Második fejek

Fülszöveg

Elsőkön^r^^es fiatalember'ígéretes regényét tartja kézben az olvasó, ahogy ezt az irodalrríi szakzsargonban szokták mondani. Somogyi Zoltán életkora a legideálisabb prózaírói indulásnak. 29 éves, túl a korai fiatalságon, innen az érett éveken. Van már élet tapasztalata, -valamelyest rendelkezik emberismerettel és ami már írói sajátja: nem mindennapi fantáziája és móndatainak erős atmoszférája. Ezt a kissé túlírt prózát nem is regénynek, inkább novella fűzérnek nevezhetnénk, amely szuggesztívebb és helyenként kissé halványabb részletekből áll. Egy különleges, bizarr kalandregénynek is nevezhetjük, egy „horror pikareszknek", amelyben az álom olyan valóságos mint az élet, s a valóság olyan riasztó, mint egy rémálom, s amelyben a főhős lidérces, izgalmas, néha mulatságos kalandokon megy keresztül, s nem tudjuk, hogy fnindezt álmában, egy hosszú, éjszakai vonatutazáson éli-e meg, vagy elvarázsolták, elkábították, hipnózis alá került, netán megőrült vagy már nem is él. Az író-elbeszélő... Tovább

Fülszöveg

Elsőkön^r^^es fiatalember'ígéretes regényét tartja kézben az olvasó, ahogy ezt az irodalrríi szakzsargonban szokták mondani. Somogyi Zoltán életkora a legideálisabb prózaírói indulásnak. 29 éves, túl a korai fiatalságon, innen az érett éveken. Van már élet tapasztalata, -valamelyest rendelkezik emberismerettel és ami már írói sajátja: nem mindennapi fantáziája és móndatainak erős atmoszférája. Ezt a kissé túlírt prózát nem is regénynek, inkább novella fűzérnek nevezhetnénk, amely szuggesztívebb és helyenként kissé halványabb részletekből áll. Egy különleges, bizarr kalandregénynek is nevezhetjük, egy „horror pikareszknek", amelyben az álom olyan valóságos mint az élet, s a valóság olyan riasztó, mint egy rémálom, s amelyben a főhős lidérces, izgalmas, néha mulatságos kalandokon megy keresztül, s nem tudjuk, hogy fnindezt álmában, egy hosszú, éjszakai vonatutazáson éli-e meg, vagy elvarázsolták, elkábították, hipnózis alá került, netán megőrült vagy már nem is él. Az író-elbeszélő egyes szám első személyben meséli a baljós történetet, s mintegy kettős valóságban érzékelteti e megesett hátborzongató „testrablás" eseményeit, s így hőse egyszerre látja önmagát kívülről és éH meg mindezt, agyrémként belülről. Az álom és a valóság, a képzelgés és a realitás, a fantasztikum és a hétköznapiság összemosódása számos zseniális remekművet eredményezett már a világirodalomban, példaként E.T.A. Hoffmann, E A. Poe, Franz Kafka egész életműve, de különösen az Ar\'áltozás című novellája. A 20. században pedig nagy filmalkotók is beléptek e klasszikusok sorába, gondoljunk Fritz Lang Metropolisára és Dávid Lynch kultuszfilmjeire. (És a másik vonulat, a ponyvaregények, rémregények, rémmesék elpusztíthatatlan divatja, az írásbeliség egy másik síkján is újratermeli a hasonló tematikájú szövegeket.) Vannak tehát nagyne\Ki példák Somogyi Zoltán előtt, van kitől tanulni, van kihez és mihez mérnie magát, s arra is van lehetősége, hogy az irodalmi és filmes nagymesterek után megpróbálja megkeresni a maga sajátos útját. Nem lehet megjósolni, hogy egy elsőkönyves fiataleinber pályája hogyan alakul és merre halad, de van rá esély, hogy jó irányba.
,i.i.n Li i , , - . Radnóti Zsuzsa Vissza