szóval a valószínűségszámítás deduktív, a matematikai statisztika induktív következtetésekkel foglalkozik.
Mivel a minőségellenőrzés alkalmával a tapasztalati adatokból következtetünk valamilyen árutétel vagy gyártási folyamat minőségére, nekünk elsősorban a matematikai statisztikára van szükségünk.
Első legfontosabb példaként említjük meg azt, amikor egy árutétel hibaarányára akarunk következtetni a tételből vett minta alapján. Matematikai szakképzettség nélkül is világos, hogy a minta hibaaránya használható a tétel hibaarányának a becslésére, ezt alkalmazták azelőtt is, mielőtt a matematikai statisztikai módszerei ismertté váltak.
Vissza