Másfél évtized magyar költészete

Érzület, eszme, mesterség/Az 1994. évi Tokaji Írótábor tanácskozása

Szerző

Miskolc

'Lengyel Balázs: Másfél évtized magyar költészete ' összes példány

Kiadó:	Tokaji Írótábor Egyesület
Kiadás helye:	Miskolc
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:	A Tokaji Írótábor évkönyve
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:	963-7687-45-9
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az új, a hetvenes-nyolcvanas években kibontakozó erdélyi magyar költészet egyik lényeges, döntő jellegzetessége, hogy a benne lejátszódó modernizációs vagy posztmodernizációs folyamat teljes szinkronban zajlik le a magyarországi lírában tapasztalható elmozdulásokkal - de hasonlóképpen a magyar nyelvterület más részein - a Felvidéken, a Vajdaságban - végbemenő változásokkal is. Ez az „Echinox"- vagy „harmadik" Forrás-nemzedék - melynek beérkezését a generáció kritikusa, Borcsa János joggal értékeli „minőségi fordulatként" - a nyolcvanas évek uralkodó „stílusirányát", ízlését, formaeszményét, magatartásszituációját már valóban alapvetően meghatározza. A radikális szabadságelv egyúttal tényleges művészeti formaelvvé, esztétikummá vált. Ez az újfajta személyesség feltöri a bensőség és a kifejezés egyneműségét. A különböző stílusrétegek, történelmi és civilizációs beszédmódok befogadása és asszociatív ritmikája mintegy demonstrálja a nyelvhasználat viszonylagosságát, s lehetetleníti a nyelv ideologikus-patetikus homogenizálását. Ez a stilisztikai többszólamúság, szempontpluralizmus, relativizmus, a játékos, csúfondáros, ironikus, lefokozó gesztusok, ötletek halmozódása, a szójátékok, szóviccek, szövegparódiák megsokasodása, a frivol, neoszürrealista érzékenység, szenzibilitás, az eklektikus, dezilluzionált, kételyteli érzelmesség, a folytonos kérdéshelyzeteket lebegtető látásmód voltaképpen az összmagyar költészet legfrissebb fejleményeinek, posztmodern ihletettségének és szellemiségének a markáns megjelenítésmódja. Szőcs Géza, Markó Béla, Balla Zsófia, Egyed Péter, Cselényi Béla, Palotás Dezső, Zudor János, Kovács András Ferenc, Visky András, Adonyi Nagy Mária, Gál Éva Emese, Boér Géza, Hunyadi Mátyás és mások tulajdonképpen nemcsak együtt, egyszerre fejlesztették ki mindazt, ami Magyarországon Kukorelly Endrétől Parti Nagy Lajoson át Garaczi Lászlóig és tovább hódít, hanem több szempontból meg is előlegezték és fölül is múlták ezeket a tendenciákat. Vissza

Tartalom

Az írótábor résztvevői, vendégei, közreműködői 8
Támogatók 9
Program 10
Ráhangoló (13)
Bertha Zoltán: „Isten se tudja: megvagyunk-e még" 13
Borcsa János: Megjegyzések egy irodalom-fogalom használatához 17
Fecske Csaba: Hiteltelen váteszek - leértékelődött szerepek 22
Ferencz Győző: Szablyánk élivel 25
Finta Éva: Ki szólít minket? 27
Karádi Zsolt: Mérlegen a nyolcvanas évek versei 29
Lakatos István: Költészet és kritika 32
Lengyel Balázs: Halandó csillagok 36
Mezey Katalin: Poszt-Weöres 38
Petőcz András: Rendszerváltás az irodalomban 40
Pomogáts Béla: A költészet színeváltozása . . 42
Tüskés Tibor: Valami az újabb magyar lírából 48
Levél W. G.-hez - avagy töprengés a pályakezdőkről (Vass Tibor) 53
Vasy Géza: Magyar líra tegnap és ma 56
Zimonyi Zoltán: Türelem, átjárhatóság 62
Másfél évtized magyar költészete 1990-1994
Érzület, eszme, mesterség
A Tokaji Írótábor tanácskozása
Megnyitó (65)
Májer János, Tokaj Város polgármeseterének köszöntője 65
Zimonyi Zoltán felszólalása 65
Pomogáts Béla felszólalása 66
Kulcsár Imre elmondja Illyés Gyula: Koszorú című versét 68
Kovács Tibor köszöntője 69
A tanácskozás első napja (70)
Székelyhídi Ágoston szóvivő beszámolója 72
Kulcsár Imre felolvassa az 1994. évi Graves-díjas Tóth Judit: Nisi dominus című versét 77
Ferencz Győző: Megjegyzések a közelmúlt magyar költészetéről 80
Márkus Béla: „A korszak képe mindig vak közelkép" 92
Petőcz András előadása 109
Ferencz Győző (115), Márkus Béla (116) kiegészítője, Papp Tibor (118), Lengyel Balázs (119), hozzászólása
Kántor Lajos előadása 120
Bányai János előadása 127
Balla D. Károly előadása 134
A tanácskozás második napja (143)
Keresztury Tibor előadása 143
Kukorelly Endre előadása 151
Tóth László előadása 156
Vajda Gábor felszólalása 162
Monoszlóy Dezső előadása 168
Papp Tibor előadása 171
Lakatos István előadása 177
Horváth Ferenc (181), Keresztury Tibor (182), Nagy Pál (183),
Oláh János (185), Pomogáts Béla (187), Vincze Csaba (188),
Papp Tibor (189), Simon Ottó (189) hozzászólása
Turcsány Péter műhelyvallomása 192
Sárándi József műhelyvallomása 195
Lászlóffy Csaba műhelyvallomása 201
Szabadfórum
Vendég Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Török András helyettes államtitkár (206)
Kérdéseket tesz fel Gálfalvi György (207), Zimonyi Zoltán (210),
Mezey Katalin (211), Kántor Lajos (212)
Tabajdi Csaba válasza 214
További kérdező: Nagy Pál (220), Bordás Győző (223),
Hubay Miklós (224), Hatvani Dániel (226),
Turcsány Péter (227), Papp Tibor (230),
Kárpáti Péter (233), Oláh János (233), Polgár Julianna (234)
Török András válasza a Magyar Naplónak 235
Gallyas Csaba kiegészítő válasza 239
Tabajdi Csaba válasza 240
A Tokaji író tábor zárónapja (249)
Czigány György hozzászólása az elhangzott előadásokhoz 250
Ferencz Győző összefoglalója 251
Pomogáts Béla összegzője 256
Májer János felszólalása 258
Széchenyi István szobrának avató ünnepsége (260)
Zárófogadás (261)