Marxizmus-leninizmus 1985/1986 I-II.

Tartalom

I. kötet:
I. A MARXISTA-LENINISTA TÁRSADALOMSZEMLÉLET
ALAPJAI A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNELMI
ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSÉNEK NEMZETKÖZI FELTÉTELEI
1. fejezet. A marxizmus-leninizmus a társadalomról és fejlődéséről 9
1. A munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmusnak
a kialakulása 9
2. A marxizmus-leninizmus: a munkásosztály tudományos elmélete 13
3. A társadalom anyagi és szellemi élete 15
4. Törvényszerűség és haladás 23
2. fejezet. Az osztályról és az osztályharcról, az államról
és a forradalomról 29
1. Az osztályharc lényege és társadalmi szerepe 29
2. Az állam 38
3. A társadalmi forradalom 43
3. fejezet. A tőkés társadalom kialakulása, fő vonásai és fejlődésének
szakaszai 49
1. A tőkés termelési mód kialakulása 49
2. A tőkés termelési mód fő jellemzői 57
3. A kapitalizmus fejlődésének két szakasza 64
4. fejezet. Az állammonopolista kapitalizmus. A tőkés világrendszer
mai jellemzői 70
1. Az állammonopolista kapitalizmus kialakulása és fő vonásai 70
2. Az állammonopolista kapitalizmus integrációs törekvései 78
3. A kapitalizmus általános válsága 84
4. A tőkés társadalom válságjelenségei napjainkban 85
5. fejezet. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése 97
1 A szocialista világrendszer létrejötte és jellemző vonásai 97
2. A szocialista közösség országai együttműködésének fő területei
és szervezeti formái 112
6. fejezet. A gyarmati rendszer felbomlása. A fejlődő országok kialakulása
és mai helyzetük 121
1. A gyarmati népek harca a nemzeti felszabadulásért 121
2. A gyarmati függőség társadalmi-gazdasági következményei 126
3. Harc az önálló nemzeti gazdaság megteremtéséért, a társadalmi
haladásért 133
7. fejezet. A két világrendszer harca. A békés egymás mellett élés elvi és
gyakorlati kérdései 145
1. Korunk jellemző vonásai 145
2. A békés egymás mellett élés 149
3. A két világrendszer erőviszonyai és harca 154
4. A szocialista országok harca az enyhülésért, a békéért 164
8. fejezet. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének
mai kérdései 172
1. A világforradalmi folyamat fő erői és a kommunista mozgalom 172
2. A kommunista pártok együttműködésének mai kérdései 176
3. A munkásosztály harca. A munkásosztály egységének kérdései 186
II. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM TERMELÉSI VISZONYAINAK
ÉS TERMELŐERŐINEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE
HAZÁNKBAN
9. fejezet. A proletárdiktarúra kivívása és a szocializmus alapjainak
lerakása hazánkban. A szocializmus építése 199
1. A népi demokratikus forradalom kibontakozása és a proletárdiktatúra
győzelme 199
2. A szocialista építés kibontakoztatása 207
3. Az 1956-os ellenforradalom és a leverését követő konszolidáció 211
4. A szocializmus alapjainak lerakásától a XIII. kongresszusig 218
10. fejezet. A szocializmus termelési és tulajdonviszonyai 228
1. A szocialista termelési viszonyok lényege, sajátosságai 228
2. A szocialista tulajdonviszonyok fejlődése hazánkban 230
11. fejezet. A szocializmus anyagi-technikai bázisának kialakulása,
fejlődése 241
1. A szocializmus anyagi-technikai bázisának lényege 241
2. Az anyagi-technikai bázis és a tudományos-technikai forradalom 243
3. Szocialista gazdaságfejlesztési politikánk eredményei,
népgazdaságunk fejlettségi színvonala 249
4. Az anyagi-technikai bázis fejlesztésének és kihasználásának
jelenlegi feladatai 252
12. fejezet. Gazdasági fejlődésünk. A VII. ötéves népgazdasági terv
gazdaságpolitikai céljai 256
1. A gazdasági növekedés lényege, összetevői 256
2. Gazdasági fejlődésünk főbb jellemzői a hetvenes évek elejéig 261
3. Gazdasági fejlődésünk feltételeinek változása; módosítások
a gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban 263
4. Az MSZMP XIII. kongresszusa gazdasági fejlődésünkről
és a további feladatokról 267
13. fejezet. Szocialista tervgazdálkodás, gazdaságirányítás 277
1. A szocialista gazdálkodás általános jellemzői 277
2. Gazdaságirányítási rendszerünk alapelvei 280
3. A szocialista gazdaságirányítás alapelemei 283
4. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése 287
14. fejezet. A vállalatok és szövetkezetek helye és szerepe a szocialista
gazdaságban 295
1. A vállalatok főbb jellemzői 295
2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek főbb jellemzői 303
3. A gazdálkodó szervezetek feladatai a VII. ötéves terv időszakában 311
15. fejezet. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a szocialista gazdasági
integráció fejlődése 315
1. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai 315
2. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal 320
3. A szocialista gazdasági integráció 324
4. Gazdasági kapcsolataink a tőkés országokkal és a „harmadik
világgal" 329
16. fejezet. Elosztási viszonyok a szocializmusban. A párt életszínvonal- és szociálpolitikája 334
1. A munkajövedelmek 334
2. A társadalmi juttatások 342
3. A fogyasztói árak 344
4. A lakosság reáljövedelme 347
5. Életszínvonal-politikánk eredményei és feladatai 349

II. kötet:
III. A SZOCIALIZMUS TÁRSADALMI, POLITIKAI ÉS IDEOLÓGIAI
VISZONYAI
17. fejezet: Társadalmunk osztály- és rétegszerkezete. A munkásosztály vezető szerepe és a szövetségi politika 9
1. A mai osztály- és rétegszerkezet kialakulása 9
2. A mai magyar társadalom osztály- és rétegszerkezete 12
3. A munkásosztály vezető szerepe és a szövetségi politika 18
18. fejezet: A szocialista társadalom politikai rendszere
A párt vezető szerepe 28
1. Társadalmunk politikai rendszere 28
2. A párt vezető szerepe a szocializmus építésében 34
3. A párt szerepe az érdekek közvetítésében és egyeztetésében 39
19. fejezet: Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése 43
1. Szocialista államhatalom - szocialista demokrácia 43
2. A szocialista állam funkciói és történelmi változásaik 48
3. A szocialista állam - sajátos közhatalom 51
4. A szocialista demokrácia fejlesztése 56
20. fejezet: A marxista-leninista ideológia társadalmi szerepe.
A szocialista világnézet fejlesztésének feladatai 62
1. Az ideológia mint tudatforma 62
2. A szocialista tudat fejlesztésének feladatai 66
3. A közgondolkodás zavarai. Téves és szemben álló nézetek társadalmunkban 76
21. fejezet: Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus 84
1. A kérdéskör jelentősége és időszerűsége 84
2. Haza és hazafiság 86
3. A burzsoá nemzet 89
4. Munkásosztály és nemzet 92
5. A szocialista nemzet fogalma 95
6. A szocialista hazafiság fejlesztésének feladatai 100
22. fejezet: A szocialista életmód kérdései, formálásának feladatai 104
1. Életmód és társadalom 104
2. A szocialista életmód lényege és sajátosságai 108
23. fejezet: A kulturális forradalom történelmi feladatai 119
1. A kultúra fejlődésének sajátosságai 119
2. A szocialista kulturális forradalom 122
3. A kulturális forradalom feladatai a szocialista
társadalom építésének idején 129
24. fejezet: A művelődéspolitika jellege, ágazatai és feladatai 135
1. Kultúra és művelődéspolitika 135
2. Közoktatás-politika 139
3. Közművelődés-politika 144
4. Művészet- és tudománypolitika 154
IV. A PÁRT. A PÁRTMUNKA KÉRDÉSEI, FEJLESZTÉSÉNEK
FELADATAI
25. fejezet: A párt szervezeti alapelvei. A tagfelvételi munka
és a párttagok tevékenységének fejlesztése 163
1. A kommunista párt a munkásosztály élcsapata 163
2. A párt és a tömegek kapcsolata 169
3. A párt szervezettségének jelentősége 173
26. fejezet: A pártélet lenini elvei. A demokratikus centralizmus
érvényesítése 181
1. A demokratikus centralizmus: egységes alapelv 181
2. Eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység 187
27. fejezet: A pártalapszervezet helye és szerepe a pártirányításban 192
1. Az alapszervezet munkájának fő tartalma 192
2. A párttagság részvétele az alapszervezet életében 198
3. Az alapszervezeti vezetőség tevékenysége 202
8. fejezet: A gazdaság, az állami szervek és a tömegszervezetek
pártirányításának elvei és módszerei 207
1. A pártszervezetek gazdaságirányító tevékenysége 207
2. A párt vezető szerepe az állami életben 211
3. A párt vezető szerepe a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban 213
29. fejezet: A pártszervezet eszmei-politikai nevelő munkája.
Az agitáció és a propaganda fejlesztésének feladatai 224
1. Az eszmei-politikai nevelő munka szerepe 224
2. Az agitáció szerepe és feladata a közvélemény befolyásolásában 226
3. A párt propagandamunkája 230
4. A tömegszervezetek agitációs és propagandamunkája 232
5. A tömegtájékoztatási eszközök 233
30. fejezet: A vezetés lenini elvei és stílusa 237
1. A vezetés a szocialista társadalomban 237
2. A szocialista vezetés elvei 242
3. A vezetőkkel szemben támasztott követelmények 245
31. fejezet: A politikai döntés. A végrehajtás és az ellenőrzés
megszervezése 251
1. A politikai döntések szerepe a párt politikájának megvalósításában 252
2. A határozat végrehajtásának megszervezése 257
3. A végrehajtás ellenőrzése 259
32. fejezet: A politikai vezetés pszichológiai és szociológiai elvei, módszerei 263
1. A vezetés és az emberek ismerete 263
2. A csoportjellemzők szociológiai vizsgálata 267
3. A közvélemény 270

Témakörök