Előszó | 5 |
Marx, Engels, Lenin. Az esztétika elmélete és a művészetek | 9 |
A legfontosabb források | 13 |
Az esztétika alapjaihoz | 13 |
Marx, Engels és Lenin irodalomkritikájához | 19 |
A klasszikusok és a művészetek | 28 |
Szerették és ismerték a művészet világát | 28 |
A művészet mint a világot megváltoztató megismerés forrása | 45 |
Kard és tőr a napi csatározásokban | 48 |
Hogyan hódoltak ők a múzsáknak | 53 |
A forradalmi proletariátus és a művészetek | 62 |
A korai munkásmozgalom kulturális munkájához | 63 |
Harcos művészet | 68 |
A szabadság szeretete: a nép szeretete | 71 |
Esztétika és gyakorlat. A történelmi materializmus problémái az esztétika előterében | 79 |
A Marx előtti esztétikához | 83 |
Gyakorlatok és az esztétikai objektivitás | 92 |
Az objektivitás jelentőségéhez | 94 |
Az "ember lényegi erőinek tárgyiasodása" és a művészet | 106 |
Az esztétikai objektivitás megértésének kulcsa | 114 |
Az objektivitás történelmi meghatározottságáról | 126 |
A társadalmi fejlődés három nagy lépcsőfoka | 135 |
Gyakorlat és esztétikai szubjetivitás | 144 |
A megismerés formájának puszta vizsgálata nem elegendő | 145 |
A materializmus az érzéki megismerés szerepéről | 148 |
Az esztétikai szubjektivitás gyakorlati alapjai | 153 |
Az ember által alkotott objektum és az emberi szubjektum kölcsönhatása | 161 |
Megjegyzések az esztétikai szubjektivitás egyéni és történelmi fejlődéséhez | 167 |
A művészet esztétikai lényegének objektív alapjai | 185 |
A művészet esztétikai lényegének társadalmi alapjai | 189 |
Marx a nemesfémek esztétikai tulajdonságairól | 191 |
Az absztrakt forma objektív "tartalma" | 200 |
A természet társadalmi tulajdonságai mint esztétikai reprodukálásuk alapja | 207 |
A művészi emberábrázolás és a természeti és társadalmi dialektikája | 220 |
Hát mi fontosabb még, mint a tárgyak? | 232 |
A művészet osztályjellegének objektív alapjai | 234 |
A művészet a világ képmása "az emberre vonatkoztatva" | 238 |
A társadalomtudományi és a művészi visszatükrözés objektív különbsége | 240 |
A "Párizs rejtelmei", vagy a humanista ideológia esztétikai szükségessége a művészi alkotásban | 259 |
A művészet: emberi kapcsolatok "konkrét totalitásának" képmása | 270 |
A konkrét sokfélesége. A világ eseményeinek teljessége és a pillanat teljessége | 282 |
A műélvező alkotó szerepe | 299 |
A művészet további megkülönböztetése a világ tudományos, vallásos és gyakorlati szellemi elsajátításáról | 305 |
Az egyéni és társadalmi egysége. A tipikus az életben és a művészetben | 317 |
Az érzelmileg konkrét esztétikai formája és e forma specifikus tartalma | 317 |
A tipikus objektivitása a művészetben | 325 |
A tipikus képmás mint a művészi fantázia terméke | 332 |
A tipikus kategóriája és a marxizmus-leninizmus társadalomelmélete | 346 |
Az életjelenségek közvetlenségének helyes megragadása | 362 |
Egy sarkalatos pont: az induviduális eset, a különös jelenség | 369 |
A művészet esztétikai lényege alapjainak történelmi kialakulása | 393 |
"A normális gyermekek a görögök voltak" | 400 |
A görög művészeti fejlődés gazdasági alapjai | 400 |
Az ókori közösség szerepe | 421 |
A görög mitológia befolyása | 428 |
A kor, amelynek óriásokra volt szüksége, és óriásokat nemzett | 442 |
A művészet új korszákának objektív előfeltételei | 444 |
A művészet fejlődésének nemzeti formái | 464 |
A kapitalizmus művészetellenessége | 470 |
A kapitalista haladás ellentmondásai | 471 |
Kapitalista haladás és romantikus reakció | 480 |
A kapitalista elidegenedés és a dekadencia objektív alapjai | 500 |
Harc a kapitalista elidegenedés ellen | 543 |
Kedvez-e korunk a művészetnek? | 562 |
Az emberi kultúra új napja | 566 |
...a körülményeket kell emberiekké alakítani! | 579 |
A művészi ábrázolás realizmusa és pártossága | 599 |
A realizmus | 601 |
Néhány történelmi probléma | 601 |
A realizmus mint a művészi visszatükröződés módszere | 611 |
Az irodalom és művészet pártosságának lenini elve | 626 |
Marx és Engels az irodalom és művészet irányzatosságáról és pártosságáról | 629 |
Az irodalom pártosságának lenini fogalma | 653 |
Pártirodalom és esztétika | 668 |
Az irodalom és művészet szabadsága és pártossága | 682 |