A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Matematikai Lapok 1973/1-2.

24. évfolyam 1-2. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
MATEMATIKAI PROBLÉMÁK
ABRAHAM ROBINSON
Amikor egy logikus a matematika világát megközelíti, ezt egy sor különböző szándéktól vezérleve teheti. Lehet, hogy a matematikában kíván olyan... Tovább

Előszó

Részlet:
MATEMATIKAI PROBLÉMÁK
ABRAHAM ROBINSON
Amikor egy logikus a matematika világát megközelíti, ezt egy sor különböző szándéktól vezérleve teheti. Lehet, hogy a matematikában kíván olyan nyelvet találni, amelyen bizonyos általánosan elfogadott gondolkodási törvényeket megfogalmazhat - vagy esetleg olyanokat, amelyek nem általánosan elfogadottak. Lehet, hogy a matematikust akarja támogatni azáltal, hogy elméletei számára szilárd megalapozást biztosít. De az is lehetséges, hogy a logikus saját jellegzetes eszközeit - a formális nyelveket, az objektumok és az őket jelölő szimbólumok közötti explicit relációkat, a szigorúan megfogalmazott és ellenőrzött dedukciós szabályokat - abból a célból kívánja felhasználni, hogy jobban megérthesse a matematikában fellelhető sokfajta struktúrát, módszert, elméletet és tételt. Ebben az esetben elvárható tőle, hogy (akármilyen filozófiai alapon áll is), a fizikus vagy pszichológus felfogásához hasonlóan úgy tekintse, hogy a külső világ bizonyos jelenségeivel áll szemben, amelyeknek szabályait nem ő kényszeríti rájuk tetszőleges módon. Ő, vagy akik utána jönnek, felhasználhatják ugyan az így szerzett ismereteket ezeknek a jelenségeknek a módosítására, de tudóshoz méltatlan volna, ha ezt a lehetőséget tartaná vizsgálatai egyedüli indokának.
A magam részéről már hosszú évek óta e harmadik megközelítési módra koncentráltam, s ezért természetesnek tűnt, hogy ebből az alkalomból is ezzel foglalkozzam. Most azonban nem az utóbbi időkben e téren bekövetkezett fejleményeket szeretném hangsúlyozni, hanem inkább azokat háttérként felhasználva egy sor nyitott kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Ezek a problémák nem csak önmagunkban tűntek számomra érdekesnek, hanem azért is, mert megoldásuk olyan eszközöket kívánhat meg, melyeknek megalkotása teljesebbé tenné jelenlegi matematikai fegyverzetünket. A kérdések közül néhány már klasszikus és jól ismert azok előtt, akik e téren dolgoznak, mások azonban itt kerülnek először említésre. Amíg néhány problémára világos "igen" vagy "nem" válasz megadása szükséges, addig mások egy egész témakör kialakítására vagy továbbfejlesztésére hívnak fel, s így ezekkel kapcsolatban értelmetlen volna "a" válaszról beszélni. Vissza

Tartalom

A. Robinson: Matematikai problémák 1
B. Segre: Grafikus véges ponthalmazairól 19
Alpár László: Tauber-típusú tételek többváltozós hatványsorokra, I. 29
Névai G. Pál: Fourier-sorok és interpoláció II. 49
Andrék Hajnal - Gergely Tamás - Németi István: Az n-endrendű nyelvek néhány kérdéséről 63
Freud Róbert: Polinomok négyzetének minimális tagszámáról 95
Vermes Imre: A hiperbolikus sík hiperciklus -kitöltéseiről 99
Balatoni Ferenc: Valós kvadratikus számtestek osztályszámáról 107
Farkas Miklós: A feltételes szélsőértékről 113
Dobó Andor és Szajcz Sándor: Egy elfogási probléma a gömbfelületen 131
Jelentés az 1973. évi Schweitzer Miklós Matematikai Emlékversenyről 137
Feladatrovat 151
Társulati élet 157
Könyvismertetés 177
Új könyvek 181
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Matematikai Lapok 1973/1-2. Matematikai Lapok 1973/1-2.
Állapot:
1.480 ,-Ft
7 pont kapható
Kosárba
10-100% kedvezmény!