| Sallay Géza: Antonio Gramsci | 5 |
| A gyakorlat filozófiája | |
| A tudományos vita | 43 |
| Fizolófia és történelem | 43 |
| Egy filozófia történelmi jelentősége | 45 |
| A filozófus | 46 |
| Mi az ember? | 47 |
| Alap és felépítmény | 56 |
| A "katarzis" kifejezés | 58 |
| Az "ideológia" fogalma | 58 |
| Módszertani kérdések | 61 |
| Antonio Labriola | 66 |
| A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra | 69 |
| Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia | 82 |
| A marxizmus alkotóelemeinek egysége | 85 |
| A gyakorlat filozófiájának történetisége | 86 |
| Gazdaság és ideológia | 91 |
| A morál tudománya és a történelmi materializmus | 94 |
| Az értelmiségiek | 95 |
| Az értelmiség kialakulása | 97 |
| Eltérések a városi típusú és vidéki típusú értelmiség helyzetében | 109 |
| A múlt bírálata | 123 |
| Az ellenfél lebecsüléséről | 124 |
| Optimizmus és pesszimizmus | 126 |
| Ideológiai anyag | 127 |
| "Racionalizmus". Az újító romantikus értelmezése | 128 |
| Visszatérés De Sanctishoz | 131 |
| Amerikai és európai civilizáció | 133 |
| Jegyzetek Machiavelli politikájáról | 136 |
| A politika tudománya | 138 |
| Előrelátás és perspektíva | 142 |
| Jegyzetek az olasz kultúra történetéhez | |
| A korai középkor kultúrája | 147 |
| II. Frigyes | 149 |
| Dante és Machiavelli | 151 |
| A comune bukása | 154 |
| Lorenzo il Magnificio | 155 |
| A reformáció Itáliában | 156 |
| A Risorgimento és történelmi előzményei | 158 |
| Az olasz irodalom kozmopolita jellege | 160 |
| Az olasz irodalom nem népi-nemzeti jellege. A problémák kapcsolata | 162 |
| Franciaország szellemi befolyása | 167 |
| A nyelv kérdéséhez | |
| A nyelv kérdése | 171 |
| A nyelvezet, a nyelvek és a közgondolkodás | 177 |
| Hányféle nyelvtan lehetséges? | 179 |
| A nyelvi újítások kisugárzási központja a hagyományban... | 182 |
| A művészet és az irodalom kérdései | |
| Szocializmus és kultúra | 187 |
| Marinetti forradalmár? | 193 |
| Levél Trockijhoz a futurizmusról | 196 |
| A művészetről | 200 |
| A művészet és egy új műveltségért vívott harc | 206 |
| A nevelő művészet | 213 |
| Az irodalom és a kultúra története | 215 |
| Az irodalmi kritika kritériumai | 216 |
| Croce és az irodalomkritika | 222 |
| Módszerbeli kritériumok | 223 |
| A leírt és beszélt szó nyelvi kifejezése és a többi művészet | 226 |
| "Funkcionális" irodalom | 230 |
| A racionalizmus az építészetben | 232 |
| Az új építészet | 234 |
| Az "irodalmi" ítélet néhány kritériuma | 236 |
| Metodológiai kritériumok | 238 |
| Tartalom és forma | 239 |
| Művészi elfajulások | 244 |
| Irodalmárok és a művészeti "bohémek" | 245 |
| Az "alázatosak" | 248 |
| Manzoni és az "alázatosak" | 248 |
| Tolsztoj és Manzoni "népszerűsége" | 254 |
| "Contenutisták" és "calligrafusok" | 258 |
| Az olasz nemzeti kultúra | 262 |
| Mi az "érdekes" a művészetben | 267 |
| Az író állásfoglalása a környezettel szemben | 270 |
| A népdalok | 272 |
| A népregények különféle típusai | 272 |
| A bűnügyi regényekről | 277 |
| A folytatásos regény kulturális származékai | 279 |
| Az "emberfeletti ember" népies eredete | 280 |
| Balzac és a tudomány | 284 |
| A népi irodalom "hősei" | 287 |
| Cronaca (1914. június 14.) | 287 |
| "Történelmi széppróza" | 290 |
| Az utópiák és az úgynevezett "filozófiai regények" | 293 |
| A melodramatikus életfelfogás | 297 |
| Kritikai jegyzetek | |
| Goldoni | 301 |
| Ugo Foscolo és a retorika | 301 |
| A "dialektika" Pirandellóban | 302 |
| A pirandellói "ideológia" | 303 |
| Pirandello művészi egyénisége | 311 |
| Pirandello: Gondold meg, Giacomino | 312 |
| Pirandello: Liolá | 314 |
| Pirandello: Így van (ha így hiszitek) | 317 |
| Pirandello: Miért ne legyek tisztességes | 320 |
| Pirandello: Csörgősipka | 322 |
| Pirandello: Társasjáték | 324 |
| Pirandello: Az ojtás | 326 |
| Niccodemi: Az ellenség | 328 |
| Niccodemi: A repülés | 330 |
| Giovanni Papini | 332 |
| Papini mint jezsuita-tanonc | 333 |
| Ruggeri társulatának Hamlet-előadása | 337 |
| Ruggero Ruggeri Shakespeare Machbethjében | 338 |
| Beaumarchais: Fiagaro házassága | 344 |
| Wilde: A jelentéktelen asszony | 345 |
| Kipling | 346 |
| Erkölcs és szokások | 346 |
| Shaw: Caesar és Cleopatra | 351 |
| Freud és a közösségi ember | 352 |
| Freud és a freudizmus | 353 |
| Babbitt | 354 |
| Még egyszer Babbitt | 356 |
| Kezdetben vala a szexus | 357 |
| Jegyzetek | 361 |
| Névmutató | 369 |
| Tartalomjegyzék | 375 |
Folytatás Microsoft-tal