| Bevezető a tanulóknak | 5 |
| Számkörök, kifejezések, grafikonok | 7 |
| I. hét: A kifejezés és értéktáblázata | 9 |
| A kifejezés grafikonja | 11 |
| A természetes számok köre, a kifejezés változójának megengedett értékei | 14 |
| A változó megengedett értékeinek meghatározása | 17 |
| Olyan kifejezések, amelyek grafikonjának pontjai nem egyenesen vannak | 21 |
| II. hét: A kifejezésben kijelölt műveletek elvégzésének sorrendje | 25 |
| Az egész számok köre | 27 |
| Egész számok összeadása | 0 |
| Egész számokra értelmezett kifejezés grafikonja | 32 |
| Egész számok összeadása irányított szakaszokkal | 35 |
| III. hét: Egész szám kivonása | 38 |
| Különbség grafikonja | 40 |
| Egész számok szorzása | 43 |
| Szorzat grafikonja | 46 |
| Egész számok osztása | 49 |
| IV. hét: Törtszámok. A tört egyszerűsítése, bővítése. A racionális számok köre | 51 |
| Egyenlő nevezőjű törtszámok összeadása, kivonása | 55 |
| Törtszám szorzása, osztása egész számmal | 59 |
| Törtszámok összeadása, kivonása | 63 |
| Szorzás és osztás törtszámmal. Szám törtrészének kiszámítása | 65 |
| V. hét: A 8/5t kifejezés grafikonja | 69 |
| Racionális számok véges tizedes tört alakja. Szám százalékértékének a kiszámítása | 72 |
| A százalékláb és az alap kiszámítása | 7 |
| Számolás egyenes, illetve fordított arányban álló mennyiségekkel | 78 |
| Végtelen tizedes törtek. A kerekítés, számok pontossága | 80 |
| Térelemek, kölcsönös helyzetük, szögek, síkidomok | 83 |
| VI. hét: Térelemek, ezek síkbeli és térbeli elhelyezkedése | 85 |
| A sík meghatározása két párhuzamos, illetve két metsző egyenesével | 88 |
| A sík meghatározása egy egyenessel és egy rajta kívül eső ponttal, illetve három, nem egy egyenesbe eső ponttal | 90 |
| Térelemek kölcsönös helyezete. Távolságok a síkon | 91 |
| Távolságok a térben. Egyenes síkra való merőlegességének a feltétele | 94 |
| VII. hét: A szög értelmezése, mérése | 97 |
| A szög mérése radiánnal | 99 |
| Szögpárok | 102 |
| Két sík szöge, egyenes és sík szöge | 106 |
| Alapszerkesztések. Szögmérés szögmérővel | 108 |
| VIII. hét: Háromszögek | 111 |
| Négyszögek | 114 |
| Sokszögek, a sokszög egy csúcsból húzott átlóinak a száma, a sokszög szögeinek összege | 117 |
| A kör és részei, ezek kapcsolata. A körív hosszának meghatározása | 119 |
| A test, az egyenes hasáb, a gúla alkotórészeinek viszonya | 121 |
| Negyedévi ismétlés | 123 |
| Függvények, egyenlőtlenségek, azonosságok, egyenletek | 127 |
| X. hét: Két számhalmaz elemeinek egymáshoz rendelése táblázattal és grafikonnal | 129 |
| A függvény értelmezési tartománya és értékkészlete | 131 |
| A függvénykapcsolat megadása kifejezéssel vagy képlettel | 133 |
| A derékszögű koordináta-rendszer | 135 |
| A lineáris függvény fogalma és ábrázolása | 138 |
| XI. hét: Növekvő és csökkenő lineáris függvények. A meredekség | 142 |
| Az egyenlőtlenség és az egyenlet fogalma | 145 |
| Az állandó függvény. Az egyenlet és az egyenlőtlenség grafikus megoldása. A lineáris függvény zérushelye | 147 |
| Az egyenes arányosságot kifejező függvény. | 150 |
| A fordított arányosságot kifejező függvény | 153 |
| XII. hét: Kifejezés felírása szöveg alapján | 156 |
| Egyenlőtlenség, egyenlet megoldása grafikus úton. Az azonosság fogalma | 158 |
| Az azonosság és az egyenlet. Olyan egyenlet, amelynek nincs gyöke | 160 |
| Az azonos átalakítás fogalma. Egytagúak összege, az együttható | 162 |
| Egytagú, többtagú szorzása, illetve osztása számmal | 164 |
| XIII. hét: Az egyenlet algebrai megoldása. Az egyenértékű egyenletek fogalma | 166 |
| Az egyenlet megoldása közben alkalmazott átalakítások és ezek jelölése | 168 |
| Szöveggel megadott feladat megoldása egyenlettel | 171 |
| Egyenlőtlenség megoldása algebrai úton | 173 |
| Újabb, szöveggel megadott feladatok megoldása egyenlettel | 176 |
| XIV. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel | 178 |
| Szöveges feladatok megoldása egyenlettel | 180 |
| Többtagú kifejezések összeadása, kivonása | 183 |
| Szöveges feladatok megoldása egyenlettel | 185 |
| Százalékkal vagy keveréssel kapcsolatos feladatok megoldása egyenlettel | 188 |
| Tükrözés egyenesre, pontra. Alakzat elforgatása, eltolása | 191 |
| XV. hét: Alakzat tengely körüli 180 fokos elforgatása | 193 |
| Alakzat tengely körüli 180 fokos elforgatása | 195 |
| Alakzat tükörképe egyenesre | 196 |
| Tengelyesen szimmetrikus alakzatok | 198 |
| Tengely körüli elforgatás a térben. Síkra szimmetrikus alakzatok | 200 |
| XVI. hét: Alakzat pont körüli 180 fokos elforgatásának tulajdonságai | 203 |
| Alakzat pontra vonatkozó tükörképének megszerkesztése | 205 |
| A középpontosan szimmetrikus alakzatok tulajdonságai | 207 |
| A pont körüli tetszőleges elforgatás | 209 |
| Alakzat eltolása | 210 |
| XVII. hét: Az egyenlő szárú háromszög tulajdonságai | 212 |
| A paralelogramma tulajdonságai, középvonala; a háromszög középvonala | 214 |
| A háromszög súlyvonalai és tulajdonságaik | 217 |
| A trapéz és a deltoid tulajdonságai. A trapéz középvonala | 219 |
| A kör kerületi és középponti szögének kapcsolata | 221 |
| Második negyedévi ismétlés | 223 |
| Racionális egész- és törtkifejezések azonos átalakításai | 227 |
| XIX. hét: Osztó, többszörös, törzsszám, összetett szám | 229 |
| Számok többtényezős felbontása, a hatvány fogalma | 231 |
| Számok hatványai | 232 |
| Az egyváltozós és többváltozós kifejezés fogalma, a többváltozó kifejezés szerkezete | 234 |
| Az a n-en hatvány, hatványkifejezések helyettesítési értéke | 236 |
| XX. hét: Az egynemű, egytagú kifejezés. Egyenlő alapú hatványok szorzata | 238 |
| Szorzat hatványa, hatvány hatványa. Az egytagú kifejezés fokszáma. Egynemű rendezett egytagúak összege | 240 |
| A polinom fogalma, fokszáma, polinomok összege, különbsége. Polinom szorzása egytagúval. Az egyenlet fokszáma | 242 |
| Két polinom szorzata. Két mennyiség összegének és különbségének szorzata. Alkalmazás egyenletek megoldásánál | 245 |
| Kéttagú polinom négyzete. Alkalmazás egyenletek megoldásánál | 247 |
| XXI. hét: Háromtagú polinom négyzete, kéttagú polinom köbe. Az y=x2 függvény. Szám négyzetének meghatározása táblázattal | 248 |
| Szám négyzetének meghatározása segédtáblázattal. Az értékes jegy fogalma | 251 |
| Szorzat osztása, egyenlő alapú hatványok hányadosa, tört hatványa | 254 |
| Tört egyszerűsítése; számok, kifejezések legnagyobb közös osztója | 257 |
| Polinomok szorzattá alakítása | 259 |
| XXII. hét: A racionális egész- és törtkifejezés, a törtkifejezés változójának megengedett értékei. Törtkifejezések egyszerűsítése | 261 |
| Törtkifejezések azonos átalakítása, alkalmazása | 264 |
| Törtkifejezések összegének azonos átalakítása. Számok, egészkifejezések legkisebb közös többszöröse | 266 |
| Törtkifejezések összegének azonos átalakítása, ha nevezőjük polinom. Alkalmazása egyenletek megoldásában | 269 |
| Példa törtkifejezést tartalmazó nem egyenértékű egyenletekre. Szöveges feladat, mely törtkifejezést tartalmazó egyenletre vezet | 272 |
| XXIII. hét: Az arány fogalma, alkalmazása szöveges feladatokban | 274 |
| Racionális tört- és egészkifejezés összege. Teljesítményekkel kapcsolatos feladatok megoldása egyenlettel | 277 |
| Paraméteres egyenletre vezető szöveges feladatok | 279 |
| Egy egyenlet valamelyik betűjének kifejezése a többi segítségével | 282 |
| Törtkifejezések helyettesítési értékének meghatározása. A számítások pontossága | 284 |
| Mértani helyek. A síkidomok egybevágósága. A háromszög és a kör kapcsolata | 287 |
| XXIV. hét: A kör, a szakaszfelező merőleges, a szakaszt merőlegesen felező sík mint mértani helyek | 289 |
| Egyenestől adott távolságra levő pontok mértani helye a síkban és a térben, a szögfelező mint mértani hely | 291 |
| Két mértani hely tulajdonságaival rendelkező pontok megszerkesztése | 292 |
| Egybevágó alakzatok | 295 |
| A háromszög alapadatai, ezek függetlensége, adott alakzat szerkeszthetőségének feltételei | 297 |
| XXV. hét: Három oldalukban, illetve két oldalukban és a velük bezárt szögben egyező háromszögek egybevágósága | 298 |
| Egy oldalukban és két szögükben, illetve két oldalukban és az egyikkel szemben fekvő szögükben egyező háromszögek egybevágósága | 300 |
| Két paralelogramma, két egyenlő szárú trapéz egybevágósága | 302 |
| Két trapéz, két általános négyszög egybevágósága | 304 |
| Egyenes és kör kölcsönös helyzete, a kör szelője és érintője | 306 |
| XXVI. hét: A háromszögbe írt kör | 307 |
| A háromszög köré írt kör | 309 |
| A látószög fogalma, közös íven nyugvó kerületi szögek egyenlősége | 310 |
| Olyan kerületi szög, melynek egyik szára érinti a kört. A háromszög magasságpontja | 312 |
| Thalész tétele. Körhöz külső pontból érintő szerkesztése | 314 |
| Háromnegyed évi ismétlés | 317 |
| Elsőfokú egyenletrendszerek | 321 |
| XXVIII. hét: Az elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer fogalma, megoldása | 323 |
| Nem független, illetve ellentmondó egyenletekből álló elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek | 325 |
| Az elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása helyettesítő módszerrel | 330 |
| Az elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása az ellentett együtthatók módszerével | 331 |
| XXIX. hét: Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása az egyenletek rendezése után | 335 |
| Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok | 337 |
| Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok | 341 |
| Elsőfokú háromismeretlenes egyenletrendszer | 344 |
| Elsőfokú háromismeretlenes egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok | 347 |
| Vektorok | 349 |
| Egymással párhuzamos irányított szakaszok összeadásának és kivonásának átismétlése | 351 |
| A vektor fogalma | 353 |
| Nem párhuzamos vektorok összeadása | 355 |
| Feladat vektorok összeadásának alkalmazására | 357 |
| Vektor kivonása | 359 |
| Tanév végi ismétlés | 361-386 |
Folytatás Microsoft-tal