Más kultúrák

Előszó

Részlet:
"Simon Róbert: Az iszlám kialakulásához
(Az 1999. október 24-én elhangzott előadás szerkesztett szövege)
Egy ilyen rövid alkalommal inkább csak bizonyos dolgokra szeretném fölhívni a figyelmüket. Valójában másfél ezer év történetéről és három kontinenst érint sokat változó fejleményről van szó, millió elágazással, tehát a fő vonulat néhány problémájára szeretnék koncentrálni. Mindenekelőtt egy-két elemi dologgal kezdem, amit jó lenne, ha nem rosszul tudnának. Tehát ne mondjanak már mohamedánt és muzulmánt. Ma ugye a másik kultúrájának, jellegének (mint egyéb téren is) semmibe vevése, vagy lebecsülése magától értetődő dolog: a mi esetünkben a mohamedán, az a legrosszabb. Egy-egy ilyen elnevezésben időnként a lényeget ragadhatjuk meg, Tehát muszlim, az a jó elnevezés. Miért rossz a mohamedán? Első nekifutásra is látható, hogy a kereszténység Krisztusra, vagy a buddhizmus Buddhára utal. Krisztus nem más, mint a héber messiás (mesíah) görög formája: khrisztosz. Az elnevezés (keresztény) is egyértelműen utal arra, hogy valaki Krisztus követője. A messiásvárás központi alakja nem annyira maga Isten volt, hanem a messiás. Egyértelmű volt, hogy a keresztény a messiást várta, nem akárki mást. Ez pontosan fejezi ki a kereszténység lényegét, noha a kiinduláshoz képest az, ami háromszáz év múlva lett, jelentősen eltolódott. Az iszlám esetében azonban nem erről van szó. Az iszlám a mai vallás fogalmon túlmenően egy társadalom minden mozzanatát integráló, összefogó rendszer, ami a mai napig mindent meghatároz. Aki ezt vallja, az a muszlim, szó szerint az aszlama nafsza-hú ilá'lláh elliptikus formája, amely azt jelenti: (feltétel nélkül) alávetni magát Allahnak, mindenben engedelmeskedni neki." Vissza