Matematikai nevelés-gondolkodásfejlesztés az óvodában

Előszó

Az óvodás korú gyermekben erős a vágy megismerni azt a világot, amely őt körülveszi. Minden érdekli, ami él és mozog, ami akadályt jelent, ami újszerűségével hat, amit látványként él meg és élményként rögzíthet. Minderre szinte állandóan lehetősége van a gyakorlati cselekvéseiben, főként a játékban. A játék a megismerés korai útja, az elsajátított ismeretek kipróbálása. A matematikai megismerő tevékenység érdekességként hat a gyermekre. Örömet jelent számára, ha a játékeszközök használatában hasonlóságokat, különbségeket fedez föl. Egy-egy ilyen fölfedezés sokszor újabbak keresésére ösztönzi. Ennek az állandó érdeklődésnek, motiváltságnak köszönhető, hogy matematikai nevelésünk sikeres és örömteli. A gyermek szívesen vesz részt minden matematikai jellegű tevékenységben. Egyre több önálló tapasztalatszerzésre lesz képes. Őrömmel közli újabb és újabb fölfedezéseit. Türelmesen és érdeklődéssel hallgatja társai gondolatait. Bátran kérdez, ha valamit nem ért, vagy valamire kíváncsi. Közben fejlődik gondolkodása, gazdagodik szókincse, finomodik kifejezőképessége, erősödik akaratereje és önbizalma, egyre tartósabb lesz figyelme. A megismerési vágy, a környezet birtokbavételének igénye tehát nem külső kényszeren alapszik, hanem belső indíttatású. Ettől olyan nyitott a gyermek. A szerzett tapasztalatok, ismeretek fokozzák a gyermek problémaérzékenységét, ismeretei önálló felhasználását. A külvilággal szembeni nyitottságot a kíváncsiság, a tudásvágy biztosítja. Belső szabadság szükséges ahhoz, hogy a gyermek az összegyűjtött ismereteit újra és újra kapcsolatba hozza a külvilággal, átérezze a problémák létezését. Vissza