Marxista-leninista esztétika

A Marxista-Leninista Esti Egyetem tankönyve

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szigeti József: Marxista-leninista esztétika ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	708 oldal
Sorozatcím:	Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés az esztétikába	7
Az esztétika tárgya, módszere, helye a tudományok rendszerében / Zoltai Dénes	9
Az esztétika mint az érzéki megismerés tudománya	11
Az esztétika mint "széptan"	16
Az esztétika mint "művészetfilozófia"	21
A valóság esztétikai elsajátítása	24
Az esztétika filozófiai tudomány	29
A marxista esztétika módszere	34
A művészeti tükrözés (Zoltai Dénes)	36
Az esztétikai alaptörvények világnézeti jellege	37
Gyakorlati tevékenység és tudat a mindennapi életben	40
A tudomány	43
A vallás	45
Művészet és mindennapi élet	48
Művészet és tudomány	50
Művészet és vallás	56
Az esztétikum szerkezete és az egynemű közeg	59
Objektum és szubjektum esztétikai viszonya; pártosság	64
Az esztétikai viszony és a művészet keletkezése (Sziklai László)	69
Módszertani kiindulópontok	69
Elméletek a művészet keletkezéséről	73
Az esztétikai-művészi elsajátítás objektív és szubjektív feltételei	84
Az esztétikai elsajátítás kialakulásának feltételei az ősközösségi társadalomban	94
A nemek közötti társadalmi viszony differenciálódása - a paleolit nőszobrok	98
Egyén és közösség differenciálódásának érzéki megnyilvánulásai: temetkezés, avatás, a test díszítése	101
Ember és természet. A szerzámok, használati tárgyak és fegyverek esztétikai megformálása	108
A barlangművészet fő vonásai	112
A mágikus magyarázat kérdőjelei	124
A barlangművészet mint az ősközösségi társadalom szerkezetének érzéki tudatosítása	132
Az esztétikum genezisének fő sajátosságai	140
A műalkotás, művész - mű - közönség	143
Tartalom és forma (Szerdahelyi István)	145
A tartalom és forma fogalma	145
Tartalom és forma az esztétikum szférájában	147
A műalkotás tartalma és formája, a konkrét tartalom és konkrét forma	147
A műalkotás szerkezete. A tartalom és forma megkülönböztetésének jogosultsága	151
Az eszmei mondanivaló	154
A téma	157
A belső és külső forma	160
A tipikusság és az intenzív totalitás. A művészet fiktivitása	164
A műfaji törvényszerűségek	174
A kompozíció	178
A művészi technika	180
A stílus	183
Az elvont formák	187
Tartalom és forma a társadalmi fejlődésben	193
A művészi tevékenység pszichológiai alapjai (Vitányi Iván)	198
Az emberi tevékenységek rendszere és a művészet	199
Az esztétikai tevékenység pszichológiai sajátosságai	201
Pszichológiai elméletek az esztétikai élmény mibenlétéről	203
A művészi élmény pszichológiai elméletei és a marxizmus	206
A marxista pszichológia úttörői a művészetről	210
A katarzia (az esztétikai élmény) marxista felfogása	214
Műalkotás, műélvezet, előadóművészet	218
A katarzis struktúrája az alkotásban, befogadásban és előadásban	221
Az alkotó szubjektivitás szerepe	224
A műélvezés típusai	226
Művészet és közönség - a művészetszociológia alapkérdései (Vitányi Iván)	229
A művészeti felépítmény marxista elmélete	235
A művészeti felépítmény szerkezete	239
Közösség és művészet	241
A közvetítő intézményrendszer szerepe	246
A kapitalizmus művészeti felépítménye	251
A szocializmus művészeti felépítménye	252
A művészi ízlés	254
A szocialista átalakulás és az ízlés fejlődése	257
Ízlés és magatartás	262
Esztétikai kategóriák	265
A szép és a rút (Barna József)	267
Az esztétikum és a szép. A szép helye az esztétikai kategóriák rendszerében	267
A szép problémájának megoldási kísérletei a nem-marxista esztétikai irányzatokban	269
A szép és a rút lényege általában	276
A szép és a rőt a tudatban. A szép mint esztétikai ideál, mint az ideális és reális megfelelési viszonya	285
Az esztétikai ideál tartalmának problémája	289
Az esztétikai ideálok története mint szabadságlényegűségük bizonyítéka	290
A szép és a rút objektivitása	293
Az esztétikai viszony, a szép létrejöttének folyamata. Az esztétikai tárgy elsődlegessége mint a szép objektivitásának bizonyítéka	304
A szép és a rút, valamint a művészet viszonya	314
A tragikum és a komikum (Szilágyi Péter)	327
Arisztotelész tragikumelmélete és a görög tragédia	327
A tragikum és a katarzis problémája a középkorban	330
A tragikum a reneszánszban. Egyén és társadalom konfliktusa	331
A hatalomért vívott harc tragikus konfliktusai	335
Az új ember a régi társadalomban. A Hamlet tragikuma	339
A tragédia classique konfliktus-típusai	342
A vezető egyéniség és a néptömegek tragikus konfliktusai a polgári forradalomban	344
A német klasszikus esztétika a fenségesről és a tragikumról	347
A marxista esztétika a tragikumról	350
Polgári tragikumelméletek a 19. században	353
A tragikum elsikkadása. A tragikomédia	355
A szocialista átalakulás tragikus konfliktusai	357
A tragikum fő vonásai	359
A komikum mint társadalmi jelenség és esztétikai kategória	361
A tragikomikum változatai	363
Szatíra és groteszk	365
A komikum fő vonásai	367
Korunk művészetének problémái	371
Realista és formalista áramlatok történelmi dialektikája (Szigeti József)	373
Realista és nem-realista irányzatok	373
A művészet fejlődésének elsődleges meghatározója a társadalmi-gazdasági alap, másodlagos meghatározója az alapra épült ideológia	375
Vallásos és "profán" művészet	376
A "keleti mennyország" művészete és az "Európacentrizmus"	380
A realista művészet és módszer lényegjegyei	385
A formalista módszer lényege és típusai	387
Elvont formaelemek túltengése	388
A realizmus stílrealizmusként való felfogásának antinómiái	389
Realista és formalista áramlatok dialektikája a művészet történeti fejlődésében	398
A hullámelmélet bírálata	401
Realista módszer és korstílus	403
A szocialista realizmus (Szigeti József)	458
A szocialista realizmus története és előtörténete	459
A pártirányítás kérdése	460
Az irányzatok versenye; a verseny két szakasza	462
A szocialista realizmus alkotói módszerének fő vonása	464
A "szabad tárgyiasság" és stílus-sokféleség	467
A művészi fantázia jogai	470
Folytonosság és ugrás a szocialista művészetben	472
A szocialista realizmus viszonya a polgári művészeti törekvésekhez	473
A szocialista realizmus két nagy genetikus történelmi típusa	475
Az avantgarde és a szocialista realizmus ábrázolási eszközeinek ellentétes világnézeti fundáltsága	476
Tér és idő mint a szabad tárgyiasság struktív elemei	478
A mélyebb gondolatiság formai lehetősége	480
Szocialista realizmus, alkalmazott művészetek és építészet	481
A szocialista realizmus korszerűsége	485
Az emberi természet mint öncélú gazdaság kifejlődése	486
Az ágazati esztétikák	489
Az ágazati esztétika általános kérdései (Szigeti József)	491
Elvont kérdésfeltevések	491
A formális logikai és a dialektikus kérdésfeltevés különbsége s ennek alapja a művészet felődésében	492
A formabomlás kérdése	493
A "tiszta formák" heurisztikus értéke	497
A technicista felfogás bírálata	499
Az elméleti és gyakorlati irányítottsága	504
Belső és külső szemléletre épülő művészetek	505
Térbeli és időbeli művészetek	508
Tér és idő esztétikai egységének és rétegzettségének elemzése	508
Az időábrázolás módja a térbeli művészeteknél	510
Mozgásábrázolás a termékeny pillanattal és mozgásábrázolás az időben egymásra következő pillanatok térbeli egymás mellé teregetésével	512
A stupor-élmény	513
A reális idő mint a virtuális időnek, a mű belső idejének előfeltétele	514
A virtuális idő mint a reális idő élménybeli reflektálódása	516
A zene mint idő- és térbeli művészet	517
Autonóm és függő művészetek viszonya: a belső és külső forma differenciáltsága vagy differenciálatlan egysége mint mérték	520
Reproduktív művészetek	523
Az irodalomesztétika alapjai (Poszler György)	525
Az irodalom anyaga: a nyelv	525
Idő és tér az irodalmi ábrázolásban	533
Az irodalom fogalma. Tárgy, téma és tartalom az irodalomban	538
Az irodalmi mű belső formája. A műfajcsoportok	539
Az epika	540
A líra	545
A dráma	549
Az irodalmi típusalkotás	553
Az irodalmi mű kompozíciója	558
Az irodalmi mű külső formája	562
A képzőművészet esztétikájának alapjai (Aradi Nóra)	567
A zene empirikus-tárgyszerű, fogalmi-beszédszerű és immanens-technikai értelmezése	628
Egyidejűúség és folyamatosság	631
A homogén rendszer kialakulása és jelentősége, a zene meghatározatlan tárgyszerűsége	634
Gesztika, vizualitás, hangutánzás	641
Intonáció és zenei típusalkotás	644
Tartalom és forma, programzene és "abszolút" zene	646
A színházesztétika alapjai (Hont Ferenc)	651
A színház világa. Mi a színház?	651
A színjáték emberi cselekvések időben-térben lejátszódó folyamata	654
A színjáték színjátszók és közönség kölcsönhatása	657
A színházművészet komplexitása	661
A színjáték összetevői és fajtái	664
A színjáték művészeti-társadalmi feladata	667
A filmesztétika alapjai (Lukács Antal)	671
A film és a technika	672
A filmvalóság	673
A hangosfilm	674
A színes film	676
A filmművészet sajátosságai	676
Fotografikusság és mozgás	678
Esztétikai preformáció	678
A forgatókönyv	679
A filmművészet egynemű közege	680
A dokumentumfilm	681
A játékfilm	684
A kép és a szó	689
Képalkotás és képszerkesztés	692
A filmmontász	694
Tér, idő, kompozíció	697
A filmművészet autonóm és funkcionális jellege	702
A film nyilvános jellege	702