Előszó
HOGYAN HASZNÁLJUK A MUNKATANKÖNYVET?
A munkatankönyv célja, hogy hozzásegítsen az előírt matematikai ismeretek felfedezéséhez, megértéséhez.
A tankönyvben feladatsorokat találunk, amelyeknek megoldása elvezet bizonyos fogalmakhoz, következtetésekhez. A feladatokat, ha van hely, a tankönyvben, általában viszont a füzetben oldjuk meg. A feladatokhoz kapcsolódó kérdésekre mindig válaszoljunk, mert a válaszok fontos részét képezik a gondolatmenetnek. A feladatokból leszűrhető tapasztalatok segítenek egy-egy új definíció, tétel megfogalmazásához. Ilyen esetekben a tankönyvben az üresen hagyott helyen a lap közepén függőleges vonalat találunk. A bal oldalra írjuk a saját megfogalmazásunkat, a jobb oldalra pedig a megbeszélés alapján javított, pontos definíciók, tételek kerüljenek. így bármikor visszalapozva, a tananyag lényege azonnal a szemünkbe ötlik.
A tapasztalatgyűjtést, a felfedezést szolgáló feladatsorok első feladata mellett -t, az utolsó feladat mellett -t találunk. Az önálló munkára szánt, feladatsorokban az egyes részegységeket *-gal választottuk el egymástól. Igyekezzünk ezekből a feladatokból minél többet megoldani! A * mindig azt jelenti, hogy a „fölötte" levő feladatot meg kell tudni oldani az eredményes továbbtanuláshoz.
A munkatankönyvben megtaláljuk mindazokat az ismereteket, amelyeket meg kell jegyezni, mert ezekre a továbbiakban építeni fogunk. Egyes tananyagrészeknél a felfedeztető feladatsorokat a tapasztalatok összegzésével zártuk, másutt rövidebb vagy hosszabb tananyagegységek után foglaltuk össze a témában tanult ismereteket, definíciókat, tételeket, bizonyításokat, a feladatok megoldási módszereit.
A munkatankönyvben vannak hosszabb szöveges részek is, ezeket „tollal a kezünkben", az ott leírtakat ellenőrizve, átgondolva: dolgozzuk fel. Ne nyugodjunk bele egyetlen meg nem értett, apró részletbe sem!
Az olvasmányok szervesen kapcsolódnak a megtanulandó anyaghoz. Céljuk, hogy megtanuljunk szakirodalmat olvasni, kitekintést kapjunk a matematika különböző területeire, megismerkedjünk különböző matematikai érdekességekkel, például még meg nem oldott problémákkal. Az olvasmányokra érdemes többször visszatérni, az azokban rejlő gondolatoknak érniük kell. Az olvasmányokat kézikönyvszerűen használjuk.
Az egyes résztémákhoz kapcsolódó, illetve a nagyobb tananyagegységek után található feladatok csak kiragadott példák. A nehezebb, nem a törzsanyaghoz tartozó feladatokat N -nel jelöljük. Igyekezzünk minél több feladatot megoldani a használatban levő középiskolai feladatgyűjteményekből is.
Végül ejtsünk néhány szót a matematika tanulásáról. Sokan azt képzelik, hogy a matematikát csak meg kell érteni, nem kell tanulni. Ez a nézet alapjában téves. Matematikát is kell tanulni, csak a tanulás nem jelenthet megértés nélküli magolást. Órák után célszerű átnézni az órán megoldott feladatokat, végiggondolni, hogy milyen fogalmakhoz, következtetésekhez vezettek a feladatok megoldásából adódó tapasztalatok. Ezek után oldjuk meg a házi feladatokat. Csak miután minden apró részletet megértettünk, próbáljuk megjegyezni a témához kapcsolódó definíciókat, tételeket.
Vissza