kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 489 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-188-862-2 |
Megjegyzés: | 9. kiadás. Tankönyvi szám: 13431/B. |
1. Az integrál és alkalmazásai | 11 |
A sokszögek területe | 11 |
Bevezetés | 11 |
A paralelogramma területe | 12 |
Sokszögek területe | 12 |
A kör területe | 16 |
Az integrál fogalma | 18 |
Példák különböző síidomok területének meghatározására | 18 |
Alsó és felső közelítő összegek | 22 |
További példa síidom területének meghatározására | 25 |
Egy példa a fizikából | 27 |
A határozott itnegrál fogalma | 27 |
A határozott integrál és a terület | 36 |
Két tétel az integrálhatóságról | 29 |
A határozott integrál náhány további tulajdonsága | 38 |
A határozott integrál és a terület | 36 |
A határozott integrál náhány további tulajdonsáaga | 38 |
Az integrál mitn a felő határ függvénye | 41 |
A primitív függvény fogalma | 46 |
A határozatlan integrál néhány tulajdonsáaga | 47 |
A Newton-Leibniz-tétel | 48 |
Néhány további integrálási példa | 51 |
Integrálás helyettesítéssel | 53 |
Területszámítás az integrál segítségével | 54 |
Néhány alakzat tömegközéppontja | 59 |
Az integrálszámítás néhány további alkalmazása | 62 |
Az itnegrálszámítás alkalmazása néhány sorozat határértékének megállapítására | 68 |
Az integrál közelító kiszámítása | 70 |
Térfogatszámítás | 73 |
Bevezetés | 73 |
Poliéderek térfogata | 77 |
Bevezetés | 77 |
Téglatest térfogata | 77 |
Az egyenes hasáb térfogata | 80 |
A ferde hasáb térfogata | 81 |
A gúla térfogata | 81 |
A csonkagúla térfogata | 83 |
Henger és kúp térfogata | 83 |
Forgástestek térfogata | 85 |
Néhány megjegyzés testek felszínéről | 87 |
Egyenes körhenger felszíne | 87 |
Egyenes kúp felszíne | 88 |
Egyenes csonkakúp felszíne | 88 |
Gömb felszíne | 89 |
Az improprius integrál fogalma | 89 |
Végtelen sorok | 95 |
Hatványsorok | 100 |
Rövid történeti áttekintés | 105 |
2. Térgeometriai fogalmak | 109 |
Térelemek illeszkedése | 109 |
Térelemek szöge | 111 |
a) Két kitérő egyenes hajlásszöge | 111 |
b) Síkra merőleges egyenes | 111 |
c) Egyenes és sík hajásszöge | 113 |
d) Két sík hajásszőge | 114 |
Síkidomok vetületének területe | 117 |
Térelemek távolsága | 120 |
a) Pntnak síktól mért távolsága | 121 |
b) Két kitérő egyenes távolsága | 121 |
Poliéderek | 125 |
Szabályos testek | 129 |
Testekhez kapcsolódó fogalmak, elnevezések | 131 |
3. Néhány számítógép-tudományi kérdés | 137 |
Bevezetés | 137 |
A Számítógép rövid története | 137 |
Az információ | 139 |
Kód, kódolás, információhordozók, memória, az informásió ábrázolása | 144 |
A) Kód, kódolás | 144 |
B) Információhordozók | 145 |
C) Memória | 145 |
D) Az információ ábrázolása | 147 |
a) számok ábrázolása | 147 |
b) Alfanumerikus adatok ábrázolása | 148 |
c) Utasítások ábrázolása | 148 |
Digitális számítógép-véges állapotú gép | 149 |
Turing-gép | 153 |
Programnyelvek, fordítás, aritmetikai kifejezések fordítása, lengyel forma | 160 |
Algoritmusok | 166 |
4. Kombinatorika | 171 |
Bevezető példák | 171 |
Néhány példa a kombinatorikus geometriából | 179 |
A logikai szita formula | 184 |
Néhány szinezési feladat | 186 |
Bevezető példák | 186 |
Az ötszíntétel bizonyítása | 192 |
További példák a színezéssel kapcsoaltban | 196 |
Hamilton körök | 198 |
Bevezető példák | 198 |
Dirac tétele | 200 |
Euler-vonal | 204 |
Síkba rajzolható gráfokról | 207 |
További példák | 209 |
Példák vegyes témákból | 212 |
5. Valószínűségszámítás | 221 |
Néhány statisztikai fogalom ( Olvasmány) | 221 |
Középértékek (Helyzetparaméterek) | 222 |
Modus | 223 |
Médián | 223 |
szamtani közép | 226 |
A szóródás mérószámai | 229 |
Valószínűségi vátozók | 232 |
Együttes eloszlás | 239 |
Valószínűségi változók öszege | 243 |
Valószínűségi változók jellemzői | 245 |
A várható érték tulajdonságai | 246 |
A nagy számok törvénye (Kiegészítő anyag) | 255 |
Markov-egyenlőtlenség | 256 |
Csebisev-egyenlőtlenség | 256 |
Van-e véletlen számoknak kiegyenlítődési hajlama? Olvasmána) | 259 |
6. Rendszerező összefoglalás | 263 |
Halmazok | 264 |
Alapfogalmak, jelőlések | 264 |
Néhány halmazművelet definiciója, tulajdonságai | 265 |
a) Unióképzés | 265 |
b) Metszetképzés | 266 |
c) Különbségképzés | 266 |
A számokról | 270 |
A temészetes számok | 270 |
Számrendszerek | 270 |
Racionális számok | 272 |
Irracionális számok | 274 |
Egyenletek, egyenlőtlenségek | 277 |
Az alaphalmaz fogalma, az egyenlet, egyenlőtlenség megoldásának fogalma | 280 |
Az alaphalmaz, valamint a bal és a jobb oldal értékkészletének szerepe az egyenlet megoldásának keresésében | 282 |
Egyismeretlenes algebrai egyenletek | 285 |
Elsőfokú egyenletek | 286 |
Másodfokú egyenletek | 286 |
A magasabbfokú egyenletek megoldásáról | 289 |
Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások | 291 |
Az egyenletrendszerek megoldásáról | 298 |
A) A lineáris egyenletrendszerekről | 299 |
B) A magasabbfokú egyenletrendszerekről | 303 |
Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rednszerek megoldásáról | 309 |
Lineáris programozási feladatokról | 313 |
Az azonosság fogalma | 314 |
Nevezetes azonosságok | 315 |
Az analízis elemei | 318 |
A függvény fogalma | 318 |
A függyvény grafikonja | 319 |
Függvények megadása | 320 |
Műveletek függvényekkeL | 321 |
A függvények náéhány neezetes tulajdonsága | 323 |
Elemi függvények | 325 |
Függvények ábrázolása függvény-transzformáció segítségével | 330 |
Sorozatok | 332 |
A számtani és a mértani sorozat | 334 |
Konvergens sorozatok | 336 |
Függvény folytonossága | 339 |
Függvény határértéke | 341 |
A derivált | 343 |
Néhány nevezetes függvény deriváltja | 343 |
Műveletek differenciálható függvényekkel | 344 |
A differenciálható függvények náhány tulajdonsága | 345 |
A derivált néhány alkalmazása | 345 |
A határozott integrál | 348 |
A határozott integrál néhány tulajdonsága | 349 |
Az integrál mint a felső határ függvénye | 350 |
A primitív függvény fogalma: a Newton-Leibniz-tétel | 351 |
Az integrál náhány alkalmazása | 353 |
Geometria | 354 |
Bevezetés | 354 |
A geometriai szerkesztésekről | 359 |
A geometriai transzformációkról | 362 |
Az egybevágósági transzformációkról | 368 |
I. A sík önmagára történő távolságtartó leképezéseiről | 368 |
A tér önmagára történő távolságtartó leképezéseiről | 372 |
Alakzatok egybevágósága, alakzatok egybevágóságának tulajdonságai | 373 |
Háromszögek egybevágósága | 373 |
Szimmetrikus alakzatok | 375 |
1. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok | 375 |
2. Középpontosan szimmetrikus alakzatok | 377 |
A párhuzamos szelők tétele | 379 |
A párhuzamos szelők tételének megfordítása | 383 |
A párhuzamos szelőszakaszok tétele | 384 |
Hasonlósági transzformációk | 387 |
Középpontos hasonlóság | 385 |
Hasonlósági transzformáció | 387 |
Alakzatok hasonlósága, alakzatok hasonlóságának tulajdonságai | 389 |
Háromszögek hasonlósága | 389 |
Néhány nevezetes tétel | 390 |
Hasonló síkidomok területének aránya | 394 |
Síkidomok tulajdonságainak és az elemi geometria megismert összefüggésének áttekintése | 398 |
I. Háromszögekre vonatkozó ismeretek | |
Összefüggés a háromszög oldalai között | 398 |
Összefüggés a háromszüg szögei között | 398 |
Osszefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 398 |
A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai | 400 |
1. A háromszögek középvonalai | 400 |
2. A háromszögek oldalfelező merőlegesei | 401 |
3. A háromszögek szögfelező egyenesei | 403 |
4. A háromszögek magasságvonalai | 405 |
5. A háromszögek súlyvonalai | 406 |
II. Négyszögekre, sokszögekre vonatkozó ismeretek | 408 |
1. A négyszögek áttekintése | 408 |
A paralelogrammákról | 410 |
A négyszögek középvonalai | 413 |
Konvex sokszög átlóinak száma, belső szögeinek összege | 414 |
III. Körre vonatkozó ismeretek | 416 |
1. Kört érintő egyenes | 416 |
2. Külső pontból körhöz húzott érintők | 417 |
3. A középponti szög, a hozzá tartozó körív és a körcikk | 417 |
4. Szögek mérése | 419 |
Kerületi szögek: középponti és kerüelti szögek tétele | 420 |
Thalész tétele és megfordítása | 423 |
Kerületi szögek tétele: látószög-körív | 424 |
Thalész tétele és megfordítása | 423 |
Kerületi szögek: középponti és kerületi szögek tétele | 420 |
A húrnégyszögek tétele és megfordítása | 426 |
Az érintőnégyszögek tétele és megfordítása | 426 |
Vektorok | 431 |
Bevezetés | 431 |
Vektorok összegezése: két vektor különbsége | 432 |
Vektor szorzása számmal | 434 |
Vektor felbontása összetevőkre | 435 |
Koordináta-rendszerek | 437 |
1. A számegyenes | 437 |
2. Síkbeli koordináta-rendszerek | 437 |
3. Térbeli koordináta-rendszerek | 438 |
Két vektor skaláris szorzata | 439 |
Trigonometria | 442 |
A Szögfüggvényfogalom bevezetése | 442 |
Nevezetes szögek szögfüggvényértékei | 444 |
A háromszög területének kiszámítása adott két oldalból és közbezárt szögből | 445 |
A sinus és cosinustétel | 446 |
Összegezési tételek | 446 |
Koordináta-geometria | 449 |
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal | 449 |
Vektor hossza, két pont távolsága | 450 |
Szakaszt adott m:n arányban osztó pont meghatározása | 451 |
A háromszög súlypontjának meghatározása | 453 |
Vonal egyenlete | 453 |
Az egyenes irányvektorának, normálvektorának , iránytangensének fogalma | 454 |
Az egyenes egyenlete | 455 |
Adott ponton áthaladó, adott irányvektorú egyenes egyenlete | 456 |
Adott ponton áthaladó, adott normálvektorú egyenes egyenlete | 457 |
Két egyenes párhuzamosságának, illetve merőlegességének szükséges és elégséges feltétele | 458 |
A kör egyenlete | 458 |
A parabola, az ellipszis, a hiperbola egyenlete | 459 |
Kúpszeletek | 461 |
Néhány megjegyzés a bizonyításokról | 467 |
7. A matematika néhány filozófiai kérdése ( Olvasmány) | 477 |
A matematikai fogalmak fejlődése | 477 |
A függvény fogalmának fejlődése | 477 |
A matematika fejlődésének külső és belső hajtóerői-a matematika és az alkalmazások | 482 |
A matematika módszerei - az igazság fogalma a matematikában | 487 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.