Előszó
Az olvasó, mielőtt kezébe veszi az «Ezüst Kakast», készüljön el arra, hogy ismeretlen világba lép, egy különös fantázia teremtette különös világba, amely különössége, egyedülállósága ellenére is...
Tovább
Előszó
Az olvasó, mielőtt kezébe veszi az «Ezüst Kakast», készüljön el arra, hogy ismeretlen világba lép, egy különös fantázia teremtette különös világba, amely különössége, egyedülállósága ellenére is meglepő hasonlóságot mutat a való világgal. Bontempelli szerint a költő legfontosabb feladata mítoszokat teremteni. A valóság, - mondja - mihelyt a költő művészetté avatja, merő fantáziává válik, a való világ mintegy újjáteremtődik az alkotó keze alatt. De az író teremtette mindenségben, a tiszta fantázia új és meghökkentő birodalmában ugyanazok a törvények uralkodnak, mint a melyek az élő lényeket és az élettelen tárgyakat kormányozzák. A mítoszban más történik ugyan, mint ami embertársainkkal a hétköznapok során megesik, de ugyanúgy történik minden. A költő mítosza, bár elszakadt a valóságtól, messzi a valóság felett lebeg, mégis a valóságot ábrázolja, csupán az esetlegességektől, a lényegtelentől, a salaktól megtisztítva.
A könnyebb megoldásokat kedvelő írók legállandóbb törekvése minél közelebb hozni az olvasót az íróhoz, a műhöz. A rossz író kiszolgálja az olvasót, a nagy író erőfeszítést követel tőle; a rossz író az olvasót írja meg, legfőbb célja, hogy az olvasó hősei egyikében-másikában magára ismerjen - ezt olykor a nagy író is megteszi, de nincs benne köszönet, a nagy író sohasem hízeleg az olvasónak. Bontempelli, aki egyike a modern olasz irodalom legnagyobb íróinak, képletesen szólva elvágja az olvasót az íróval összefűző szálakat. Alakjai nem élik a húsból-vérből formált regényhősök szinte fizikailag érzékelhető, telített, duzzadó életét; - karikatúraszerűen, csupán egy-két vonással vázolja őket s ez a kevés számú, de lényeges, mindent eláruló vonás is inkább eltávolítja az olvasótól a hőst, mintsem közelebb hozná. Bontempelli írásaira sokkal inkább jellemző, ami hiányzik belőlüik, mint amit megtalálni bennük; amit tagad, fontosabb annál, amit hisz. Az Ezüst Kakas a kisváros regénye. Az olvasó látni fogja, hogy ebből az oly érdekes, oly kifejező könyvből csaknem minden hiányzik, amit megszokott, mint a kisvárosi regények elmaradhatatlan velejáróját, mégis a kisváros lelkét, lényegét, jellegzetes levegőjét, egyetlen munkában sem találja meg oly teljesen, mint az Ezüst Kakasban.
Vissza